A mai világban előtérbe került a gasztronómia, és ez nem csak az éttermek, ételek kultúrájához kapcsolható. A kulinária szépségeivel párkapcsolatainkat is szenvedélyesebbé lehet tenni, és a hölgyek szívéhez vezető úton egy remek étel igazgyöngyként tud tündökölni. Hogy milyen hatással van a nőkre egy férfi, aki tud főzni? Bizton állíthatjuk, nyerő lehet minden szempontból. Sárközi Ákos séffel, étteremtulajdonossal, közéleti személyiséggel beszélgettünk a témáról.
– Régebben a szakács szakma nem volt annyira előnyös, ha hölgyeket akart valaki randevúra hívni, manapság viszont kifejezetten menőnek számít.
– Az biztos, hogy az utóbbi tizenöt évben lett sikk séfnek lenni, és azóta pedig egyre erőteljesebben. Manapság rivaldafénybe került a szakma, és akár olyan ismertségre tudnak szert tenni, mint a rocksztárok, vagy színészek. Ennek az az oka, hogy régen csak itthon, és csakis szakmai berkeken belül lehetett elismerésre szert tenni egy-egy verseny kapcsán, vagy hosszú évek kemény munkájával.
Amióta kinyílt a világ, ez akár nemzetközi szinten is megtörténhet, hiszen külföldön lehet dolgozni, és világversenyeken lehet részt venni. A szakács mesterség nívója ennek köszönhetően nagyot ugrott. A séfek ismert személyiségekké váltak. Gordon Ramsay-nek van egy elhíresült mondása, ami erre abszolút igaz: A testes szakácsok ideje lejárt. Magyarul, ha valaki egy szakácsra gondol, már nem a nagy pocakos, kövér ember sztereotípiája ugrik be neki, aki főz, hanem egy fehér szakácskabátos séf, aki ételeket alkot.
– Menő dolog ma séfnek lenni?
– Ha most csak a saját példámat veszem alapul, hogy honnan indultunk, és amikor még tanuló voltam, milyen gasztronómiában gondolkodtunk, és most hol tartunk, óriásit fejlődött a magyarországi vendéglátás. Az tény, hogy a mai világban egy séf lehet olyan menő, mint egy ügyvéd, vagy egy pilóta, és ha egy lány elviszi a párját a szüleihez, és kérdezik, hogy mi a szakmája, büszkén mondhatja azt, hogy szakács. Oda jutottunk, hogy egy zárt világból egy nyitott, érthető, közérthető gasztronómia fejlődött ki. Azt kell mondanom, hogy ez szuper jó dolog. Személyhez köthető, konyhák alakultak ki, és azt nyugodtan ki lehet jelenteni, egy elismert séf ma Magyarországon komoly hírnevet tud szerezni. Egy mérvadó elismerést, jó egzisztenciát, szakmai népszerűséget jelenthet ez a pálya.
Mint minden szakmának, ennek is vannak szép, és kevésbé szép oldalai. Ami kívülről látható, az egy bájos világ. Amikor az ember megkapja az első séfkabátját, és egy konyha élére áll, az mindenképp egy tesztoszteron bomba, óriási megtiszteltetés, és igen, fantasztikus. Vezetővé válni jó dolog, és az, hogy miattad jönnek az étterembe az emberek, nagy boldogság. Persze, mindenki most azt látja, hogy a séf ott áll, élre vasalt ruhában, és ez milyen szuper, de a lépcsőfokokat nem lehet átugrani. Azt az utat, ami idáig vezet, a sok-sok év kemény munkáját, napi 14-16 órában. Szóval ezért nagyon meg kell dolgozni!
– Mikor egy szép konyhán, gyönyörű fehér séfkabátban állnak a deli legények és ételeket alkotnak, az vonzó a hölgyek számára?
– Persze, ez a hölgyeknek tud imponálni. Szerintem ez ugyanolyan dolog, mint a katonáknál az egyenruha. Valami oknál fogva – és ezt én sem tudom miért – ezek tetszenek a nők nagy részének. Viszont azt is hozzátenném, attól még, hogy valaki szakács, a közhiedelemmel ellentétben nem biztos, hogy jobban tud csajozni. Az tény, hogy a vendéglátásban dolgozók könnyedén teremtenek kapcsolatot az emberekkel, mert egyszerűen a mindennapjaik része, és a vérükben van.
De mondok egy példát. Ha bemegy egy hölgy egy étterembe, és találkozik egy magabiztos éttermi vezetővel, egy séffel, vagy egy snájdig pincérrel, akkor a saját közegében fogja megismerni. Ott egy határozott, talpraesett, mosolygós ember, sőt, esetleg még jóképű is, akkor ő ezt a képet szereti meg, de nem tudja, milyen igazából az életben. Én borzasztó szerencsés vagyok a feleségem kapcsán, mert mi egyáltalán nem a vendéglátásban ismerkedtünk meg. Ez a mi kapcsolatunkban nagyon fontos, hiszen nem a séfet, hanem az embert ismerte meg, aki mellesleg séfkabátban szokott lenni.
