Ózon, vagy légtisztítás? Funkciók és veszélyek

-

Jelenleg szinte mindenki úgy éli az életét, hogy minden lehetséges módon elkerülje a koronavírus-fertőzést. A COVID idején – főként az intézményekben – egyre szélesebb körben terjed az ózonozás, ami azonban nem veszélytelen, mert maga az ózon mérgező! Az ózonozás egy fertőtlenítő eljárás, amelynek megvannak a szigorú szabályai. Ezt a funkciót azonban sokan összekeverik a légtisztítással.

Sajnos történt már baleset abból, hogy az ózonos fertőtlenítést manapság szélesebb körben alkalmazzák kellő ismeretek nélkül. A hírek nemrég egy iskolai balesetről szóltak, amelyben többen ózonmérgezést kaptak, mert az ózongenerátort úgy kapcsolták be, hogy tanárok, diákok tartózkodtak az épületben. A vezető a legjobb szándékkal akart fertőtleníteni, nem tudva, hogy az ózont csak üres és zárt térben lehet használni. De veszélyes az is, ha ózonszintmérés nélkül a megengedettnél előbb térnek vissza a helyiségbe.  

Pataki Gábor az AeraMax légtisztítás szakértője a fő különbéget úgy fogalmazza meg, hogy míg az ózon egy speciális fertőtlenítő eljárás, addig a légtisztítás egy hétköznapi funkció, ami a beltéri levegőt tisztítja folyamatosan. Utóbbihoz semmilyen különleges óvintézkedésre nincs szükség, a berendezések működése csak pozitív hatással van az helyiségiben tartózkodókra, mert a profi berendezések kiszűrik a levegőben lévő szinte összes baktériumot, vírust (99,9%) és közömbösítik a szagokat is. 

A különbséget talán a takarításból vett példával tudnám legjobban érzékeltetni. Évente egyszer-kétszer szükség lehet otthon is egy erős és veszélyes vegyszereket alkalmazó nagytakarításra. De például, ha sósavat használunk, annak megvannak a szigorú szabályai, hogy milyen hígításban, milyen kesztyűben, utána milyen mennyiségű öblítéssel és szellőztetéssel érjük el a kívánt eredményt. Ez tehát egy alkalomszerű, veszélyekkel járó, ezért komoly odafigyelést igénylő művelet, amit csak ritkán alkalmazunk. Ezzel szemben naponta mosogatunk, hiszen edényeink állandó körforgásban vannak egy háztartásban, ahogy használjuk, úgy rögtön tisztítjuk is őket egy veszélytelen eljárással, a mosogatással. Sósavval azonban biztos nem állnánk neki egy tányér elöblítésének” – magyarázza a szakember.  

Pataki Gábor

Mivel a koronavírus közvetlen érintkezéssel és a levegőt alkotó aeroszol cseppekkel is fertőz, ezért létfontosságú, hogy a beltéri levegő szűrt legyen. Igaz ez más vírusok esetében is. Influenzára, H1N1-re már bizonyított a HEPA szűrős légtisztítók hatékonysága, mert jellemzően ez a technológia alkalmas a legnagyobb légcsereszámra. A HEPA szűrő kiszűri a kórokozókat és helyettük nem kerül más összetevő a levegőbe, ezért használatuk biztonságos. A legjobb választásnak tehát a HEPA szűrős légtisztító készülékek bizonyulnak, amihez általában társul egy szénszűrő is, hogy meg lehessen kötni a kellemetlen szagokat és az illékony vegyületeket is. 

Fontos megnéznünk, hogy hol és mekkora területen akarjuk használni a légtisztítót. Vannak otthoni és kifejezetten intézményekbe szánt professzionális típusok is. Utóbbiak nagyobb kapacitásúak, hatékonyabbak, strapabíróak, komoly tanúsítványokkal rendelkeznek, ráadásul elérhetők falra szerelhető kivitelben is, ami szintén a hatékonyságukat növeli, a használatukat pedig praktikussá teszi. Az ózonozást tehát csak alkalmanként javaslom, akkor, ha steril környezet kialakítása a cél. Biztonságos alkalmazás mellett folyamatos védelmet a légtisztító berendezések adnak. Még egy dologra hívnám fel a figyelmet, érdemes megnézni, hogy az egyes készülékek milyen tanúsítványokkal rendelkeznek. Az AeraMax professzionális légtisztítókat például a Nemzeti Népegészségügyi Központ is bevizsgálta, amit tanúsítvány igazol” – részletezte a kiválasztás szempontjait Pataki Gábor.

Kategória:

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!