Article Top Ad (AdSense)
Szilveszter napja általánosan virslisított napnak számít.
Szilveszteri virslihabzsolásosság
Sütve, főve és mindenhogy- is- fogyasztjuk. Szilveszter a sör-virsli verseny napja, ha leszámítjuk a töménytelen, töménnyel megtűzdelt italfogyasztást. Az karácsonyi ünnep után, a felpuffad has alapvetésén túllépve, tovább fokozzuk a kulináris élményeket és erre a legjobb indok az évforduló. Ilyenkor mindenki az utolsókat rúgja, vagy tömi magába- és kénytelenek vagyunk folytatni a mértékhagyott fogyasztás örömeit. A hét főbűn egyikét a falánkságot követjük el az év végén és pezsgőbe fojtjuk bánatunkat. Mindezek mellet lelkesen pukkantjuk ki a gyöngyöző italok dugóit, és koccintunk az év végének eljövetelére.
Ránk is fér! Kacifántos egy év áll mögöttünk, úgyhogy nem baj, ha “mögöttük” azt, ami jár nekünk. Ilyenkor ugyan dívik a töltött káposzta, a kocsonya és legfőképp az anyagi javakat hozó lencse, mégis kedvünkre habzsolványozzuk a virsli minden formáját.
Akinek unalmas
Esetleg snassz lenne a szokványos VIRSLI kifejezés, javasoljuk a következőket!
Angol: Sausage
Francia: Saucisse
Német: Würstchen
Olasz: Salsiccia
Orosz: Колбаса
Görög: Λουκάνικο
Spanyol: Embutido
Szlovák: Klobása
Japán: ソーセージ Sōsēji
A virslit nem lehet megunni, hiszen mikor a faszénnel fűtött katlankában forrton a víz. Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas. Tódult is a nép, bő kelete volt a vínerlinek. A virslikészítést nem írja le senki, hiszen elvágyódásra adna okot. Emígyen az okos ember nem akarja tudni, hogyan készül a kolbász, virsli, s mindenféle tőtött forma eledel. Amig légyen a vagdalékba beleszédült húselem, azt statisztikusan betőtikézve, remek éteknek ad helyt, s gyomorban végzi az.
Népi hagyomány szerint a virsli
Az, hogy miként lett a rózsaszín rudacskából szilveszter napján kulturálisan következetesen kötelező képződmény, senki nem tudja. Viszont a hagyományos népi kultúrában, az év első napján a disznótor maradékát fogyasztották el eledelként elsősorban. A mindenki által ismert babona szerint „a szárnyas hátrafelé kapar, a malac előre túr” Tehát kézenfekvő malackodás az év végén és a malac fogyasztása is.
A kifürkészhetetlen virsli
A virsli a vörösáruk csoportjába tartozó, pépesítéssel készülő húskészítmény. A hagyományos jó minőségű virsli alapanyaga 40% marhacomb, 35% sertésszalonna, 20% jég. Emellett fűszereket tartalmaz, ezeket az alapanyagokat a krémességig pépesítik a jéggel, amit fokozatosan adagolnak. A prádnak nevezett húspépet bélbe töltik (többnyire juh vékonybélbe, emészthető, fehérje vagy cellulóz alapú mesterséges bélbe), majd főzik, esetleg füstölik. A pépesítésnek köszönhetően a végtermék egységes szerkezetű és színű táplálékká alakul.
Az élelmiszeriparban számos egyszerűsítő eljárást használnak, mivel az élelmiszerkönyv nagyon laza követelményeket támaszt a virslivel szemben: hús helyett mechanikailag szeparált húst használnak, amelynek nagyobb a víztartalma, az előírt fehérjetartalmat szójafehérje. Fűszerek helyett fűszerkivonatokat vagy fűszeraromát használnak, az alacsony hústartalom miatt a színezéshez, egyéb színezékeket, a húsíz fokozására glutamátot, ribonukleotid-származékokat és egyéb ízfokozókat használnak. Nem is tudjuk, hogy például egy alaprecept szerint, sertéshús (47%), víz, sertésszalonna, sertésín, szójafehérje, sertésbőrke, jódozott nitrites só (étkezési só, kálium-jodát), burgonyakeményítő, stabilizátor (E 450), cukor, antioxidáns (E 316), ízfokozó (E 621), fűszerek, aromák, füstaroma, dextróz, tartósítószer (E 250), az, amit fogyasztunk.
A Virsli finom a virsli jó, és ez megnyugtató
Kétséget kizárhatóan a virsli származásától, beltartalmától függetlenül népeledel- és valljuk be- finom. Volt már olyan étel a nap alatt ezen a kedélyesen kecsegtető, kifinomult technológiával készülő terméken kívül is, amiről nem tudunk semmit, mégis kifejezetten habzsolásra méltóvá vált számunkra.
Virslitörténet
Egyik jellemző húskészítmény a frankfurter, amelyet egy Johann Georg Lahner nevű hentes készített először 1805. október 15-én. Kétféle húsból, marha és disznóhúsból egy masszát kevert össze. A kétféle darálthúsból készített masszához aztán sót, fűszereket kevert és meghatározott mennyiségű vizet adott. Az így megalkotott krémes jellegű pasztát kézi töltővel juhbélbe töltötte, majd enyhén megfüstölte. A művészek és az udvari körök számára kitűnő villásreggelinek bizonyult, az iparosok meg ebédre ették mustárral, bécsi pereccel. Nagyon gyorsan rákapott a nép a finomságra. Ezután a Majna partjáról indult világhódító útjára a báránybélbe töltött, előzőleg megfőzött és pépesített húsrudacska, amelyet a magyar nyelv virsli (würstchen), amit Észak-Amerikában, de még Bécsben is, gyakran csak frankfurter néven ismer. A helyi eredet védettséget élvező frankfurti virslit füsttel tartósítják és főzés helyett csak melegítést igényel. A Kárpát-medencében frankfurti leves néven ismert a szeletelt virslivel dúsított káposztaleves. A virsli már a Monarchia idején népszerű lett. Meghódította az Újvilágot is, főként, amikor Lahner unokája beletette egy kiflibe. Festői nevet adott neki: „Wiener Würstel im Schlafrock” (bécsi virsli hálóingben). Mások szerint a hot dogot egy frankfurti hentes honosította meg az Egyesült Államokban. Azóta már senki nem tudja hány féle formában készítik, és hány kultúrában honosodott meg, egy viszont biztos, hogy mindenki eszi az egész földkerekségen.
Szerző: Budafoki Tamás
Fotó: Pixabay, Flickr
8+1 házi készítésű ünnepi koktél, hogy te lehess a szilveszteri buli sztárja
