Article Top Ad (AdSense)
Gondoltál már arra, miért nevezik az utcádat úgy, ahogy? Eszedbe jutott már kiről, miről nevezhették el? Számtalan oka lehet és annál több érdekességet is rejt az utcatábla története. A téma több epizódot is érdemlő. Az első részben utánajártunk, hogy egyáltalán eddig mi történt az utca táblákkal és most miért olyanok amilyenek. Olvashattatok már a legrövidebb nevű utcáról az Ó utcáról. Most a Váci utca következik.
A Váci utca
A Váci utca Budapest méltán egyik leghíresebb utcája. Már a turisták által közkedvelten látogatott látványosság, bevásárló övezet. Az V. kerületben található, a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal. Az utca és számos mellékutcái gyönyörűen megkomponált, kisebb terekkel megtűzdelt sétálóutca.
A Váci utca tagozódásának nevei
A Váci utcát nyilván régebben nem így nevezték, sőt nem is egy, hanem több névvel illették különböző szakaszait. A Pest városán észak-déli irányban végig haladó utca északi, a Kristóf tér és a Párizsi utca közötti részét a XVI–XVII. század Bécsi utca mahallénak, a déli Szabad sajtó út és a Fővám tér közötti szakaszát pedig Nagy utca mahallénak nevezték. Északi végében állt a Váci kapu. A török hódoltság után, 1690-től a mai lefutás teljes hosszában Lipót utca nevet viselte. Buda 1686-os felszabadulását követően, a területen faházak álltak, de valójában a környék romokban volt. I. Lipót Bécsből irányította az újjáépítést, melyet az nehezített, hogy akkoriban hajózási épületek, pajták, raktárak foglalták el a területe. Majd az 1750-es évektől északi részét Váci utcának (Waitzner Gasse) hívták. A Vörösmarty tér és a Piarista utca közötti szakaszt néha Fő utcának (Hauptgasse), a Szabad sajtó út és a Duna utca közötti részt pedig a Rózsa utcának (vagy térnek, Rosengasse/platz) is nevezték. A Szarka utca és a Vámház körút közötti déli szakasz a XIX. században Tyúk utca (Hübnergasse) néven volt ismert.
A Piarista utca és a Kígyó utca közé eső szakaszon, 1913. előtt az utca térré szélesedett a Duna felé. Akkoriban fontos, mondhatjuk történelmi része volt a városnak, mivel ez volt Pest város főtere. A tér déli oldalán pedig a városháza állt. A XVIII. században ennek okán általában Fő térnek (Hauptplatz) nevezték, aztán 1810-től Régi vásártérnek (Alte Marktplatz), majd XIX. században Városház térnek (Stadthausplatz), 1848-49-ben pedig Szabadság térnek hívták. A Kígyó utca és a Szabad sajtó út közötti szakasz neve 1874-től Városház utca volt.
A Váci utca mai neve
Mai nevét 1899-ben kapta. Az eddig több néven is jelzett utcákat, közterületeket összevonták egy hosszú utcává, ami a Vörösmarty tér-től egészen Fővám tér-ig húzódik. Az északi szakasz az belváros első sétálóutcája, 1964 óta. Térkő burkolatot a Vörösmarty tér elkészülte után két évvel, 1986-ban kapott. A déli szakasz 1996-ban épült át sétálóutcává. Mindkét szakaszon 2013-ban rakták le a jelenlegi térkövet.
A belvárost átszelő forgalmas Szabad sajtó út, mely az Erzsébet híd pesti hídfőjére vezet fel, két szakaszra osztja az utcát. Érdekessége, hogy mindkét végén megtalálható az egykori városkapuk térkőbe illesztett alaprajza- Váci kapu és a Belgrádi kapu.
Érdekességek
Hét választófejedelem-ház: Udvarán két oldalon emeletenként dór oszlopos folyosó van, másik felén ennek megfelelő féloszlopos tagolás. Lépcsőházában három allegorikus női akt szobor látható a XIX. század második feléből. Klasszicista ház, Hild József tervezte- egy régebbi fogadó helyére- 1840-ben, Nákó 1777-ben mint Zu den 7 Kurfürsten-szálló volt, 1823-ban, egykori dísztermében 11 éves korában Liszt Ferenc hangversenyezett. 1862-től 1902-ig Nemzeti Szálló néven működött. Udvarát ezután a hajdani Corso Mozi részére beépítették. 1950-ben a moziból hangversenyterem lett, Bartók Terem néven, ahol az évtized végétől már színielőadások, majd egyre inkább zenés játékok, gyerekdarabok kerültek színre. 1964-ben bezárták. Átépítve 1967. szeptember 30-án nyílt újra Pesti Színház.
Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola 1884-ben épült állami polgári leányiskola számára, azóta is folyamatosan iskolaként funkcionál.
-
júniusában a városi tanács rendelete alapján kövezték ki a járdát, akkor még a háztulajdonosok feladata volt. Ez után 1790-ben pedig lámpásokat helyeztek el az utca mentén. Ez már a lámpagyújtogatók időszaka volt. Minden este meggyújtották és hajnalban eloltották azokat.
Fotó: Flickr
Az 1800-as évek végétől kezdett kialakulni a „vásárlóutca jelleg”- akkoriban kezdtek az utcába települni a finom holmikat árusító boltok és határozták meg onnantól az utca jellegét. Eleinte a cégérek, mind német nyelven hirdették a bolt tulajdonosát és jellegét, és csak az 1870-es évek végétől jelentek meg magyar nyelven.
Szerző: Budafoki Tamás
