Utcanév táblák – történetek – a Váci utca

-

Gondoltál már arra, miért nevezik az utcádat úgy, ahogy? Eszedbe jutott már kiről, miről nevezhették el? Számtalan oka lehet és annál több érdekességet is rejt az utcatábla története. A téma több epizódot is érdemlő. Az első részben utánajártunk, hogy egyáltalán eddig mi történt az utca táblákkal és most miért olyanok amilyenek. Olvashattatok már a legrövidebb nevű utcáról az Ó utcáról. Most a Váci utca következik.

Fotó: Flickr

A Váci utca

A Váci utca Budapest méltán egyik leghíresebb utcája. Már a turisták által közkedvelten látogatott látványosság, bevásárló övezet. Az V. kerületben található, a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal. Az utca és számos mellékutcái gyönyörűen megkomponált, kisebb terekkel megtűzdelt sétálóutca.

Fotó: Flickr

A Váci utca tagozódásának nevei

A Váci utcát nyilván régebben nem így nevezték, sőt nem is egy, hanem több névvel illették különböző szakaszait. A Pest városán észak-déli irányban végig haladó utca északi, a Kristóf tér és a Párizsi utca közötti részét a XVI–XVII. század Bécsi utca mahallénak, a déli Szabad sajtó út és a Fővám tér közötti szakaszát pedig Nagy utca mahallénak nevezték. Északi végében állt a Váci kapu. A török hódoltság után, 1690-től a mai lefutás teljes hosszában Lipót utca nevet viselte. Buda 1686-os felszabadulását követően, a területen faházak álltak, de valójában a környék romokban volt. I. Lipót Bécsből irányította az újjáépítést, melyet az nehezített, hogy akkoriban hajózási épületek, pajták, raktárak foglalták el a területe. Majd az 1750-es évektől északi részét Váci utcának (Waitzner Gasse) hívták. A Vörösmarty tér és a Piarista utca közötti szakaszt néha Fő utcának (Hauptgasse), a Szabad sajtó út és a Duna utca közötti részt pedig a Rózsa utcának (vagy térnek, Rosengasse/platz) is nevezték. A Szarka utca és a Vámház körút közötti déli szakasz a XIX. században Tyúk utca (Hübnergasse) néven volt ismert.

Fotó: flickr

A Piarista utca és a Kígyó utca közé eső szakaszon, 1913. előtt az utca térré szélesedett a Duna felé. Akkoriban fontos, mondhatjuk történelmi része volt a városnak, mivel ez volt Pest város főtere. A tér déli oldalán pedig a városháza állt. A XVIII. században ennek okán általában Fő térnek (Hauptplatz) nevezték, aztán 1810-től Régi vásártérnek (Alte Marktplatz), majd XIX. században Városház térnek (Stadthausplatz), 1848-49-ben pedig Szabadság térnek hívták. A Kígyó utca és a Szabad sajtó út közötti szakasz neve 1874-től Városház utca volt.

Fotó: Flickr A váci utca a 80-as években

A Váci utca mai neve

Mai nevét 1899-ben kapta. Az eddig több néven is jelzett utcákat, közterületeket összevonták egy hosszú utcává, ami a Vörösmarty tér-től egészen Fővám tér-ig húzódik. Az északi szakasz az belváros első sétálóutcája, 1964 óta. Térkő burkolatot a Vörösmarty tér elkészülte után két évvel, 1986-ban kapott. A déli szakasz 1996-ban épült át sétálóutcává. Mindkét szakaszon 2013-ban rakták le a jelenlegi térkövet.
A belvárost átszelő forgalmas Szabad sajtó út, mely az Erzsébet híd pesti hídfőjére vezet fel, két szakaszra osztja az utcát. Érdekessége, hogy mindkét végén megtalálható az egykori városkapuk térkőbe illesztett alaprajza- Váci kapu és a Belgrádi kapu.

Fotó: Flickr

Érdekességek

Hét választófejedelem-ház: Udvarán két oldalon emeletenként dór oszlopos folyosó van, másik felén ennek megfelelő féloszlopos tagolás. Lépcsőházában három allegorikus női akt szobor látható a XIX. század második feléből. Klasszicista ház, Hild József tervezte- egy régebbi fogadó helyére- 1840-ben, Nákó 1777-ben mint Zu den 7 Kurfürsten-szálló volt, 1823-ban, egykori dísztermében 11 éves korában Liszt Ferenc hangversenyezett. 1862-től 1902-ig Nemzeti Szálló néven működött. Udvarát ezután a hajdani Corso Mozi részére beépítették. 1950-ben a moziból hangversenyterem lett, Bartók Terem néven, ahol az évtized végétől már színielőadások, majd egyre inkább zenés játékok, gyerekdarabok kerültek színre. 1964-ben bezárták. Átépítve 1967. szeptember 30-án nyílt újra Pesti Színház.
Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola 1884-ben épült állami polgári leányiskola számára, azóta is folyamatosan iskolaként funkcionál.
  1. júniusában a városi tanács rendelete alapján kövezték ki a járdát, akkor még a háztulajdonosok feladata volt. Ez után 1790-ben pedig lámpásokat helyeztek el az utca mentén. Ez már a lámpagyújtogatók időszaka volt. Minden este meggyújtották és hajnalban eloltották azokat.

    Fotó: Flickr
Az 1800-as évek végétől kezdett kialakulni a „vásárlóutca jelleg”- akkoriban kezdtek az utcába települni a finom holmikat árusító boltok és határozták meg onnantól az utca jellegét. Eleinte a cégérek, mind német nyelven hirdették a bolt tulajdonosát és jellegét, és csak az 1870-es évek végétől jelentek meg magyar nyelven.

Szerző: Budafoki Tamás

Utcanév táblák – történetek – a kezdet

Elnyeri végső formáját Budapest legszélesebb sétálóutcája

Kolodko Mihály miniszobraitól vidámabbak Budapest utcái

 

 

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!