Oktatási módszerek a világ különböző tájairól

-

Sokat tanulhatunk más országoktól a gyermekeink jövőre való felkészítéséről. Gyere velünk egy nemzetközi utazásra, hogy megnézzük, hogyan segítik a különböző országokban használt oktatási módszerek a diákok tanulását.

Míg a magyar oktatási rendszer romjaiban hever, és egyre több problémával és nehézséggel kell szembenéznie, a világ számos pontján körülnézve érdekes és elgondolkodtató módszerekre bukkantunk.

Finnország

Finnország oktatási és szellemi reformokban igen gazdag ország, amely az évek során számos újszerű változtatást kezdeményezett, amelyek forradalmasították az oktatási rendszert. Ezeknek a reformoknak köszönhetően a finn oktatási rendszert több, mint egy évtizede a világ legjobbjai közé sorolják.

Finnországban nincs szabványosított teszt és dolgozat, ez alól csak az érettségi vizsga képez kivétel, és minden gyereket egyénre szabott osztályozási rendszer alapján értékelnek tanáraik. A finn rendszer nem aggódik az érdemjegyek miatt, és nincsenek listák a legjobb tanárokról és a legjobb iskolákról sem. Semmilyen szinten nincs versengő környezet, mert a finnek az együttműködésben látják a megoldást. Nem az számít, hogy hány matematikai feladatot oldanak meg, hanem az, hogy a diákok értik-e, amit csinálnak. A tanárok igyekeznek minél kevesebb nyomást tenni a tanulókra és a lehető legrugalmasabb megközelítéseket alkalmazni. A finn osztályokban sok a gyakorlati tevékenység: kézműves foglalkozások, festés-rajzolás, agyaggal való munka és zenehallgatás.

iskola-tánc-gyerekek
Fotó: unplash.com

Új-Zéland

Szülőként Magyarországon sokat gondolkodunk és aggódunk azon, hogy mikor kezdje el használni a gyerek az internetet. Ezzel szemben Új-Zélandon már egészen kicsi koruktól kezdve arra bátorítják a gyerekeket, hogy tegyék közzé munkájukat az interneten. A diákok már ötéves koruktól kezdve használják a digitális eszközöket: grafikus programokkal rajzolnak és a pedagógusokkal közösen készítik hozzá a feliratokat. Harmadikos korukra viszont már önállóan is képesek közzé tenni munkáikat. Az a cél, hogy olyan gyerekek generációját neveljék ki, akik képesek kifejezni magukat és gondolataikat, és akik képesek felelősséget is vállalni saját tanulásukért.

Japán

Meglepő módon a japánok arra jutottak, hogy hatékonyabb a “nagyobb”, 28 fős osztálylétszám, mint a 20-23 fős kisebb létszámú osztályok. Úgy gondolkodnak, hogy ezáltal mentesítik kollégáikat, akiknek így több idejük jut olyan gyerekekkel foglalkozni, akik le vannak maradva, vagy akiknek valamiért nagyobb szükségük van az egyéni figyelemre. Ellentétben a finn rendszerrel, Japánban a versenyhelyzet teljesen meghatározza az oktatást, amely már az óvodai felvételiknél elkezdődik. A japánok úgy tartják, hogy a jó tanulási szokásokat minél fiatalabb korban kell kialakítani, mert ezekhez a gyerekek később is ragaszkodni fognak. Hat-hét éves korukban már speciális tesztírási készségeket tanítanak a gyerekeknek, például olyanokat, amelyekkel egy feleletválasztós tesztet a lehető legjobban ki tudnak tölteni. Annak ellenére, hogy ez a légkör nekünk túl intenzívnek tűnik, állítólag segít az ellenállóképesség és a felelősségtudat kialakításában.

japán iskolások
Fotó: unsplash.com

Kína

Ebben a rendkívül versenyképes kínai társadalomban a szülők mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy gyermekük sikeres legyen és bekerülhessen az egyetemre. Kínában nem látni délután kint játszó gyerekeket, mert mindenki otthon tanul, sőt még szombaton is. Ennek a nagy szorgalomnak később nagy hozadéka van: a hat évnél idősebb kínai gyerekek akár 50 új mandarin karaktert is megjegyeznek és már ennyi idősen elsajátítanak egy idegen nyelvet, ami a leggyakrabban az angol. Ezen túl a gimnáziumban sokkal mélyebben és tovább tanulják a természettudományokat (biológia, kémia, fizikai), mint a magyar középiskolások.

India

El tudod képzelni, hogy a gyermeked foci vagy kosár csapat helyett egy társasjáték csapat tagja legyen? Mert Indiában ez teljesen normális. Az ékesszólás, a sakk és igen, bizonyos társasjáték bajnokságok Indiában több száz nézőt vonzanak, ami tükrözi, hogy az ország mekkora hangsúlyt fektet a kreatív gondolkodásra. A diákokat fiatal koruktól kezdve arra ösztönzik, hogy olyan különórákra járjanak, amelyek az akadémiai tudásukat és egyéb készségeiket erősítik a fizikaiak helyett. Amikor például Charades társast játszanak, akkor non-verbális eszközökkel kommunikálnak csapattársaikkal, akiknek így értelmezniük kell, amit a másik mondani akar. Ez jelentős kreativítást és porblémamegoldást igényel. Néhány indiai iskola elkezdett védikus matematikát tanítani, amely számos egyenletre, szorzásra és osztásra ugyanazt a 16 szabályt alkalmazza, amellyel számos vizsgán különösen előnyös a diákok számára.

gyerekek
Fotó: unsplash.com

Itt további érdekes olvasnivalót találsz a témában:

Miben más egy alapítványi/alternatív középiskola, mint az állami?

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!