A nyelvi előkészítő évek a 2004/2005-ös tanévtől kezdve kezdtek általánossá válni, bár a két tanítási nyelvű gimnáziumokban és néhány – akkor még – szakközépiskolában (ma már technikumok) ez a fajta nyelvoktatás már a kilencvenes évek végén megkezdődött. Mivel ez az intenzív egy éves nyelvi tanulás nagyon jó képzési forma és remek lehetőség a diákok számára, sok középiskolában és gimnáziumban azóta is minden évben indulnak. A nyelvi előkészítő évek tapasztalatairól és a nyelvtanulásról Plánk Tiborral, a Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum igazgatójával beszélgettünk.
Mi volt a célja a nyelvi előkészítő évek bevezetésének?
Alapvetően az intenzív nyelvtanulás, ami a képzés struktúrájából adódóan gyakorlatilag azt jelenti, hogy a diákok heti 18 órában tanulják az idegennyelvet, másrészt mivel az általános iskolákból különböző háttérrel érkeznek a gyerekek, az ő tudásuk összehangolása és a gyengébbek felzárkóztatása is. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ha heti 18 órában tanulja a nyelvet, akkor többet tanul, sokkal inkább azt, hogy jobban elmélyül a tudás és több lehetőség van az alapok megszilárdítására. Egy nyelvi előkészítő év heti 18 órában az iskolaév 36 hetében összesen 650 nyelvi órát jelent. Ezt követően jön a kilencedik év, majd a többi évfolyam, ahol még további heti 5-6 órában folyik tovább a nyelvtanulás egészen az érettségiig. Mivel az iskolának egy nyelvi előkészítő évet nem olyan egyszerű magas szinten „csinálni”, ezért jogszabályokban határozták meg, hogy a gimnáziumok és középiskolák milyen feltételek megléte esetén indíthatnak nyelvi előkészítő évet. Ennek értelmében egy iskola akkor indíthat ilyen képzést, ha az előző 3 év átlagában az ebben a képzésben érettségiző gyerekek 60%-a megszerezte a középfokú nyelvvizsgát vagy a B2-es szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgát tett.
Azóta eltelt 16 év. Mennyire bizonyult sikeresnek, tényleg jobb nyelvismerettel rendelkeznek a diákok?
Azt gondolom, hogy igen. Az biztos, hogy a mai magyar 18-20 éves generációnak jóval magasabb szintű a nyelvtudása, mint az előző generációknak, de hogy ez mekkora részben tulajdonítható ennek a képzésnek, azt nem tudom megmondani, mert nincs ilyen vizsgálat. A tapasztalatok szerint abból a szempontból sikeres lett, hogy nagyon keresett ez a képzés, és ahol van, ott mindenhol ezekbe a típusú osztályokba a legnagyobb a túljelentkezés, és a legnehezebb bekerülni is.
Miben más egy nyelvi előkészítős, mint egy átlagos tanév?
Nagyon más és nagyon érdekes. A diákoknak egyrészt kevesebb órájuk van, mint a kilencedik vagy tizedik évfolyamokon. Minden nap van 3-4 nyelvórájuk, míg a többi tantárgyból csak szintfenntartás van. Ennek megfelelően például nálunk a Hunfalvyban a matematika tantárgy helyett képességfejlesztés matematikából elnevezésű tárgy van, míg magyar irodalom helyett szövegértés. Ezeken felül heti 5 testnevelés óra, osztályfőnöki óra és egy kis informatika is van, ami szintén egy kompetencia jellegű tantárgy. Vagyis ebben az évben a diákoknak az egész életük a nyelvtanulásról szól, és ez egy nagyon jó esély arra, hogy ne csak megtanulják, hanem meg is szeressék ezt az idegennyelvet, amely aztán életük szerves része lesz.
Milyen előnye és hátránya lehet a nyelvi évnek?
Jó ebben az évben diáknak lenni. Talán egy kicsit elkényelmesednek a gyerekek, illetve van egy olyan árnyoldala, hogy amikor kilencedikes lesz, akkor szembesül majd vele, hogy újra sok tantárgy van. De ez az év nagyon jó azoknak, akik egy kicsit lassabban érnek vagy éretlenebbek voltak az általános iskola végén. Számukra sokat számíthat ez az egy év a megkomolyodásban, de jó lehet arra is, ha kiderül, hogy valamiből egy kicsit gyengébb a gyerek, mert ez alatt az idő alatt lehetőség van a felzárkózásra is. Fő a cél a nyelvtanulás.
Milyen tapasztalatok vannak, kihasználják a diákok a nyelvi év előnyeit vagy inkább ellógják?