– A médiában előszeretettel foglalkoznak gasztronómiával. Tévéműsorok, show-műsorok, cikkek szereplői lettek a szakácsok, séfek. Ennek is köszönhető az a pozitív attitűd, amit az emberek gondolnak erről a világról?
– Az tény, hogy egyre jobban előtérbe kerültek a gasztro műsorok, és azok a séfek, akiket megismertek ezáltal, esetleg megjelennek más populáris műsorokban is, hétköznapi emberként. Így roppant ismertté lehet válni, pedig alapvetően mi mindannyian egy dolgot szeretünk, és azt nagyon: főzni!
Egyébként nemrég beszélgettem egy szálloda tulajdonossal, és neki meséltem, hogy sok esetben Évivel, a feleségemmel nem tudunk elmenni egy wellness szállodába, mert felismernek és odajönnek, néznek, meg mutogatnak. Ezt egyáltalán nem panaszkodásból mondom, hiszen ezt felvállaltam, de azért ez az árnyoldala. De ugyanez van egy ismertebb séffel, ha csak mint magánember elmegy egy étterembe. Furcsa lesz most, amit mondok. Én abból a szempontból örülök a pandémiának, hogy maszkban kell lenni. Ehhez felveszek egy szemüveget, és bár nem szeretem a baseball sapkát, de azt is, és így tudok normálisan közlekedni a városban.
– A hölgyeket el lehet kápráztatni egy jó étellel?
– Én azt gondolom, igen. Szerintem kiváltság séfnek lenni. Itt van az én imádott feleségem, és ha én otthon beállok a konyhában, és ételt készítek, mindig egy plusz dolgot tudok hozzátenni a hangulathoz, a kapcsolatunkhoz. De alapban is, ha otthon egy pasi főz, még mindig kuriózum számba megy.
Azt szokták mondani, hogy egy háztartásban a hölgyeké a konyha, a férfiak csak kibicként lődörögnek benne. Viszont, ha ezt egy férfi átveszi, márpedig a főzés bizony kemény munka, és leveszi a terhet a párja válláról, azért a hölgyek nagyon hálásak tudnak lenni. Tehát, az eredeti kérdésre visszatérve, nagyon jó dolog séfnek lenni, mert nekünk egyszerű dolog egy jó ételt összerakni, és cserébe a nők – mondjuk úgy – plusz juttatásban részesítenek minket.
– Egyrészről, ahogy mondtad, levesszük ezzel a terhet; másrészről, ha egy férfi odatesz az asztalra egy szépen megtálalt, ízben és színekben gazdag ételt, annak azért tud bizonyos hívó szava is lenni.
– Igen, ez egyébként oda-vissza is működik. Ha kiszolgáljuk egymást egy remek étellel, elégedettséget, boldog hangulatot tudunk teremteni, és nyilvánvalóan jót tesz a kapcsolatnak. Mondhatjuk úgy is, a hölgyeknek az jut az eszébe, de jó pasim van; az uraknak meg, hogy milyen fantasztikus ez a csaj.
– Nem olyan nagyon régen volt a Valentin-nap és nőnap. Erre azért a maga módján és a maga szintjén mindenki próbált étellel is kedveskedni a párjának. Véleményed szerint ez már elmaradhatatlan egy romantikus estén?
– Hogy kinél mi a szokás, azt nem tudom, viszont abban biztos vagyok, hogy egy kapcsolatban egy gyertyafényes, meghitt étkezés bensőséges hangulatot tud teremteni az este további részéhez. Az étteremmel mi is próbáltunk ehhez hozzátenni, és elég sok olyan boxot tudtunk ezen alkalomra értékesíteni, ami pontosan erről szólt. Azok a férfiak, akik nem tudnak annyira jól főzni, de szerették volna elkápráztatni a párjukat, két- vagy háromfogásos menüt tudtak hazavinni. Szóval az már tény, hogy a gasztronómia már jóval több, és jóval fontosabb, mint egy sima étkezés.
Ha valaki otthon főz, lehet az családi esemény, ünnepi alkalom, vagy éppen egy szerelmes pár meghitt együttléte, az ételek segítségével varázsolni tud.
A gasztronómia egy csodálatos dolog, amivel ugyanúgy, mint bármilyen művészeti ággal, meg tudunk mutatni dolgokat. Jó kedvet, békét teremt, elhessegeti a borús felhőket, intim teret hoz létre, szépséget igéz.
Az, hogy nekünk, akik a vendéglátásban dolgoznak, könnyebb dolgunk van a konyhán, mint általában, az egyértelmű, és ezáltal a szívünk választottját is könnyebben tudjuk ámulatba ejteni. A főzés öröm, együtt főzni még nagyobb öröm, és finom, káprázatos ételt adni a párunknak, még ennél is nagyobb. Konklúzió az, hogy séfként jó pasinak lenni!
Fotó: Fekete Antonio, Seregélyes Gábor, Vas Geregely
