spot_imgspot_img
spot_img

„Tudatosan akartam végig járni a szamárlétrát” – interjú Szente Vajkkal, a Puskás Musical rendezőjével

-

Article Top Ad (AdSense)

Augusztus 18-19-20-án játsszák az Erkel Színházban a Puskás Musicalt. Beszélgetés a rendezővel, Szente Vajkkal.

Van, akinek ez a korszak már történelem, és van, akinek csak közelmúlt

A Jászai Mari-díjas Szente Vajk a Puskás musical megrendezésével a szakmája csúcsára ért. Olyat alkotott, amelyre örök életére emlékezni fog, aki megnézi a zenés darabot Puskás Ferenc életéről.

Vajk  az egyik legsokoldalúbb magyar művész. Színészként musicalekben és prózai darabokban ismerte meg a közönség. Később műsorvezetőként, majd a Magyarország, szeretlek! című vetélkedőműsor házigazdájaként tűnt fel a képernyőn. Számos előadást állított színpadra a Madách Színházban, a Játékszínben, a kecskeméti Katona József Színházban, a békéscsabai Jókai Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban.

A neved színészként került a köztudatba. Miért gondoltad, hogy a színészet mellett rendezéssel, műsorvezetéssel is érdemes foglalkoznod?

– Valójában ezt sohasem akartam máshogy, azaz mindig is így terveztem. Teljesen tudatosan irányítottam ebbe az irányba a szakmai életemet. Ahhoz, hogy az ember elérkezzen a „színházcsinálás” túloldalához, az alkotási folyamatokhoz, legyen szó színdarab írásról vagy rendezésről, ahhoz jelentős tapasztalatot kell szereznie a színpadon. Nem mindegy, hogyan szólsz a színészhez, hogyan adsz neki olyan instrukciót, amiből pontosan tudja, mit szeretnél tőle, ha te még nem álltál ott soha. Tudom, mik azok a gondolatok, amik segíteni tudnak a színészeknek, tudom, hogy éreztem magam egy-egy instrukció után.

A rendezéshez meg kell érni?

-Igen, kell egy intellektuális és lelki muníció hozzá, amit nem lehet huszonévesen megszerezni. Fiatalon csak ösztönből lehet rendezni vagy darabot írni.  Jó néhány év alatt tudsz összeszedni annyi tapasztalatot a felnőtt életből, ami után már bele lehet fogni az alkotásba. Tudatosan akartam végig járni a szamárlétrát, a cél pedig mindig a rendezés volt.

Rengeteg darabot állították színpadra, hogy jutottál el a Puskás musicalhoz?

– Már hosszú ideig érlelődött bennem a gondolat. Egy ebéd alkalmából pattant ki Szabó László producer és az én fejemből. Ha jól emlékszem, arról beszéltünk, hogy mi lehet azzal a tervvel, hogy filmet készítenek Puskás Ferenc életéről. Hiába jó az ötlet, szerintünk már az első pillanatban kilátástalannak tűnt abból filmet csinálni. Rengeteg forgatási helyszínre kell elmenni, a Real Madrid stadionba, Dél-Amerikába stb. Ám van egy hely, ahol ezek a távolságok nem számítanak, ez pedig a színpad. Így jutottunk el oda, hogy készítsünk egy musicalt belőle.

Te kitől hallottál először Puskás Ferencről? A nagyszülőktől?

– Igen, a nagyszülőktől hallottam először róla, nagyapámnak rengeteg könyve volt az Aranycsapatról, amit gyerekként olvastam, és rajta keresztül sok tényt ismertem meg ebből a korból. Amikor kinyílt az online világ, akkor meg tudtam nézni az egykori mérkőzéseket. Ám párosulnia kellett a futball és a történelem szeretetének, ugyanis a Puskás musical egy jól bemutatott történelmi kor is. A 40-50-es évek Magyarországának politika rendszerét lehet megismerni benne, aminek a vége 1956-os forradalom lett.

A nagyszüleid a politikai rendszerről is meséltek?

– Ők a  30-as években születtek, az 50-es évek az ő fiatalságuk korszaka volt. Még úgy is sokat tudtak róla mesélni, hogy messze éltek a fővárostól, Békéscsabán laktak, és nem  álltak  soha közel a pártpolitikához. Csak ártatlan elszenvedői voltak ezeknek az évtizedeknek. Nagyapám kertész volt, nem pedig városi elöljáró.

