Egy 12 országra kiterjedő közvélemény-kutatásban a megkérdezettek nagy többsége szerint a mostaniaknál bátrabb éghajlatvédelmi célok kitűzése szükséges a tagállamokban a Párizsi Klímaegyezményben rögzített célok eléréséhez.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) megrendelésére a YouGov végezte a felmérést, amely szerint a válaszolók 68 százaléka akarja, hogy hazája szigorítsa az éghajlatvédelmi célokat, 84 százalékuk pedig támogatja az erőteljesebb fellépést a közlekedés és az épületfűtés széndioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében.
Bár az EU kitűzött egy új éghajlatvédelmi célt, a széndioxid-kibocsátás 55 százalékos csökkentését 2030-ig a 2009. évihez képest, az azonban még nem tisztázott, hogy ezen belül melyik tagállam mennyit csökkentsen. Az is aggályos, hogy a legújabb tudományos kutatások szerint legalább 65 százalékos csökkentésre van szükség a Párizsi Klímaegyezményben rögzített, legfeljebb 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés érdekében. A közvélemény-kutatás alapján a T&E felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hallgasson Európa polgáraira, és sürgesse a tagállami felelősség érvényesítését, valamint azt, hogy a tagállamok az eddigieknél ambiciózusabb célokat tűzzenek ki és hajtsanak végre.
A véleményt nyilvánítók 68 százaléka gondolja úgy, hogy nagyobb tagállami erőfeszítésre van szükség az Unió vezetői által elfogadott új közös klímacél elérésére. Csak a válaszadók 24 százaléka véli azt, hogy a tagállamokban most kitűzött célkitűzések elégségesek, és mindössze nyolc százalékuk szerint lenne náluk kevesebb is elég. Olaszország (85%) és Spanyolország (79%) polgárai értenek leginkább egyet a tagállami emissziós célok növelésével. A 2004 óta csatlakozott tagállamokban szintén számottevő az erősítés tábora: Romániában 73, Lengyelországban 68, Magyarországon pedig 67 százalék. E cél támogatottsága Dániában és Hollandiában a legalacsonyabb, de ezekben az országokban is számottevő: 49, illetve 46 százalék.
Sofie Defour, a T&E klímaprogramjának vezetője kijelentette: „A nemzeti éghajlatpolitika fő mozgatórugói a kötelező intézkedések – mint például a dízelüzemű céges autók támogatásának megszüntetése – és ezek az uniós polgárok széles körű támogatását élvezik. Az Európai Bizottságnak ezt figyelembe kell vennie.”
Az összes vizsgált országban a megkérdezettek átlagosan 84 százaléka támogat olyan intézkedéseket, mint az alacsony kibocsátási övezetek bevezetése és az évenkénti villanyautóeladás alsó korlátjának meghatározása. Jóval kevésbé, bár még így is jelentős számban értettek egyet a válaszadók az üzemanyagok és a fűtőanyagok árát jelentősen megemelő új uniós szintű díjazási elképzeléssel: 41 százalékuk támogatja és 59 százalékuk ellenzi (Magyarországon ugyanannyian támogatják, mint amennyien ellenzik.
Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse megállapította: „A közvélemény-kutatás eredményeinek ismeretében igen kockázatosnak tartjuk a magyar kormánynak a Nemzeti Energia- és Klímatervben rögzített előirányzatát, amely szerint hazánkban a közlekedés széndioxid-kibocsátása 30 százalékkal növekedne 2030-ig. A Levegő Munkacsoport a T&E-vel együttműködve, annak tagszervezeteként részletes javaslatokat dolgozott ki a közlekedés dekarbonizációjára. A kormánynak haladéktalanul meg kellene kezdenie ezek érdemi megvalósítását.”
