Pablo Picasso és a boldog élet titka

-

Vajon mi a boldogság receptje? Tegyünk félre mindent, ami nem elengedhetetlenül szükséges a túléléshez? Tanuljunk holtig? Nevessünk sokat? Ahhoz, hogy megfejtsük a boldogság titkát, nem kell más, mint megnézni, hogyan élt és gondolkodott Pablo Picasso.

A már fiatal korában csodagyereknek számító Picasso 1881. október 25-én született Malagában, ahonnan később Franciaországba költözött. Ami igazán rendkívülivé teszi az az, hogy olyan művész volt, akinek művei már életében nagyon népszerűek voltak. Hosszú és ünnepelt karrierje során több alkotói fázison ment keresztül: volt a kék korszak, a rózsaszín korszak, a primitivizmus, a kubizmus, a neoklasszicista és a szürrealista korszaka. Mindig saját sorsának irányítója volt, aki újra és újra feltalálta önmagát és újraértelmezte művészetét, és aki mindeközben úgy szórakozott és élvezte az életet, akár  egy gyerek. Mi is sokat tanulhatunk az élethez való hozzáállásából:

Alkoss, mint egy gyerek

“Minden gyerek művész. A kérdés az, hogyan maradjon művész felnőttkorában.”

Gyerekkorunkban sokkal szabadabban és bátrabban tudtuk kifejezni magunkat. Nem számított a perspektíva, az arányok vagy, hogy művészileg jó-e vagy rossz, amit festettünk. Aztán az iskolában megtanultuk, hogy mit nem szabad és hogyan maradjunk a vonalon belül. Így halt meg a bennünk élő gyermek, a szabad és kreatív alkotó.

Picasso viszont azt mondja, hogy minden gyerek művész. Vagyis bátran vegyük elő újra az ecseteket és kezdjünk el alkotni úgy, mint egy gyerek. Felejtsük el a ránk kényszerített szabályokat és csak kezdjünk el játszani és szórakozni a színekkel és a formákkal. És közben emlékezzünk a világ egyik legnagyobb művészének szavaira:

“Négy évig tartott, mire úgy tudtam festeni, mint Raffaello, de egy élet kellett ahhoz, hogy úgy fessek, mint egy gyerek.”

Ha nem teszel semmit, nem leszel sikeres

“A cselekvés a siker legalapvetőbb kulcsa.”

Mindannyiunknak rengeteg ötlete van, amelyeket aztán megosztunk barátainkkal és családtagjainkkal. Napokig gondolkozuk rajtuk, álmodozunk róluk, elképzeljük az első lépéseket… de mennyire gyakran fordul elő, hogy ezeket az ötleteket meg is valósítjuk? Picasso azt mondta: “A cselekvés a siker legalapvetőbb kulcsa.” Egy festő, mint Picasso sem válhatott volna sikeressé, ha nem festett volna képeket. Ahogy nem leszel híres fotós sem, ha nem kezdesz el fényképezni és nem nyomod le a gombot. De ha komolyan gondolod, akkor például kezdd el tanulmányozni a kedvenc fotóidat vagy azt a fotóművészt, aki inspirál. Ne ötletekben gondolkozz, hanem tervekben. Gondolj Picassora, aki ha valamit a fejébe vett, azt meg is csinálta.

Használd azt, amid van

“Ha nem volt kék festékem, akkor rózsaszínt használtam.”

Milyen egyszerű, igaz? Picassonak különböző korszakai voltak, amikor mindössze egyetlen színnel festett. A kék korszakában például csak hideg kékes-zöldes színekkel festett, aztán jött a rózsaszín korszak, amikor narancsos-rózsaszínes árnyalatokkal dolgozott, amelyek sokkal élénkebbek és melegebbek voltak. És amikor megkérdezték tőle, hogy miért pont ezeket használta, azt felelte, hogy azért, mert ezek voltak.

picasso-avignoni kisasszonyok
Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok című festménye. Fotó: History Stack/flickr.com

Ne késlekedj azzal, ami fontos

“Csak azt halaszd holnapra, amit ha nem teszel meg, akkor is elégedetten halsz meg.”

Picasso a történelem egyik legtermékenyebb festője volt. Soha nem halasztgatta a fontos dolgokat, de simán el tudta engedni a lényegteleneket. Csak arra összpontosított, ami számára fontos volt. Jóllehet nagyon szeretett társadalmi életet élni, amikor eljött a munka ideje, akkor félretett mindent és dolgozott. Képes volt kizárni az egész világot. Tudta mire van szüksége ahhoz, hogy remekműveit megalkossa. Manapság talán egy kicsit nehezebb dolgunk van, és sokkal több minden történik egy nap alatt, mint Picasso idején. Néha egyszerűen muszáj kivenni egy-két dolgot a napunkból, de ezt csinálhatjuk okosan és tudatosan. Ahogy Picassotól tanultuk: rangsoroljunk és azokat a dolgokat toljuk másnapra (vagy harmadnapra), amiket akkor se sajnálnánk, ha holnap meghalnánk.

tengerpart-Pablo-Picasso
Fotó: flickr.com

Az élet ajándék

“Az élet értelme az, hogy megtaláljuk benne az ajándékot. És az élet célja, hogy ezt továbbadjuk.”

Mindannyiukban van valami, amivel segíteni tudunk másoknak. Megvan bennünk, amit tovább tudunk adni másoknak, hogy önmaguk legjobb verziói lehessenek. Lehet, hogy ez az ajándék az, hogy szemet gyönyörködtető vagy gondolatébresztő képeket tudunk festeni, de az is lehet, hogy az, hogy jól tudunk hallgatni és együttérzők vagyunk. Az se baj, ha még nem találtuk meg, hogy mi az, ami a mi ajándékunk mások számára. Lehet, hogy csak idősebb korunkban jutunk felismerésre. Hány olyan ember van, aki élete második felében találta meg azt, ami igazán boldoggá teszi és amivel másoknak is adni tud! A lényeg, hogy csináljuk azt (is), amit szeretünk és amitől boldognak érezzük magunkat, mert akkor tudjuk továbbadni ezt a boldogságot.

Pablo Picasso, aki 91 éves korában 1973. április 8-án halt meg egy igazán ritka és különleges ember volt. Nem csak, hogy élete végéig kreatív volt, de mindig a saját szabályai szerint élt. Folyamatosan feszegette a határait és nem elégedett meg a félmegoldásokkal. Belül egy örök gyerek maradt, aki szeretett kísérletezni és mindig megkérdőjelezte a szabályokat és a tekintélyt. Ami pedig a legszebb az egészben, hogy ránk hagyta művészetét és életét, akár csak egy nyitott könyvet, amiből mi is ihletet és inspirációt meríthetünk. Ne féljünk hát újra gyerekek lenni és boldagan élni.

Itt további érdekes olvasnivalókat találsz:

Frida Kahlo szenvedélyes levelei Diego Riverához

 

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!