Szőnyi Erzsébet kisoperája egy klasszikus mese feldolgozása. A makrancos királylány egy elkényeztetett fruska, apjától, a királytól mindent megkaphat, de semminek nem örül.
Rangjával járó kötelezettségeit gyűlöli, megpróbál kibújni alóluk, ha nem sikerül, másokban keresi a hibát. Mindig elégedetlen, mindig mást akar, de maga sem tudja, mit is. A Király mindent megpróbál, hogy jobb kedvre derítse őt, csodadoktort hívat hozzá, varázslatos játékokat rendel a messzi Kínából, de semmi nem vezet eredményre, a Királylány csak makrancoskodik naphosszat.
Mígnem beállít a palotába egy bojtárgyerek. Mindenki bizalmatlanul fogadja, de amikor a fiú felajánlja, hogy egy hétre elviszi magával a lányt az alföldi tanyavilágba, az uralkodó sem lát más megoldást, hiába vonakodik a királykisasszony, elküldi őt vele. A tanyán kiderül, igaza volt a bojtárnak! A kislányt megérinti a friss levegő, a bográcsban főtt ételek addig ismeretlen íze, az állatok, a természet közelsége, egyre inkább átadja magát az új élményeknek, és szinte maga sem veszi észre, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozik. Mikor aggódó apja hosszas keresgélés után végre megtalálja, ő maga kéri, hogy egész nyáron át ott maradhasson és együtt játszhasson új pajtásaival.
Szőnyi Erzsébet a rá jellemző hatalmas mesterségbeli tudással varázsolja elénk a mese világát, bravúrosan keveri a reneszánsz udvari muzsikáját idéző zenei fordulatokat a magyar népi dallamvilággal. Különlegessége a műnek, hogy a szerző minden szerepet, így a felnőtt figurákét is, gyermekekkel énekeltet. A rendező ezt a gondolatot továbbvíve választotta meg munkatársait: mind a koreográfus, mind az előadás díszletének oroszlánrészét képező háttérvetítés alkotója is a Magyar Állami Operaház Gyermekkarának tagja. A zenekarban is a gyermekkórus egykori tagjai, illetve az aktív kóristák, egyébként operaházi zenekari művész szülei játszanak. Az előadás karmestere a Gyermekkar karigazgatója, Hajzer Nikolett.
Az alkotók köszönetüket fejezik ki a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Könyvtára munkatársainak és Csányiné Koós Ildikó könyvtárvezetőnek.
Szőnyi Erzsébet
Szőnyi Erzsébet (1924–2019) zenepedagógus, zeneszerző, előadóművész személyisége, tudása a Kodály-koncepció által felépített magyar zenei nevelés hirdetőjeként világszerte elismert. Számára az irodalom egész életében fontos szerepet töltött be. Több mint száz kórusművet írt, melynek jelentős része a magyar költészet gyöngyszemeinek, többek között Vajda János, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Vörösmarty Mihály, Ady Endre költeményeinek, valamint Kriza János által gyűjtött népi szövegeknek a feldolgozása.
Az ifjúság számára komponált vokális és kamaradarabok mellett nem egy színpadi mű is született tollából: A didergő király bemutatóját A kis rongyos, illetve Molière vígjátéka alapján a felnőtteknek készült A képzelt beteg követi. A színpadi darabok sorát Az aranyszárnyú méhecske és Az igazmondó juhász gyermekopera folytatja. A kortárs magyar irodalom is inspirálta: Sütő András Vidám sirató egy bolyongó porszemért című művéből zenés játékot írt Weöres Sándor versbetéteivel. Komponált ugyanakkor motettát, zenekari kíséretes oratóriumot és kantátát, sőt madrigáloperát is. A makrancos királylány premierjére 1955-ben került sor. A darab népszerűségét nemcsak a hazai, hanem külföldi bemutatók sora is igazolja.
Szőnyi Erzsébet munkásságát kitüntetések sora fémjelzi, ezek közül legfontosabb a Kossuth-díj (2006), továbbá 2014-ben a elnyerte a Nemzet Művésze címet. Pedagógiai és közéleti munkásságának betetőzése, hogy a Kodály-módszer 2016-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára.[1]
A Magyar Állami Operaház Gyermekkara
Carmen, Bohémélet, Tosca, A varázsfuvola, A kis kéményseprő, Ments meg, Uram, Tóték, Carmina Burana, Turandot, Edgar, Angelica nővér, Bajazzók, Háry János, Leánder és Lenszirom, Otello, Pikk dáma, Porgy és Bess, Jancsi és Juliska, Mefistofele – nem rövid azon operák sora, melyben gyerekkar számára is szerepet szánt a zeneszerző, és amelyek előadása során több tucat gyermeknek is helyt kell állnia.
A Magyar Állami Operaház Gyermekkara a közelmúltban ünnepelte fennállásának 50 évét. Hazánk legrégebbi, legnagyobb és legtöbbet fellépő gyermekkórusáról van szó, mely százhatvan tagot számlál, és jelenlegi formájában 1970 óta működik. Alapítói Botka Valéria és Csányi László voltak. Az együttes az utóbbi évek átlaga szerint száznál is több opera-előadásban vesz részt, egyre többször működik közre az OPERA fontos és reprezentatív gálaestjein, és nem maradhatnak ki A diótörőből sem. Gyermek operát is játszottak, lemezt is készítettek, néhány esztendeje önálló templomi koncertet is adnak, és egyre többször kérik fel őket más művészeti együttesek és koncertrendező helyszínek. A gyerekek megtapasztalhatják az éneklés fizikai, mentális és szellemi előnyeit, emellett megismerhetik a színház különleges világát, nem ritkán világsztárokkal énekelhetnek együtt. A pozitív élmények hatására később sokan lépnek zenei pályára.
gyermekopera két felvonásban, egy részben, magyar nyelven
Szövegkönyv Kovács Edit
Rendező Aczél András
Koreográfus Kozlova Polína
Zenei munkatársak Breinich Beáta, Foskolos Bettina
Háttérképek Molokova Amelia
Vizuális tervezők Berkes Bálint, Kóczán Hanga
A rendező munkatársai Mohácsi Nóra, Péter Benjamin
Karmester Hajzer Nikolett
Királylány Bakos Kinga / Gábor Luca
Bojtár Takács Botond / Bede Richárd
Király Dávida Márton / Jobbágy Dominik
Udvarmester Sitkei-Magyar Csenge / Kirsch-Veszeli Jázmin
Puli Csányi Panna / Jobbágy Elmira
Orvos Kozlova Polína / Ercsey Zsuzsanna Júlia
Kínai Gálbory Kíra /Tóth Rebeka
Kínai babák Auguszt Marina, Czepek Hanna, Jobbágy Elmira / Csányi Panna, Tóth Szofi
Madárka Komzák Gerda / Szakács Aliz
Kikiáltó Tanka Dániel / Orlishausen Vilmos
Komédiás Abebe-Ayele Rafael / Osztovits Márton
- strázsa Deim András
- strázsa Aczél Boglárka Csenge
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Gyermekkara és a Suono dei Giovani Kamarazenekar
Előadások: 2022. november 20., 26., Eiffel Műhelyház
[1] Nagy Márta: Szőnyi Erzsébet zenepedagógus, zeneszerző, előadóművész
Új oldalukról mutatkoznak be az egykori Barátok közt szereplői