spot_imgspot_img
spot_img

Ma van az orvosok napja. Megérdemlik!

-

Article Top Ad (AdSense)
Ők azok, akik ha baj van az egészségünkkel- segíteni tudnak. Azok, akik helyt kell, hogy álljanak a mindennapokban, a nehézségekben. Ők azok, akik az elmúlt pandémia sújtotta években is erőt, tudás és magukat nem kímélve milliókat oltalmaztak. Az orvosokon kívül ez a nap legyen fejhajtás minden egészségügyi dolgozónak, akiknek hálával tartozunk!
Fotó: Pixabay
Manapság szinte minden napra jut egy világnap. A március harminc viszont kiemelten fontos, hiszen azokat az embereket ünnepeljük, akik az emberekért dolgoznak. Ezek a megemlékezések a társadalmi megbecsülés fokmérői, és ha csak ezen a napon, de közösen gondoljunk az egészségügyi dolgozókra, az orvosokra. A közös gondolat ereje mindig segít! Ez a nap ráirányíthatja ezekre az szorgos emberekre a figyelmet, akik rengeteget áldoztak azért, hogy gyógyítók legyenek.
Fotó: Pixabay

Orvosok napja Történelem

Az ünnepséget az 1990-es évek elején- George Bush elnök javaslatára -hivatalosan aláírták az amerikai törvényekben. Amerikai kongresszus, 1991. március 30-án jelölte ki a „Nemzeti Orvosi Napot”. Alapvetően több nemzetnek is van úgymond saját orvosnapja. Neves orvosok tevékenységének tudományos eredményeinek és a gyógyászatban elért újításainak időpontjára. Kubában ez az ünnep (december 3-án) Carlos Juan Finlay, egy kubai orvos születésnapját és a sárgaláz-kutatás egyik úttörőjének emlékét jelenti. Indiában július 1-jén a doktor napja tiszteletben tartja Dr. Bidhan Chandra Roy híres gyógyítót. Vietnamban 1955. február 28-án alapították meg a Doctor’s Day-t és február 27-én ünneplik.
Fotó: Pixabay

A nemzetközi orvosnap

Ma a Nemzeti Orvosok Napját többféle módon ünneplik világszerte. Egyes munkáltatók, intézmények, kórházak és oktatási intézmények ilyenkor több lehetőséget kínálnak az orvosoknak. Számos plusz lehetőséggel élhetnek, mint például a díjtalan étkezés, illetve egyéb ajándékokat is kapnak. Ezen a napon ingyenesen vehetnek igénybe különféle egészségmegőrző szolgálatásokat, wellness, fitnesz és egyéb sport tevékenységet. Vannak olyan vállalatok, akik ezen a napon kedvezményes vásárlási lehetőséggel fejezik ki tiszteletüket az orvosok iránt. Egyes országokban szegfűvel, kitűzőkkel, emléktárgyakkal emlékeznek a szervezők.
Fotó: Flickr

Orvosnap Magyarországon

Hazánk a világban a hatodik ország, ami csatlakozott az orvosok napjához. Ez hagyomány, 2015. március 30-án lett megünnepelve elsőnek- és azóta emlékezünk meg a magyarországi gyógyítóinkról. Ezen a napon aki teheti gondol rájuk és kifejezheti köszönetét orvosaink áldozatos munkájáért. Itthon leginkább a közösségi média segítségével népszerűsítik ezt a napot és- a www.orvosoknapja.com oldalon- csatlakozhat a kezdeményezéshez. Annál is inkább fontos megemlékezni az orvosokról, mert hazánkban elég jelentős szakemberhiánnyal küzd a szakma, így vannak olyan orvosok, is akik het 70-80 órát is dolgoznak az emberekért. Sokan több munkahelyen is dolgoznak egyszerre, és nem kifejezetten a juttatások, hanem inkább a hivatástudat miatt!
Fotó: Flickr
A cél, hogy az orvosok- mint a hétköznapok harcos hősei- ezen a napon kiemelt figyelmet és tiszteletet kapjanak a társadalomtól. Fontos a bizalom orvos és beteg között, mely elengedhetetlen a gyógyításhoz és az még hatékonyabban működhessen.

Híres magyar orvosok, akik rengeteget adtak a világnak

Több magyar orvos munkássága segítette már a világ orvostudományának és a gyógyászatnak a fejlődését. Rájuk is gondoljunk ezen a napon.
Semmelweis Ignác (1818-1865) – „A fertőzés és fertőtlenítés felismerése A gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója. Nem a vérmérgezés felismerése számított nagy teljesítménynek, hanem az a felismerés, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerekkel mossanak kezet!
Szent-Györgyi Albert (1893-1986)„A C-vitamin feltalálója“ Orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.
Selye János (1907-1982) „A stresszkutatás alapjai“ 1936-tól vált ismertté, bár a stressz fogalma nem volt ismeretlen, annak működéseit, miértjeit homály fedte. Selye János stresszelméletét a mai napig használják az orvosok, többször is jelölték Nobel-díjra, de végül mégsem kapta meg. Majd kétezer tudományos anyagot, értekezést publikált a stressz kapcsán.
Bárány Róbert (1876-1936)„Fül kutatás“ Orvos, filozófus. Az emberi fül kutatásával, működésének megismerésével előtte senki nem foglalkozott. Nevéhez fűződik a vesztibuláris (egyensúlyi) funkciók vizsgálati módszereinek kidolgozása.
Békésy György (1899-1972)„A magyar akusztika atyja“ Kutatásai során eljutott az emberi fül vizsgálatához. Élettani-fizikai vizsgálatokat végzett a középfül, majd a belső fül működésével kapcsolatban. A biofizika úttörője 1961-ben kapta meg a Nobel-díjat „a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért.“
Szentágothai János (1912-1994) Nevéhez fűződik, az elektronmikroszkópos agykutatás.
Goldberger József (1874-1929) A klinikai epidemiológia területén elért eredményei meghatározóak voltak a mai orvoslás fejlődésében. A pellagra nevű betegség gyógyításában forradalmi jelentőségű eredményeket ért el.
Marek József (1868-1952) A magyar állatorvoslás kiemelkedő egyénisége. Hazánkban ő honosította meg az állatorvosi tudományban az elektrodiagnosztikát. Számos könyvet írt kutatásának eredményeiről, ami nemzetközi szinten is etalonná vált. A lovak emésztőszervi bajairól is írt és ő fejlesztette ki bizonyos baromfi betegségek diagnózisát is. 1949-ben Kossuth-díjat kapott.

Szerző: Budafoki Tamás

Fotó: Pixabay

 

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!