A mai napig minden országnak és népnek megvannak a sajátos és olykor kicsit furcsa szokásaik, amelyekkel akár egy valóságos időutazásra is indulhatunk.

A legkorábbi újévi szokásokról szóló feljegyzések a Babiloni Birodalomból maradtak ránk, ahol az Akítu nevű fesztivál keretében 11 napon át ünnepelték a természeti világ újjászületését. A hosszú évszázadok során mindig más napra esett az új év első napja, és sok minden változott, de az kétségtelen, hogy mindegyik népszokás egyedi annak ellenére, hogy közös elemük a szerencse és a bőség.

Brazília – Fehérbe öltözve

A dél-amerikai országban, akárcsak hazánkban, számos babona kötődik az új évhez. Az egyik legfontosabb, hogy különleges ételeket fogyasztanak, hogy minél nagyobb szerencse érje őket az új évben. Mivel a 7 az egyik legfontosabb szerencseszám Brazíliában, az új év előestéjén hét gránátalma magot és hét szem szőlőt esznek, hogy így biztosítsák a bőséget a jövőre. A rossz szellemek elűzése és a jó szerencse érdekében az új év első napján mindenki fehéret visel, majd ebben a fehér viseletben kimennek az óceán partjára, ahol virágokat dobnak a vízbe, hogy így nyerjék el Lemanja, a tenger istenének jóindulatát.

Görögország – Hagymával

A görögök is többféleképpen ünneplik az új évet, annak érdekében, hogy minél nagyobb szerencse kísérje őket az elkövetkező időben. A hagymát hagyományosan az újjászületés szimbólumaként tartják számon, ezért ilyenkor az otthonuk ajtajára akasztják, illetve a szülők az új év reggelén úgy ébresztik gyermekeiket, hogy egy jókora hagymával fejen koppintják őket. Egy másik újévi görög szokás az úgynevezett vasilopita nevű sütemény fogyasztása. A hagyomány szerint először a család legidősebb tagját kínálják meg vele, majd félretesznek egy szeletet Szent Bazilnak és egyet a szegényeknek. A vasilopita belsejébe egy ezüst vagy aranypénzt is sütnek, és aki ezt az érmét megtalálja a saját szeletében, azt az új évben igen nagy szerencse éri majd.

Japán – Oshogatsu

Az új év az egyik legnagyobb ünnep a felkelő nap országában. Ahogyan a többi újévi hagyomány, ez is az újjászületést és az óév nehézségeitől való búcsút szimbolizálja. Decemberben több napon keresztül tartják az úgynevezett Bonekai ünnepet, amely segít elfelejteni az óévet, egészen addig, amíg végül december 31-én a buddhista templomokban 108-szor meg nem szólal a gong. Minden gongütés egy földi kísértést szimbolizál, amelyet le kell győzni, hogy eltávolítsák az előző év rossz cselekedeteit és balszerencséjét. Majd az új év első napján magukra öltik a legszebb kimonójukat, és a hosszú élet reményében soba tésztát fogyasztanak. A Toshikoshi Soba magyarul annyit tesz, mint „az új évbe átívelő tészta”, és nagyon sok hagyomány kötődik hozzá. A hosszú tészta az egyik évről a másikra való átkelést szimbolizálja, és könnyen rágható, hogy könnyű legyen elengedni az óévet. Egy másik kedves japán szokás szerint levelet küldenek barátaiknak és családtagjaiknak, amelyet kifejezetten január 1-jén kell kézbesíteni. 

Spanyolország – Szőlőevés

Itt a legjelentősebb újévi szokás a szőlő fogyasztása. Éjfél előtt 12 másodperccel, minden óraütésre be kell kapni egy szem szőlőt, amely az új év minden hónapjára meghozza a jó szerencsét. Ha nem sikerül mind a 12 szőlőszemet időben megenni, az nagy szerencsétlenséget jelent a következő évre, ezért vannak, akik már előzetesen előkészítik, akár ki is magozzák a szőlőszemeket, hogy minél gyorsabban le tudják nyelni őket. Mind a 12 hónapban nagy szerencsében lesz része annak, akinek az összeset sikerül bekebeleznie, mire éjfélt üt az óra. Úgy tartják, hogy ezt a hagyományt a borkészítők honosították meg, azért, hogy télidőben is fenntartsák a szőlő iránti keresletet.

