Október utolsó napján kezdődik a téli időszámítás, ami azt jelenti, hogy október 30-án kell átállítani az órákat hivatalosan hajnali 03:00-ról 02:00-re. Amellett, hogy „nyerünk egy órát”, idén kivételesen nagy szerencsénk van az óraátállítással, azonban még így is sok problémát tud okozni.
Szerencse
A téli időszámításra való átállást eleve előnyösnek érezzük, mert „nyerünk vele egy órát”, a megszokottnál tovább tudunk aludni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy idén hosszú hétvégére esik az óraátállítás, így a szabadságunkhoz kapjuk azt a plusz időt, amit a szeretteinkkel tölthetünk. Két teljes napunk lesz az átállásra.
Miért van óraátállítás?
Energiatakarosság céljából álltak át egyre többen a nyári és téli időszámítás váltogatására még a XX. században. Az emberek a mindennapi tevékenységüket próbálták minél jobban összehangolni a nap mozgásával, így például nyáron a szabadban sokkal tovább tudtak dolgozni az építőipari vagy mezőgazdasági munkások a napfény alatt. Tapasztalható volt az elektromos áramon való spórolás, előnyös volt az óraátállítás.
A XXI. században már inkább nehézségeket okoz, mintsem előnyöket. Ez a fajta megtakarítás már nem annyira jelentős, hiszen nyáron is legalább annyi áramot fogyasztunk a modern elektronikai eszközeinkkel, mint télen. Ráadásul egyre több tanulmány készül arról, hogy mennyire megterheli az emberi szervezetet. Akár csak egy óra változtatás is hosszú időre ki tudja zökkenteni a testünket rendes működéséből.
90 perc
A kronobiológia tudomány az élő szervezetek működésének összefüggéseit vizsgálja a Nap-Hold ritmus periodicitásaival kapcsolatban. Kronobiológusok a biológiai óránkat egy rendkívül finom műszerként írják le. Ez azt jelenti, hogy ha kibillentenek minket a megszokott rendszerünkből, akkor amíg nem szokjuk meg az új helyzetet, addig sokkal fáradékonyabbak leszünk, csökken a reakcióidőnk, ami akár balesetekhez is vezethet.
Jelen esetben egy órával többet alhatunk, ami vonzónak tűnik elsőre, de ez ugyanúgy felborítja a szervezetünk működését, az alvásritmusunkat, mintha egy órával kevesebbet aludnánk. Azonban van egy módszer, ami segíthet a könnyebb átállásban.
Egy felnőtt embernek 5 kb. 90 perces alvási ciklusa van éjszaka. Az 1 órás időátállítással az a baj, hogy megzavarja a 90 perces alvási ciklusokat, ezért nem az 1 óra különbséghez, hanem a ciklusokhoz érdemes igazítani az alvást. A kronobiológusok szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy fél órával később ajánlott lefeküdni aludni.
Meddig kell még az óraátállítással foglalkozni?
Egyre többen ellenezték az óraátállítást, így 2021-ben kellett volna döntenie az Európai Uniónak arról, hogy végleg téli vagy nyári időszámításra álljunk át, de 2020-ban a koronavírus járvány fontosabb kérdéseket vetett fel, így a döntést elnapolták, egész 2024-re.
A kronobiológia és az óraátállítás kapcsolatáról bővebben itt olvashatsz: https://www.alvas.eu/alvasterapia/oraatallitas-es-az-alvas/