Szerencsés vagy, hogy nem a könyvekből szereztél információkat…

– Amikor az ember darabírással kezd foglalkozni, akkor a legfontosabbak azok a dolgok, amiket átélt. Amik a tieid, amiből táplálkozni tudsz. Az élményeidet írod ki magadból, így ez a kor a saját szűrőmön át lett bemutatva.

Találkoztál olyan emberekkel, akik személyesen is ismerték Puskást?  Mint a díszbemutatón is megjelent, Radó Józsi bácsi, aki még vele együtt focizott?

– Igen. A producer nemegyszer találkozott Puskással, és remek kapcsolatot ápolt Buzánszkyval, Grosiccsal is, aki hosszabb életűek voltak.

Radó József
Középen Magyarország legidősebb válogatott labdarúgója, Radó József

Olyan története is van, hogy egy jótékonysági futballmeccsen játszottak együtt, aminek Puskás Öcsi volt a kapitánya és edzője erre az egy alkalomra. Puskás még mondott is neki pár kedves, bíztató szót meccs előtt. Ez a helyzet egyszerre fura és csodálatos. A darab utolsó jelenete pont azt akarja elmondani, hogy ezek az emberek nem is nagyon régen még éltek, Puskás és Buzánszky. Ez óriási dolog. Viszont az nagyon fura, hogy már egyikőjük sincs köztünk ebből a történetből.  Van, akinek ez a korszak már történelem, és van, akinek csak közelmúlt.

Bozsik József fia, Bozsik Péter balról a második. Édesapjàt, a legendàs jobbfedezetet  Fehér Tiborszinmuvesz alakítja a musicalben

A nézők nagyon szerették a darabot, de kritikák egy és mást hiányoltak belőle. Felvetették, hogy miért csak egy mondatban lett megemlítve, hogy Puskás rengeteget  seftelt…

– Az Aranycsapatot nem fizették túl a világszínvonalú futballért, ezért megengedték nekik, hogy a külföldi turnék után haza hozzanak dolgokat és értékesítsék ezeket. A hatalom pedig ezt a bizniszelést nem akarta észrevenni, így kompenzálta az alacsony fizetésüket. Ezt lehet persze csempészésnek nevezni. Puskás életében egyetlen egy olyan  esemény nincsen, ahol ez a történet bármilyen formában  az  életét pro vagy contra megváltoztatta volna. Nem tudtam olyan pillanatot, ahová ezt bele kellett volna  illesztenem a darabba.  Azt meg kellett írnom, hogy szerelmes lett, 6:3-ra megverték az angolokat, hogy el kellett hagynia Magyarországot és a Reál Madridba szerződött. Ezek lényegesen fontosabbak. Ez a darab 2 x 70 perc az élete legfontosabb állomásairól. Ha majd egyszer egy 220 részes filmsorozatot készíthetek az életéből, ígérem, ez is benne lesz.

Puskást a darab végére megsajnálták a nézők. A rendszer áldozata lett?

 –Igen, ezt sugallja a darab. Talán másképp nézett volna ki Magyarország történelme is ezekben az időszakokban, vagy Puskás élete is. Ha az akkori világrendszer egyrészről nem kebelezte volna be őket, másrészről nem állította volna őket a negatív vagy pozitív hős talapzatára, amikor ez szükségeltetett.

Mikor játsszák a darabot a színházak?

 – Nem titkoltuk, hogy a Hősök terén akartuk bemutatni, végül a koronavírus helyzet miatt nem vittük ki oda, hanem az Erkel színházban volt az előbemutató. Novemberben kezdjük játszani a darabot, az érdeklődés óriási.

A Covidtól nem tartasz?

– Elkészítettük az előadást, a díszleteket, a jelmezeket. Ha a járvány miatt még pár hónapig megáll az életünk, ez az előadás azt is meg tudja várni. Bizonyítottuk, hogy érdemes arra, hogy Magyarországon nagyon sok ember lássa.

Ez életed főműve?

– Igen, most épp ez. Ebben benne van mindannyiunk szíve, akik ezt a zenés darabot megalkottuk.

Ez a mi történetünk! Bemutatták a Puskás-musicalt

 

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!