Egyáltalán nem érzik se könnyebbnek, se nehezebbnek, mert a nyelvtanulás kitölti az mindennapjaikat, hiszen nagyon jó értelemben vett nyomás alatt vannak. Több iskolában is van valamilyen záróvizsga az év végén, mert mindenkinek (tanárnak, diáknak, szülőnek) kell egy visszajelzés arról, hogy 650 óra után előrelépett-e vagy sem. Nálunk van egy írásbeli és egy szóbeli része is a vizsgának, amelyből az írásbeli szerkezetileg nagyjából úgy épül fel, mint az érettségi. A szóbeli vizsga viszont egy nagyon speciális dolog és valójában egy idegennyelvi bemutató a gyerekek részéről. Ezt úgy kell elképzelni, hogy csoportokban dramatizált jeleneket, mondjuk egy színdarabot vagy nyelvi szituációkat adnak elő, amelyre a tanár felkészíti őket. Ezeken keresztül nagyon jól megmutatkoznak a szóbeli nyelvi készségek, de azért is jó, mert az előadásra meghívjuk a szülőket is, akik megtapsolják és megköszönik az előadást, és ez a vizsga az egész tanév során áthatja a gyerekeket és persze egy nagyon komoly tétje van.
Miért érdemes a nyelvi évet választani a középiskolákba jelentkezőknek?
Nincs erre jó válasz, mert ez a szülő és a gyerek igényeitől és a gyerek adottságaitól függ. Az a gyerek, aki már nyolcadikban középfokú nyelvvizsga szinten áll, annak ez teljesen felesleges, viszont azt esetleg neki is érdemes megfontolni, hogy a nyelvi év során esetleg tovább viszi a tudását felsőfokra vagy akár egy másik nyelvre iratkozik be. Ami biztos, hogy ez egy hihetetlen lehetőség a gyerekek számára, mert ebben a korban olyan az agyuk, mint a szivacs és még egyszer az életben nem lesz ilyen luxus, hogy egy évig így „tanulhatnak” meg egy nyelvet.
Milyen más módszerekkel dolgoznak a nyelvtanárok, hogy színvonalas legyen a nyelvi év?
A gyerekek 8 évig tanulják a nyelvet általános iskolában, majd következik a nyelvi év, és aztán még további 4-5 évig folytatólagosan. Vagyis a nyelvi év csak egy szelete a nyelvtanulási folyamatnak. Azt gondolom, hogy ami sikeressé teheti, az az elhivatott, elkötelezett, mindig megújulni akaró és fejlődésre képes pedagógusok és nyelvtanárok, akik a saját módszertanukat és tudásukat is fejleszteni akarják. Nagyon fontos, hogy az idegennyelv tanulás során teret adjunk annak, hogy a gyerek anyanyelvi szituációknak is kipróbálhassa magát. Ehhez két támpont van: az anyanyelvi tanár, illetve az, amiben a Hunfalvy nagyon erős, mégpedig a nemzetközi kapcsolatok erősítése és kiaknázása. Ha a gyerekek és a tanárok is utaznak, akkor természetes módon ismerik meg az országokat, az ott élő embereket és rákényszerülnek arra, hogy beszéljék az adott nyelvet.
Hogyan tudják ezt megoldani?
Rengeteg baráti kapcsolatunk van külföldi középiskolákkal, sok diákcsere program és Erasmus pályázat van, amelyek keretében ezeket mind erősíteni tudjuk. Tavaly megnyertünk egy újabb 7 éves ciklusra szóló Erasmus pályázatot, amelynek során néhány diáknak lehetősége nyílhat egy másik ország középiskolájában fél évet eltölteni, de akár egy komplett osztály is lehetőséget kaphat, hogy egy 4 hetes képzésben vegyen részt. Ez egy olyan vonzó dolog, amely miatt érdemes nálunk tanulni és érdemes nálunk idegennyelvet tanulni. Tavaly ilyenkor öt Erasmus pályázatot nyertünk, amelynek keretében szintén egy egész osztály utazhatott volna Portugáliába angol gyakorlatra, illetve van egy másik pályázatunk, amelynek keretében pedig tanáraink vettek volna részt finn és spanyolországi továbbképzéseken. Ezek most állnak, de bízunk benne, hogy 2021-ben meg tudjuk majd csinálni. Az Európai Unió óriási pénzeket tett abba, hogy az oktatást fejlessze, hogy a középiskolások találkozhassanak egymással, megismerjék egymást, hogy a nemzetközi kapcsolatok teljesen természetesek legyenek számukra, és mindenkinek legyen angol nyelvtudása.
Húsz év múlva ezek a gyerekek ülnek majd mindenhol és ők irányítják majd az életet. A most megtanultak alapján egy jobb és élhetőbb jövőt tudnak majd kitalálni maguknak és a következő generációknak. De ehhez együtt kell élni, kommunikálni, dolgozni, mert egymásra vagyunk utalva.
Ha tetszett, olvasd el ezt is:
