Az utcanevek és közterületek elnevezéséről több furcsaság is megfigyelhető. Vannak érdekes, vagy vicces nevek, amikkel később foglalkozni is fogunk. Ami viszont feltűnő, hogy ha személyről neveznek el utcát, teret, túlnyomó többségben férfi nevekkel találkozhatunk. Pontosan ezért most megmutatjuk azokat a hölgyeket és történetüket, akikről mégis közterületek lettek elnevezve. Vannak köztük ismertek, akikről már mindenki hallott, de akadnak olyanok is, akiknek bizony utána kellett járni.
Szegedy Róza utca
A Szegedy Rózáról elnevezett utca a II. kerület része. Az, hogy nevét viseli az utca, több okból kifolyólag is történhetett. Róza egy felettébb dekoratív nő volt, aki már csak megjelenésével bódítóan hatott a férfiakra. Udvarlóinak se szeri se száma nem is volt. Jómaga egy nemesi családból származott és Kisfaludy Sándor egész életét és munkásságát meghatározta. Első találkozásuk – ami egy szüreti bál alkalmával történt – Kisfaludy, aki nem alaptalanul szoknyapecérség hírében állt- egyből lecsapott a szépségre és veresekkel halmozta el. Meg is kérte nyomban a kezét, amire Róza elsőre nemet mondott- ismerve a férfi vélt vagy valós kilengéseit. Szerelmük az első pillanattól kezdve egyértelmű volt. Aztán másodszorra is megpróbálta a költő szíve szerelmét magához közel tudni, és mikor Szegedy Róza betöltötte a 32. évét- igent is mondott. Nem csak múzsája, hanem később felesége is volt. Az utca elnevezése emléket állít egy gyönyörű nőnek, egy elmúlhatatlan szerelemnek és magának az irodalomnak is, amely meghatározza a XX. századot.
Márkus Emília utca
A Szegedy Rózáról elnevezett utca a II. kerület része. Az, hogy nevét viseli az utca, több okból kifolyólag is történhetett. Róza egy felettébb dekoratív nő volt, aki már csak megjelenésével bódítóan hatott a férfiakra. Udvarlóinak se szeri se száma nem is volt. Jómaga egy nemesi családból származott és Kisfaludy Sándor egész életét és munkásságát meghatározta. Első találkozásuk – ami egy szüreti bál alkalmával történt –
Kisfaludy, aki nem alaptalanul szoknyapecérség hírében állt- egyből lecsapott a szépségre és veresekkel halmozta el. Meg is kérte nyomban a kezét, amire Róza elsőre nemet mondott- ismerve a férfi vélt vagy valós kilengéseit. Szerelmük az első pillanattól kezdve egyértelmű volt. Aztán másodszorra is megpróbálta a költő szíve szerelmét magához közel tudni, és mikor Szegedy Róza betöltötte a 32. évét- igent is mondott. Nem csak múzsája, hanem később felesége is volt. Az utca elnevezése emléket állít egy gyönyörű nőnek, egy elmúlhatatlan szerelemnek és magának az irodalomnak is, amely meghatározza a XX. századot.
Zirzen Janka utca
Zirzen Janka magyar pedagógus, a magyar nőnevelés egyik kiemelkedő alakja. Az 1869-ben létrejött tanítóképző iskola igazgatója. Korán árvaságra jutott, tizenöt éves korától egyedül tartotta fenn magát, mint nevelőnő. Tevékenyen részt vett a főváros legkülönbözőbb társadalmi mozgalmaiban. 1869-ben az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, majd 1875-től az Erzsébet Nőiskola igazgatója lett. Ekkor Zirzen Jankát új feladattal bízta meg Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter. Feladata az volt, hogy ne csak képzett tanítónőket neveljen, hanem a hazának megfelelő házias és munkás leányokat. Nevéhez fűződik a tanító képzésen kívül az ipari oktatás kialakítása, és annak rendszerének megalkotása. Az intézetet, ahol dolgozott, 1877-ben maga Ferenc József császár is meglátogatta és a nőnevelés terén elért eredményeiért a Koronás Arany Érdemkereszttel (Goldene Verdienstkreuz mit der Krone) tüntette ki. Ez volt a legmagasabb elismerés, amit nő akkoriban kaphatott. 1888-ban megnyitották a Felsőbb tanítóképzőt, ahol a felsőbb leányiskolák és tanítónő-képezdék számára képeztek tanárokat és igazgatókat. Többszöri átszervezés után később főiskolai rangra emelték. Zirzen Janka 1896-ban nyugalomba vonult.
A XII. kerületben, a Kútvölgyi út közelében találjuk meg. Megérdemelten neveztek el róla utcát, hiszen a munkássága révén indult el hazánkban az ipari oktatás, és a nők képzése a kor elvárásaihoz.
Szerző: Budafoki Tamás