Svájc – Fagylaltdobálás

A különcködésre hajlamos svájciak szilveszter éjszakájára az utcákat színes jelmezbe öltöztetik, és mindenféle ceremóniákat tartanak a rossz szellemek elűzésére, ahogy az más országokban is szokás. Ám kétségtelenül nekik van a legmókásabb újévi szokásuk, amelyhez nem kell más, mint egy jó adag fagylalt, amelyet éjfélkor a szerencse, a bőség és a jólét reményében a földre kell dobálni.

Kolumbia – A három krumpli

Az év utolsó napján minden kolumbiai három krumplit rak az ágya alá: egyet hámozva, egyet héjastul és a harmadikat félig meghámozva. Éjfélkor aztán benyúlnak az ágy alá és kihúzzák az elsőt, amelyik a kezük ügyébe kerül. Ha hámozott kerül elő, akkor az új évben pénzügyi problémákkal kell számolni, a hámozatlan burgonya bőséget jelent, míg aki félig megpucoltat húz elő… nos, annak valahogy lesz is pénze, meg nem is. Ha esetleg te is kipróbálnád, és nem a megfelelő burgonyát húzod ki, semmiképp ne búsulj, inkább csinálj egy finom krumplisalátát. 

Magyarország – Gombócok, malacok és minden, ami tilos

Mi, magyarok is abban hiszünk, hogy ami az új év első napján megtörténik, az ismétlődik majd egész évben. Az évszázadok során ennek érdekében számos misztikus és mágikus szokás terjedt el, amelyek a néphagyomány szerint meghozzák a szerencsét és a bőséget a következő évre. Ezek az újévi népszokások csak néhány száz éve terjedtek el, ahogy hazánkban egészen a XVI. századig karácsonykor kezdődött az új év is – ahogy Dömötör Tekla: Téli népszokások című művében is olvashatjuk. Az első még mágikus elemeket tartalmazó szokások a XVIII. században jelentek meg, ezek főleg az időjárási jóslásokra szolgáló levendulakalendárium és fokhagymás babonák voltak, de ekkoriban már találkozhatunk szerelmi praktikákkal és jóslásokkal is, mint például a szilveszteri ólomöntés. 

A lányok körében az egyik legnépszerűbb újévi szokás a gombócfőzés volt, amely arra szolgált, hogy kiderítsék, hogyan hívják majd a jövendőbelijüket. Ennek során 13 gombócot főztek ki oly módon, hogy 12-be egy papírt rejtettek, amelyre egy férfinevet írtak, és amelyik először feljött a víz tetejére, abban rejtőzött a leendő férj neve. Ha szerencsétlen módon valakinek az üres gombóc úszott fel, az a lány az új évben nem számíthatott kérőre. 

A magyar kultúrában is sok babona kötődik az ételekhez, ahogy számos tilalommal is találkozhatunk. Természetesen nagyon ajánlott a szerencsét a föld alól is előtúró malac fogyasztása, és aki az új év első étkezéseként lencsét eszik, annak abban az évben nem ürül majd ki a pénztárcája sem. 

A tilalmak közül az egyik legfontosabb, hogy új év első napján nem szabad orvoshoz menni, mert félő, hogy az egész évet betegeskedéssel tölti majd az ember. Január elsején nem szabad továbbá veszekedni, mosni, teregetni és úgy általában házimunkát végezni, de még szemetet sem szabad kivinni, nehogy kidobjuk a jövő évre való szerencsénket. Tilos bármit kölcsönkérni vagy kölcsönadni, és persze baromfit fogyasztani, mert az elkaparja a család szerencséjét. 

A ló sokáig szent állat volt, és a patkó is a szerencsét szimbolizálja, de a babona szerint nem mindegyik patkó hozza meg a szerencsét az új évre, csak az, amelyiket az út mellett találtuk. Manapság ez nem tűnik könnyű feladatnak, de azért járjunk nyitott szemmel…