Igen, a fürdőkádban olvasás világnapja egy létező dolog, mégpedig február 9-ét nevezték ki ennek a sajátos ünnepnek.
Az, hogy az ember egy kis időre nemcsak az illatos habfürdőben, de egy regényben is elmerül elméletben nagyon romantikusnak hangzik. A valóságban azonban nagyon körülményes. Olyan gyakorlatias dolgok vonják el az ember figyelmét a tökéletes kikapcsolódásról, mint a fürdővíz hőmérsékletének eltalálása és szinten tartása vagy hogy lapozás közben ne ejtse bele a könyvet a kádba. (Hány embernek sikerült eddig vízfoltok nélkül megúsznia a fürdőzés közbeni olvasást?)
Ennek megakadályozására számos gyönyörű és praktikus megoldás létezik. Nekünk ezek a kedvenceink:
A helyhez pedig a megfelelő könyv dukál! Ha már fürdőkád, akkor víz tematika:
-
Imogen Hermes Gowar: A hableány és Mrs. Hancock
A szerző régészetet, antropológiát, művészettörténetet és kreatív írást tanult. Imogen Hermes Gowarnak, aki London délkeleti negyedében él, azon a környéken, ahol könyv is játszódik, ez az első regénye. Az 1785-ben Jonah Hancock, a kereskedő ajtaján bekopog egyik hajóskapitánya a hírrel, hogy eladta Jonah hajóját egy hableányért.
Természetesen a város minden lakója Mr. Hancock csodálatos teremtményére kíváncsi. A hableány érkezése kizökkenti a kereskedőt a hétköznapok világából, és megnyitja számára a legelőkelőbb köröket. Így ismerkedik meg egy estélyen a neves kurtizánnal, Angelica Neallel, a legvonzóbb asszonnyal, akit valaha látott. A különös páros együtt próbál megküzdeni a sellőknek tulajdonított, pusztító erők hatalmával.
A kötet a 21. század Kultkönyvek sorozatában jelent meg a szériától megszokott gyönyörű borítóval. -
Yann Martel: Pi élete
Pi élete Pi Patel keresztnevét – Piscine Molitor – egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: Π=3,14. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is.
Emellett egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. Ez nem a legjövedelmezőbb vállalkozás, így a család úgy dönt, hogy eladja az állatokat, és átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik egy teherhajón, amely viharba kerül és elsüllyed a Csendes-óceánon. Az egyetlen túlélő Pi Patel – valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat, köztük egy bengáli tigris! A furcsa hajótöröttek egymással és az óceánnal is harcban állnak. A kérdés nemcsak az, hogy ki éli túl végül, hanem az is, hogy a mi a valóság és mi a káprázat.
-
Patrik Svensson: Tenger a tengerben – A Sargasso-titok
Az angolna a hűség, a hagyományok és az emlékezés szimbóluma. Arisztotelésztől Sigmund Freudig sokan próbálták megfejteni ezt a szimbólumot, szinte mindig sikertelenül. Patrik Svensson író, egy svéd angolnahalász fia ebben a könyvben nemcsak az angolna kultúrtörténetét meséli el, de arról is vall, hogyan alakította az ő személyes életét ez a hal gyerekkorában, akkor, amikor még tömegesen élt Európa vizeiben. A Tenger a tengerben egy felkavaró erejű, gyönyörű beszámoló az elveszett világról, a mostani pusztulás előtti életről. Az elmúlt negyven évben a világ angolnaállományának 95%-a tűnt el. A földi élővilágnak ez a csodája végveszélybe került.
Létezik a Földön egy olyan állat, amely meghódította az egész bolygót. Itt él velünk is, Magyarországon, a folyóinkban és tavainkban. Szaporodni azonban egyetlen helyen szaporodik, valahol Florida közelében. Minden angolna a Sargasso-tengerben születik, lárvaként ússza át az Atlanti-óceánt, majd évtizedekig lakik édesvízben, többek között Európában is. Ebben az életszakaszában az angolnának nincs neme. Egészen addig, amíg kap egy titokzatos jelet, előhívja emlékeit szülőhelyéről, nem táplálkozik többé, és elindul vissza a hazájába, hogy ott találjon párt, ott rakjon ikrát, ahol maga is megszületett.
