Rájuk számíthatnak a bajba jutott madarak! Mentőállomás működik a családi házban

-

A hét Cool- embere Lehoczky Krisztián madármentő, aki  családi házában madár és kisállat mentőállomást működtet. 

A Mályi Természetvédelmi Egyesület 2012 decemberében általános természetvédelmi tevékenység céljából alakult, hogy a szabadon élő, egészséges madarak életkörülményeit élelemmel, odú programmal segítse. Egy évvel később, 2013-ban már megérkezett az első segítségre szoruló kismadár innen pedig nem volt megállás. Azóta folyamatosan érkeznek a gondozásra szoruló szárnyasok és apró kétlábúak, a jelenleg családi házban működő mentőállomás kinőtte magát. Lehoczky Krisztiánnal, az egyesület elnökével beszélgettünk.

– Emlékszik, mi volt a legelső eset, amikor segíteni kellett egy kismadáron?

– Az egyik barátom felhívott Mályiból, hogy egy kis kék madár neki repült az ablaknak, és félájultan fekszik a teraszán.  Szegényke, benézte az ablakot a tükröződés miatt. Elmentünk érte és dobozba tettük. Két óra múlva elkezdett kaparászni, kapott egy kis vizet és B1 vitamint, majd pár óra múlva jobban lett, ekkor visszavittük a természetbe és elengedtük. Kitettük a Fb-ra a történetét, innentől robban a bomba. Elkezdték az állatszerető emberek hozni a madarakat, kisrigót, kisfecskét, főképpen énekesmadarakat, ugyanis június volt, fióka szezon. Így indult a mentőállomás, ami azóta az egyesületen belül működik.

– Ön lett ennek a madármentő projektnek a mozgatórugója? Főállásban csinálja?

– Miután az egyesületi tagoknak is van családja, elvállaltam, hogy én viszem ezt a vonalat. Mellette dolgozom is, szerencsére még tudok itthonról, de egyre kevésbé. A mentőállomás az én lakásomban található, így állandó, 24 órás ügyeletet tudunk biztosítani, ami egy 9-18-ig nyitva tartó állatkertnél nincsen. Reggeltől estig csörög a telefonom és hozzák az állatokat. Ha épp nem szólal meg, akkor próbálok dolgozni. A konyhánkban mindenhol állatok vannak, akiket etetni kell. Ez egy abnormális lakás, de mi szeretjük. Az udvarunk kertjében nem szalonnasütő és jacuzzi van, hanem röpdék, és mindenhol madarak.

– Hivatalosan kapnak támogatást?

– 2013-ban megkerestük a Kormányhivatal Természetvédelmi Főosztályát, hogy igény lenne a lakosság részéről a madármentésre, amit szeretnénk legálisan csinálni, hisz ezek fokozottan védett állatok. Két hét alatt megoldást találtunk emelet sok jó ember állt mellénk. Amikor feljelentették a páromat Budapesten, mert egy kis rozsdafarkút etetett, megjelent nálunk a természetvédelmi őrszolgálat vezetője egy ellenőrzésre. Miután látták, hogy mit csinálunk, büntetés helyett támogatni akartak minket, megkérdezték miben tudnak segíteni, és mondták, hogy ők is hoznának hozzánk madarakat. Látták, hogy szívvel lélekkel csináljuk és tudunk érdemben foglalkozni az állatokkal.

– Hány madarat mentenek évente?

– 2013 júniusától decemberig 46 állat érkezett hozzánk, ami hatalmas szám volt ahhoz képest, hogy 9 éves korom óta mentettem a madarakat, évente 1-2-ről gondoskodtam. Ez a szám 2020-ban már 2400 lett, köszönhetőan annak, hogy immár 8 éve foglalkozunk vele, és rengeteg cikk megjelent a munkánkról. A tevékenységünk követhető, számos kis állat történetét és sorsát dokumentáljuk a közösségi médiában. A megyaszói anyabagoly a fiókáival, aminek mindkét szárnyát eltörték, és kidobták a három fiókával együtt külterületén egy zsákban, hatalmas média érdeklődésre tett szert, az egész ország tudta követni a sorsukat.

