Egy igazán egyedi lakóházzal nyeri el végső arculatát régiónk legnagyobb, nemzetközi díjnyertes városrész-megújítási programjának központi eleme, a budapesti Corvin Sétány. A Grand Corvin homlokzatán olyan különleges fémburkolat is helyet kapott, amelyet Magyarországon ilyen volumenű lakóépület-együttesnél még nem alkalmaztak korábban.
Fontos mérföldkőhöz érkezett Közép-Európa legnagyobb, több mint egy évtizede elindított városrész-megújítási programjának központi eleme, a Futureal-csoport által jegyzett Corvin Sétány, hiszen hamarosan elkészül a Grand Corvin második üteme, vagyis a Sétány utolsó lakóépülete is. Ezzel az összesen 558 lakásból álló épületegyüttessel nyeri el végső arculatát és válik teljessé Budapest legszélesebb és egyik leghosszabb sétálóutcája, amely számos nemzetközi díjat is elnyert az elmúlt évek során. A Sétányt körbevevő negyed megújítása természetesen mindezzel nem áll meg, hiszen a Futureal-csoport is több lakó- és irodaprojektet valósít meg a környező utcákban.
„A Grand Corvin a Sétányt lezáró irodaházak és az azokat körülvevő terek koncepciójára reagál: a Sétánynak így nem egyszerűen vége szakad, hanem finom térbővületekkel szinte beúszik az épületek közé – ezt a koncepciót szolgálják a hátrébb húzott bejáratok is. Olyan beépítést kerestünk, mely sok teret és napfényt enged a mellékutcákra is, emellett fontos szempont volt a Corvin Sétány és a minél nagyobb zöld területek látványa. Azzal, hogy a telekhatártól eltértünk a homlokzati síkokkal, nagyméretű teresedések és belső udvar alakult ki, melynek belsejébe változatos kialakítású kerteket terveztünk” – mondta a Grand Corvin terveit jegyző LAB5 architects építésziroda vezető tervezője, Erdélyi Linda.
A 2013 óta tartó, a helyi önkormányzattal közösen megvalósított nagyszabású városrész-rehabilitáció keretében eddig összesen 22 hektár terület újult meg, ahol összesen közel egymilliárd euró értékben 2700 új lakás, 100 000 négyzetméter irodaterület és 50 000 négyzetméter kereskedelmi ingatlan épült meg.
Erdélyi Linda szerint nagy eredmény, hogy a korábbi, lepusztult házakból álló, sűrűn beépített, rossz hírű városrész helyén olyan területet lehetett megnyitni, kialakítani, ahol napközben és este is van élet, ahol számos szolgáltatás áll rendelkezésre és ahol – alapvetően a Sétány 36 méteres szélességének köszönhetően – napfényes lakások százait lehetett felépíteni. Az építésziroda vezető tervezője úgy látja, Budapesten több, a Corvin Sétányhoz hasonló, hosszú időn át következetesen véghez vitt, nagyívű koncepcióra lenne szükség, mert csak így tudnak kialakulni a városban olyan új, használható közösségi terek, amilyenekre a város lakóinak szükségük van.
„Az épületegyüttes egyik újdonsága, hogy a tervezők a fő tengelyt a Tömő utcára merőlegesen vették fel, vagyis az északi tengelyről nyugat felé fordultak, ezáltal növelték a Sétányra néző lakások számát és még a tájolásuk is ideálisabb lett. Szintén a jobb fényviszonyok érdekében tervezték meg úgy az épületet, hogy több helyen beljebb tolták a mellékutcára néző homlokzatokat: ezzel több saroklakás, több intimebb terasz és több olyan otthon épülhetett meg, amelynek nem csak egy oldalon vannak ablakai” – mondta Korsós Ágnes, a Grand Corvin projektigazgatója. Hozzátette: „az első ütem otthonait már birtokba vehették a tulajdonosok, illetve a bérlők. A Grand Corvin 1-ben néhány lakás még elérhető, és a második ütemben is vannak eladó, hamarosan megtekinthető, bejárható otthonok. A kivitelezés ütemterv szerint halad, nyáron eléri a szerkezetkész állapotot”.
„A Grand Corvin tömegét úgy formáltuk az eredeti városszövethez alkalmazkodó léptékűvé, hogy több, eltérő karakterre bontottuk fel, mégpedig a burkolatok változatosságával. E megoldásnak köszönhetően kisebb egységeknek látszó, klasszikus bérházas léptékű házarányok jöttek létre. A különböző karakterek a környéken található épületeket idézik: a Sétányon most először alkalmazott téglaburkolatos homlokzatok a téglából épült házakra utalnak, a mészkő a Sétányon található korábbi épületekre rímel. Az egyes karakterek közötti kitöltésként vakolatos burkolatok is helyet kaptak, a tégla mellett pedig szintén újdonságot jelent a speciális fémlemezborítás is. Ez a Sétány korábbi épületeinek árnyékoló spalettáin felfedezhető bronzos, lazacszín árnyalatban készült el, alapvető funkciója pedig az, hogy javítsa a belső udvarok benapozottságát, fényviszonyait” – mondta Erdélyi Linda. Magyarországon itt alkalmazták először ezt a fémburkolatot, így óriási munka volt végigvinni az engedélyeztetési folyamatot.
A szakember hozzátette: „a Cordia és a LAB5 közötti jó kapcsolat egyik fontos eredménye, hogy a beruházás teljes értékéhez képest viszonylag kis befektetéssel lehetett egy olyan minőségi épületet létrehozni, amelyet a piac is elismer, hiszen egy jól megtervezett ház olyan hozzáadott értéket képvisel az ingatlantulajdonosok számára, ami végül a lakások átlagot felülmúló árnövekedésében testesül meg”.
