Article Top Ad (AdSense)
132 éve, 1889. január 30-án a Bécs melletti mayerlingi vadászlakban holtan találták Rudolf trónörököst és szeretőjét, Vetsera Máriát. A tragédia hátteréről azóta számtalan elmélet született, de írtak belőle könyvet, balettet, operettet és mangát, 1936 óta több alkalommal filmre vitték.
Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fia különösen közel állt a magyarokhoz.
A köztudatban ő is magyarbarát hírében állt, akárcsak édesanyja, Sisi – valószínűleg épp az ő hatására. A Monarchia trónörökösének pozíciójához amúgyis romantikus képzetek társulnak, amit csak fokozott a művelt, tehetséges, felvilágosult szellemű herceg személyisége és nyílt szembenállása apjával.
Rudolf Laxenburgban született 1858-ban. Élete első éveiben rendkívül szigorú katonai nevelést kapott Ferenc József édesanyja, Zsófia főhercegné irányítása alatt. 1865-től – édesanyja, Erzsébet királyné beavatkozásának következtében – liberális szellemű tanárok oktatták.
Ferenc József nem bízott rá politikai feladatokat, sok információt sem osztott meg vele, katonai karrierre kényszerítette. Rudolf természettudományos tanulmányokat szeretett volna folytatni, élénken érdeklődött elsősorban az ornitológia iránt, atyai jó barátjaként tisztelte Alfred Brehmet, Az állatok világa című nagy sikerű könyv szerzőjét.
Kortársai tiszteletét elsősorban Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című 24 kötetes sorozat szerkesztésével, védnökségével vívta ki. Több útleírást írt, s titkon újságíróként is tevékenykedett – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum oldalán, ahol a trónörökösről őrzött fotókat is összegyűjtötték.
Rudolf tisztán látta a soknemzetiségű Monarchia problémáit, ez, illetve liberális és antiklerikális nézetei miatt viszonya apjával annyira elmérgesedett, hogy Ferenc József nem is volt hajlandó bevonni az államügyek intézésébe.
A magyar közbeszédben csak Rezső királyfiként emlegetett ifjú a katonai nevelés mellett jogot, művészetet, irodalmat és nyelveket tanult (angolul, franciául, magyarul, lengyelül és csehül is beszélt), emellett sokat utazott.
Az egyik legnagyobb európai birodalom trónörököseként magánéletét is fokozott érdeklődés övezte. Rudolf végül Stefánia belga királyi hercegnőt vette 1881. május 10-én Bécsben. Az akkor 17 éves, szigorúbb formalitások mellett nevelt lánnyal kötött dinasztiális házasság azonban nem tartotta vissza a férfit kicsapongó életmódjától. Ennek következményeit pedig mindketten viselték: Rudolf egyik kalandja során kapott gonorrhoea fertőzés meddővé tette feleségét, így korábban született leányuk után nem érkezett trónörökös.
A mayerlingi tragédiát a kortársak és az utókor is próbálta megfejteni, de a számos alternatíva közül egyelőre egyik valódisága sem bizonyosodott be. A trónörököst gyerekkora óta betegségre hajlamosnak írták le. Valódi szervi bajokról nem maradt feljegyzés, így valószínűsíthető, hogy tünetei inkább pszichoszomatikusak voltak. Ehhez járult a felnőtt korában folytatott kicsapongó életmód, számtalan függősége morfiumtól az alkoholig és a nőügyei közben összeszedett betegségek.
Minden valószínűséggel politikai törekvései kudarcától való félelme, családtagjaitól való elidegenedése, egészségi problémái, az azok kezelésére kapott gyógyszerek egyre fokozottabb fogyasztása, labilis lelki egyensúlya vezettek tragédiájához – veszi sorra a tényezőket a 24.hu. A cikkben megszólaló történész, Vér Eszter Virág szerint Rudolfot hónapok óta foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata, már egy másik nőnek, Mizzi Kasparnak is ajánlatot tett, hogy közösen kövessék el. Aktuális szeretője, az akkor még csak 17 éves – az érvényes jog szerint fiatalkorú – Maria von Vetsera volt az egyetlen, aki hajlandó volt elvakult szerelmében, odaadásában vele tartani.
„Nyugodtan megyek a halálba, amely egyedül mentheti meg a jó hírnevemet (becsületemet)…” –
írta Rudolf a feleségének hagyott búcsúlevelében. Hogy ezen mit értett pontosan, azt azonban nem tudjuk, ugyanis a férfi életében nem ismerünk olyan váratlan törést, ami tettét hirtelen felindulással igazolhatná.
A találgatások már a tragédia hírére megindultak, ugyanis az udvarnál már azt sem sikerült eldönteni, mit mondjanak, hogyan is hunyt el a trónörökös. Több közleményben helyesbítette magát a császári udvar, mely először szívszélhűdést nevezett meg a halál okaként.
Az okok között felmerült a politikai indíttatás: Rudolfot apja parancsára, öngyilkosságnak álcázva kivégezték. Az öngyilkosságot megelőző napokban állítólag heves vita zajlott a ké férfi között. Egy másik teória hívei szerint Rudolf egy franciák által előkészített puccsot hajtott volna végre, azonban az utolsó pillanatban visszalépett, ezért végeztek vele.
Egy másik közkeletű elmélet szerint a trónörökös ittas vadásztársai véletlenül lelőtték Vetsera Máriát, majd a rájuk támadó Rudolfot is agyonverték,
de az ügybe olyan magas rangú személyek keveredtek bele, hogy a valódi eseményeket el kellett titkolni.
Egy optimistább verzió szerint az intrikákba belefáradt Rudolf megrendezte saját halálát, szeretőjével elmenekült és boldogan életek távol az udvartól.
A gyilkossági elmélet hívei az egyházi temetés tényét szokták érvként felhozni,
mert a katolikus egyház szabályai szerint ez öngyilkosnak nem jár – a másik fél viszont azzal érvel, hogy az engedélyt Ferenc József eszközölte ki a pápától, fiának elmebajára hivatkozva.
Az udvar a tagadást választotta a halott lány kapcsán: Mariát családja közreműködésével titokban temették el, először az öngyilkosok számára elkülönített részen, majd később áthelyezték a heiligenkreuzi községi temetőbe.
Ha tetszett, kattints további cikkeinkért!
A költőfeleség, aki egy furcsa házasságban élt- Tanner Ilona, Babits Mihály hitvese