A megyaszói anyabagoly

-Milyen madaraknak van ebben a szezonban a leginkább szükségük ellátásra?

– A madarak 99 %-ban valamilyen emberi behatás miatt kerülnek hozzánk.A jó idővel beindult a fiókaszezon, még az sem érdeli a madarakat túlságosan, hogy az időjárás eléggé csapongó mostanában. Tavasz van és költenek. Tele vagyunk kisrigókkal, énekes madarakkal, sérült nagymadarakkal, egerészölyv, vörös vércse, bagoly. Ez utóbbi egész évben előfordul, télen nyáron agyonüti az áram vagy elütik őket. Ezekre jön rá a fiókaszezon, ilyenkor megállás nélkül csörög a telefon és kérnek segítséget az ország minden pontjáról és hozzák a kismadarakat.

– Milyen véletlen probléma adódik a kismadarakkal? Miben tudnak segíteni telefonon keresztül?

 – Több a nem szándékosságból adódó baleset. Sokan hívnak fel, hogy sövényt vágtak, volt benne egy fészek, leborult a rigó család. Gyakran előfordul, hogy a gazda elkezdi a sövényt vágni, és amikor felénél tart akkor veszi észre, hogy a rigó mama ott ül a tojásain vagy már a fiókákat eteti. Ilyenkor nem azt mondjuk, hogy hozza el, hanem megpróbáljuk felmérni a mentési lehetőségeket, tudunk helyszíni mentés tanácsolni. Megkérjük, hogy az ágakból próbáljon meg a fészek köré valami kis védelmet visszaépíteni és figyelni, hogy visszajön-e a mama. Örülünk, amikor visszahívnak, hogy milyen jól kitaláltuk, mert visszatért a mama és eteti a fiókát, értelmetlen lett volna őket elszakítani egymástól. Ha kivágnak egy tuját és volt benne egy fészek, akkor nem tudunk segíteni, ilyenkor megkérjük, hogy hozzák el a madarat.

– Szándékosságnál mit tudnak tenni?  Ha az új tulajdonos első dolga az volt, hogy leverje a fecskefészket?

– Van egy ilyen történetünk is, a néni zokogott, amikor meglátta, mi történt, és a nyomozók hozták be a levert fészket. Nem ritka eset, hogy a régi falusi háznak új, fiatal tulajdonost kap, aki fel akarja újítani a házat, azonnal nyár közepén. Gereblyével végig mennek és leverik a 13 -15 fecskefészket, mindegyikben van 5 fióka, ez  már szándékosság. Látják, hogy ott van, tudja, hogy védett állat, hogy nem szabad őket bántani, de nem számít. Sajnos minden évben még mindig 1- 2 ilyen esettel találkozunk, szerencsére a szomszédok gyakran bejelentik. Ilyenkor megkérem, hogy csináljanak pár fotót, majd tárcsázom a 107-et és kiküldöm a rendőröket. Ez bűncselekménynek számít, ez természetkárosítás, állatkínzás kategóriát is érinti. Egy kis fecske értéke 50 ezer forint, ha kettő elpusztul az már százezer, ez elérte a fokozottan védett természeti érték legalacsonyabbját, és akár három évvel is büntethető. Ha eléri az 1 millió forintot, ez 20 kisfecskét jelent, akkor öt év börtön járhat. Itt Borsod-megyében a rendőrök komolyan veszik a bejelentésemet, tudják, hogy csak akkor hívom őket, ha nagy baj van és megáll a bűncselekmény kategória.

– Előfordul, hogy személyesen intézkedik és kimegy a helyszínre?

– A kiemelt esetben általában én is jelen vagyok, nemrég volt egy denevéres történet, amikor 80 kisdenevért vertek le a munkások a ház felújítása közben. Sokan elpusztultak, a megmentett példányokat a Nemzeti Park elvitte az élőhelyükre, a nyomozás pedig folytatódik, itt bűncselekmény történt.

