Nők, szenvedély, önimádat:érdekességek Ady Endréről

-

A költő, aki férjes asszonyt szeretett, a botárnyhős, aki bátran kimondta, leírta, amit a magyarokról gondolt. A zseni, aki túlfűtötten, hevesen élte életét, és aki úgy tudott az Isten néma öleléséről írni, hogy belesajog az ember szíve. Ady Endrére emlékezünk. 

Kiválasztottság és gőg

Ady Endre dölyfös, nagyképű, önelégült ember benyomását keltheti sok róla készült portrén. Tény, hogy nem volt szerény, és pontosan tudta, hogy miben és hogyan akar újat mutatni a magyar lírában. Úttörő volt, szimbolista, aki költészetében erőteljes jelképekkel dolgozott, és magánéletének is sok elemét jelképként kezelte. 6 ujjal született. Ő ezt a kiválasztottsággal magyarázta, sámánnak, zseninek tartva magát. Önmaga köré font magánmitológiájában sokszor hangoztatta a kiválasztottságot.

 

1877. november 22-én született az Észak-Erdélyben lévő Szilágy megyei Érmindszenten. Édesapja, Ady Lőrinc meglehetősen makacs és önérzetes ember volt. „Hétszilvafás” nemes, paraszti sorban élt, eltökélten művelve birtokát. Édesanyja, Pásztor Mária nem tudhatott felhőtlen gyerekkort maga mögött. Korán árva lett, akit mostohák neveltek. Ady Endre gyakran „idesként” utal édesanyjára, akit egy közismert képből biztosan magad elé tudsz idézni akár a középiskolás tankönyvekből is. Ezen a képen Ady édesanyja kezét fogja, a testbeszéd azt súgja, anya és fia összhangban vannak, gyengéd szeretet köti őket össze.

Ady Endre életéről érdekességek
Ady Endre és édesanyja , Székely Aladár

Visszatérve a gyerekkorhoz, egy kevésbé ismert érdekesség a gyermek Adyról: A költő öccse, Ady Lajos egy helyen azt írta, hogy bizony a bátyja a családban gyakorta érte el a céljait akaratos toporzékolásával.  Kisfiúként azonban már tehetsége is megmutatkozott, korán meséket írt, mondott, képzelete messze szállt, Jókait olvasott és a Bibliát is bújta.

Első kinyomtatott költeménye 1896-ban jelent meg a Kincs Gyula által szerkesztett Szilágy című lapban, a Kossuth halálára emlékező Március 20.

Ady Endre kitűnő újságíró lett. Harcos magatartása és önkifejezési módja már ekkor megmutatkozott. Heves, impulzív természetű emberré vált, aki a magyar líra meghatározó alakja kívánt lenni, és ez sikerült is neki.

Érdekességek Ady Endréről
Ady igazolványképe a Budapesti Naplónál, 1907-ben wikipedia

Korának botrányhőse

Szemeinek lángjában gyakran az alkoholmámor fáklyái égtek, szenvedélyes hévvel írt és szeretett. Verseiből kemény, falakat áttörő erő és düh is érződik, ahogyan a mindent felemésztő szerelmi tűz lángjai is megcsapják az embert. Különösen, ha a Léda-verseket olvassa. Megmámorosodott a nála idősebb és gazdagabb férjes asszonytól, Brüll Adéltól, akivel kemény erőfölény-harcokat vívott.

A férj pontosan tudta, hogy mi történik Adél és a fiatal költő közt, furcsa hármasuk, közösségük azóta is foglalkoztatja az irodalomtörténészeket.

Ki nem ismerné a Héja-nász az avaron verset, melyben „dúlnak a csókos ütközetek.” A szerelmi csaták bizony keményen dúltak a lázadó, nyíltan vállalt házasságtörő kapcsolatban. Adynak és Lédának a szerelme a halállal is el volt jegyezve. Gyermekük 6 ujjal, de halva született.

A kapcsolatot a költő zárta le, nem mindennapi módon, egy megalázó versben összetörte az asszony szívét, s talán a méltóságát is letiporta. Az Elbocsátó, szép üzenet a magyar irodalom egyik legkegyetlenebb szakítóverseként vonult be a köztudatba.

“Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.”

 

Csinszka karjaiban menedék

Boncza Berta, azaz Csinszka (a név egy játékos becézgetés miatt ragadt rá) maga környékezte meg a híres költőt, leveleket írt neki. A rajongóból később feleség lett, aki a már majdnem negyven éves költő lelki és testi támaszaként a végsőkig kitartott párja mellett. Adynak ugyanis meggyűlt a baja az alkohollal és a cigarettával is. Ahogy irodalmi bortúrákon is emlegetik: Ady nem is itta, vedelte a bort.

Csinszka a letisztult, erőfölény-harctól mentes szerelem érzésével ajándékozta meg a költőt. Nem csoda, hogy az egyik legszebb magyar szerelmes verset is ez a kapcsolat ihlette. Az Őrizem a szemed soraiból a révbe érés öröme tükröződik.

Adynak és Csinszkának nem született gyermeke. A szifilisz is megnehezítette kettejük életét.  Csinszka, Ady halála után több ismert művészt is bűvkörébe vont. Különleges kisugárzásával és intellektusával festőket is megbabonázott. Csinszka írt és festett is, a költőfejedelem Ady halála után Márffy Ödön festőművész felesége lett.

Érdekességek Ady Endréről
Ady és Csinszka, Székely Aladár, Petőfi Irodalmi Múzeum kép: wikipedia

Egy gyönyörű vers Istenről

Ady Endre verseiből sugárzó önteltség és önimádat gesztusai olykor még a mai olvasókat is zavarba ejti. Szimbolista költőként sok szót szándékosan nagy kezdőbetűvel írt műveiben (például a műveletlen földterületre utaló Ugar szót A magyar Ugaron című versében.) A Nekünk Mohács kell versét egyenesen ellenhimnusznak nevezik. Ám olykor mintha egészen kicsire zsugorodna a lírai én. Mintha minden földi dolognál jobban a transzcendens erőre, a keresztény, védelmező Istenre, egy hangtalan ölelésre vágyna. Egy gesztusra, amit ember nem adhat, csak egy égi erő.

Kedvenc Ady-versem álljon itt a cikk lezárásaként, noha lenne még mit mesélni a merész költőről.

Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborus éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.

Ezeket is nézd meg:

Megrendítő tények József Attiláról

Irodalmi botrányhősök-Kosztolányi Dezső és Csáth Géza függőségei

 

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!