Article Top Ad (AdSense)
Gondoltál már arra miért nevezik az utcádat úgy, ahogy? Eszedbe jutott már az utca kiről, miről van elnevezve? Számtalan oka lehet és annál több érdekességet is rejt az utcatábla története. A téma több epizódot is érdemlő. Az első részben utánajártunk, hogy egyáltalán eddig mi történt az utcatáblákkal, és most miért olyanok amilyenek.
Múlt, jelen, és most. Mind a három kifejezés érvényes hazánk utcaneveire, amiket hol így, hogy úgy, de megváltoztatnak. A névváltoztatások mögött több indokot is fel lehet sorolni, viszont mindig okkal, vagy éppen okozatból történik. Az viszont biztos, hogy a történelem folyásában az utca mindig mérvadó szerepet töltöttek be az elnevezéseikben. Személyeket, eseményeket, vagy csak ötlet híján számokat tesznek egy-egy utca vagy közterület megnevezésére. Bár ezen a területen lassan történnek változások, mégis komoly eszmei hiányt hoznak létre, időről időre. Ha éppen nem divatos egy személy, vagy történelmi kronográfiája, nem az adott nézeteknek megfelelő, egyszerűen lecserélik. Ez persze akkor elkerülhetetlen, ha érdekeket sért, vagy elfogadhatatlan eszmeiséget tükröz, de minduntalan elveszítünk egy apró részletet a valós történelmiség fonalából.
Elkezdtünk utánajárni azoknak az utcáknak és jelentőségüknek, történetüknek, vélt vagy valós múltjuknak, amelyek meghatározóak voltak. Nem csak a „név” rejlik az utcatáblák mögött, hanem maga a história. Emberek, életek, események sora, melyet egykor fontosnak tartottak.
Törvényileg a közterület- és városrésznevek megállapításáról
Utcanév: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló utca neve, mely előtagból (pl. személynév, fogalom, tárgy) és utca jelentésű utótagból áll.
Az utcanév a közterületek megjelölésére, földrajzi azonosítására, a tájékozódás biztosítására szolgál; egyúttal emléket állít és hagyományt őriz. Érdekesség az 5. § szerint, hogy az utcanév megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokat, a földrajzi környezetet és a nyelvhelyességi követelményeket. Pedig ez sok esetben egyáltalán nem tapasztalható.
Fontos tudnivaló, hogy személyről utcát elnevezni halála után, legalább 25 év elmúltával lehet, kivéve díszpolgár esetében. Az elnevezéstől számított tíz éven belül nem lehet utcanevet változtatni. A helytörténeti, várostörténeti értékű utcaneveket védetté kell nyilvánítani. Védett utcanevet nem lehet megváltoztatni. Ez mondjuk elég érdekes, hiszen több olyan utcanév is megváltozott, melyek a várostörténet, vagy hazánk történelmének részei voltak. Persze az is lehet, hogy nem lettek védetté nyilvánítva. Ehhez nem fűznék inkább semmit.
Nyilvánvaló, hogy vannak szabályok
Budapesten az utcanévtáblákra létezik szabvány. Ezek szerint egységesnek kellene lenniük városszerte, aztán valahogy mégsem azok. Képtelenség ennek utána járni, mert eléggé belebonyolódnánk, úgyhogy mission impossible (lehetetlen küldetés). A legelső utcanév-összeírás 1695-ben történt, de nem járt táblák kihelyezésével, viszont Pesten és Budán a XIX. század elején német nyelvű utcanévtáblák voltak. Rexa Dezső főlevéltáros kultúrtörténeti feljegyzései által tudjuk, hogy a XIX. század elején az utcaneveket nemes egyszerűséggel falra festették. Nyilván nem volt túl praktikus, sem időtálló. A XIX. század második felétől már divatba jöttek a bádog táblák, amik már hasonlítottak a mostaniakra. A különbség annyi volt, hogy fordítva voltak feltüntetve az adatok, és nem szerepelt rajtuk házszám.
Miután Budapest területe bővült, kerületeinek elosztása is változott. Az utca is más értelmet nyert. Természetesen a táblákat is cserélni kellett, ekkor alakult ki a négyszögletes, pirossal szegélyezett forma. Néhány helyen még ma is vannak ilyen utcanévtáblák. Ezek körülbelül az 1980-as évekig még megtalálhatóak voltak városszerte.
Vajon mi rejlik az utcatáblák mögött
Történelmi utcanevek kétségtelenül rejtenek különleges történeteket, személyiségeket. Olyan érdekességekre bukkanhatunk, amiről egyáltalán nem hallottunk, és el sem hinnénk mi található a dolgok hátterében. Az ország vagy a városok történelmében egy-egy meghatározó eseményt, (például az 1948-as szabadságharcot és forradalmat – Március 15. tér), fontos személyt (a Habsburg uralkodók), illetve épületet (Országház utca a Várban) bőven tudunk válogatni és fellelni egyedi, esetleg elfeledett dolgokat. Ezek mind a múltunk míves díszei vagy éppen fekete foltjai és ezeket tükrözik az utcanevek is. Megdöbbentően érdekes, talán még személyes vonatkozásokat is találhatunk ezek között.
Utcanévtáblák – történetek- kezdjük egy egyszerűbbel
József Körút- Hild József neve alapján
József körút: 1223 m, Blaha Lujza tér – Üllői út közötti szakasz. A Nagykörút része, mely Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonalának pesti szakasza, a Duna egyik természetes mellékágának folyómedre mentén épült ki. Ezért nem tervezett, hanem a természet adta útvonal. Az egykor itt folyó Duna-ágnak köszönhetően az útvonalat a mélyebben fekvő területeken vezették végig, ezáltal biztosítva a város terveiben szereplő, gravitációs elven működő főgyűjtő csatorna kiépítésének lehetőségét is a körút alatt. Mára keresztülhalad a belső kerületeken, Újlipótváros déli és Lipótváros északi határán, Terézvároson, Erzsébetvároson, Józsefvároson, valamint Ferencvároson. Az útvonal egyes szakaszai ezekről a városrészekről, illetve a Habsburg-család egyes tagjairól kapták nevüket. A legészakibb Szent István körúti szakasz korábban Habsburg Lipót császár nevét viselte. Az útszakaszból a Teréz körutat és az Erzsébet körutat a szocialista időszakban – 1950 és 1990 között – Lenin körútnak hívták.
A József-körutat Hild Józsefről nevezték el aki korának egyik legnagyobb építésze volt. A hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszott.
Hild klasszicista stílusban fogant építő tevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. század első felének magyarországi, s főként pest-budai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározói az Esztergomi Bazilika, az Egri főszékesegyház, a Ceglédi Református Nagytemplom és a Kunhegyesi Református Egyházközség Temploma. Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István Bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Ő tervezte 1856-ban a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát. 1838-as pesti árvíz helyreállítását követően, az oldalkarzatokat pedig 1854-55-ben, Hild József tervei alapján építették fel.
Szerző: Budafoki Tamás