Fotó: Madármentő Állomás Mályi – Bird Rescue

– A gólyák mostanában érkeztek, már költenek…..

 – Minden évben körülbelül húszat szoktunk felnevelni. Nem emberi behatás miatt van erre szükség, hanem akkor, ha az időjárás nem megfelelő, vagy elpusztul a tojó, elgázolják vagy agyonüti az áram.Ha megsérül a költőpár egyik tagja és tojás van a fészekben, jelzik a lakók, hogy nem hallják a kelepelést vagy nem látják a másik madarat. Ilyenkor a Nemzeti Park munkatársai vagy mi kimegyünk ellenőrizni, valaki 6 órát ül valaki a fészek alatt és figyel. Ha ennyi idő alatt nem látunk két madarat a fészken, akkor valószínűleg az a tetem, amit 1 km-re találtak, az annak a költőpárnak az egyik tagja volt. Ilyenkor kimentjük a fiókákat. A fehér gólya egyedül nem képes felnevelni a fiókáit és a tojásait sem tudja kikelteni. Felváltva őrzik a fészket, cserélnek, nem hagyják kihűlni a tojások. Az egyik kotlik, a másik elmegy táplálékot szerezni. Az is baj, ha szárazság van és nem találnak táplálékot, viszont 4-5 kisgólyát nevelnek. Ilyenkor szelektálnak, a legkisebbet és leggyengébbet kihajítják a fészekből. Az állatvilágban ez gyakori, a házimacska is megteszi, ez a túlélési ösztön. Gyakran semmi baja nincs a kismadárnak, csak nem egyszerre keltek ki a tojások, néha és öt nap is eltelik az első és utolsó között, ami később a fejlettségben mutatkozik meg. Ha ilyet madarat találnak a járókelők, kimegyünk érte és felneveljük. Ezek a madarak a nyár végére még erősebbek lesznek, mint a társaik, hisz táplálékot nálunk bőven kapnak.

– Hogyan csatlakoznak később a gólyacsapathoz?

– Odáig neveljük őket, hogy elinduljon a szárnypróbálgatás. A Hortobágyi Nemzeti Park  Górés tanyájára visszük őket, ahol szintén nevelnek gólyákat. Etetik őket, és a potya táplálékra bejönnek az öreg gólyák a fiókáikkal. Itt találkoznak össze, néha összeverekednek, megküzdenek a táplálékért, de rájönnek, hogy mindnyájan gólyák, és csak az öregekkel tudják elhagyni az országot. Nemrég Görögországban egy szigeten olvasták le az egyik kis felnevelt gólyánk adatait.

-Mókusok is érkeznek, láttam számos posztot róluk.

– Sok kicsi érkezett mostanában hozzánk, kivágott fenyőfáról például. Most 12 kismókust nevelünk. Lekerültek a földre a fészekből, a mama nem tudta már összeszedni a kölykeit. A mókus két fészket épít, egyben cseperednek fel a kicsik, és van a mentőfészek, ha nem érzi biztonságban a kölykeit, akkor átviszi, pont úgy, mint a házimacska. Hárman már vadítás alatt állnak, már nem babusgatjuk őket, és elkerülünk minden felesleges érintkezést velük, hisz vadállatokat nevelünk. Már vinnyognak, ha meglátnak, és már maguknak kell megoldani az életüket, enni, inni persze kapnak. Azt is csak későn, hogy ne érintkezzenek már velünk, ne lássák, hogy tőlünk jött. Három hetet így töltenek így, majd szabadon engedjük őket egy olyan területen, ahol könnyen találnak ételt, kevés a ragadozó és hasonló szelídségű mókusok él, például Miskolctapolcán.

– Ki támogatja Önöket?

– Az adó 1 %-át lehet számunkra felajánlani és van egy sms- számunk, a 13600-as adományvonal, ahol egy hívással 500 forinttal lehet minket támogatni. Idővel szeretnénk átköltöztetni a mentőállomást, ugyanis kinőttük, de ez idő és pénz kérdése. Szeretnénk egy kis látogatóközpontot létrehozni.

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!