Egyre több országban döntenek úgy a választók, hogy női vezetőt szeretnének. Közöttük sok olyan politikus van, akiknek jó, ha megjegyezzük a nevét és követjük munkásságát, mert amellett, hogy inspirálóak, fontos szerepük van abban, hogy ez a világ szebb és jobb legyen.
Jacinda Ardern
1980. július 26-án született Új-Zéland 40. miniszterelnöke, aki 2017-ben került hatalomra. 2001-ben még egyetemre járt, miközben az akkori miniszterelnök, Helen Clark hivatalában dolgozott. Eredetileg mormon vallasú volt, de 2005-ben elhagyta az egyházat. 28 éves volt, amikor munkáspárti képviselőként bekerült a parlamentbe, 2017. márciusában pedig már pártjának vezetője lett. Legfontosabb politikai feladatának a gyermekszegénység megszüntetését tűzte ki, mert ez volt a legfőbb oka annak, hogy politikusi pályára lépett. Fényes pályája annyira lenyűgözte az embereket, hogy egy új szó is született a jelenségre: Jacindamania. Szakértők szerint elképesztő népszerűségének egyik oka fantasztikus kommunikációs képességeiben rejlik, bárkivel szót tud érteni és mindig őszintén és nyitottan áll az emberekhez. 2018-ban ő lett a bolygó második miniszterelnöke, aki hivatali ideje alatt életet adott gyermekének (az első a pakisztáni Benazir Bhutto volt ). Ennek ellenére, nem akarja azt a benyomást kelteni a választóiban, hogy ő valamiféle „csodanő (Wonder Woman) lenne. „Nem szeretném, ha azt várnák el a nőktől, hogy tökéletesek legyenek. Én sem vagyok az.”
Sanna Marin
Női miniszterelnökével az élen Finnország az első ország a Földön, amelyet szinte teljes mértékben nők vezetnek. Egy legutóbbi felmérés szerint a finnek 85%-a elégedett azzal, ahogy Sanna Marin és kormánya a világjárványt kezeli, és úgy tűnik, hogy a nők körében még magasabb a támogatottsága, mert a női szavazók 91%-a elégedett munkájával. Marin a maga 34 évével a világ második legfiatalabb vezetője és Finnország legfiatalabb miniszterelnöke. Politikai karrierje már húszas évei elején elkezdődött, 2013- 2017 között Tampere város Városi Tanácsának elnökévé választották, 2014-ben a Szociáldemokrata Párt elnökhelyettese, 2015-től a finn parlament tagja, 2019-től pedig a Közlekedési és Kommunikációs Miniszter lett. 2019. decemberében pártja Antti Rinne miniszterelnök utódjának jelölte, majd decemberben ő lett Finnország harmadik női miniszterelnöke. Ami a magánéletét illeti, férje Markus Raikkönnen, közös gyermekük, Emma 2018-ban született. Vegetáriánus, és ahogy magáról mondja, egy igazi „szivárvány családban nőtt fel, édesanyja és azonos nemű élettársa nevelték fel.
Katrin Jakobsdottír
A meggyőződéses környezetvédő 2017. novemberében lett Izland miniszterelnöke, és legfőbb célkitűzése, hogy 2040-re teljesen karbon semlegessé tegye országát. Mielőtt politikai pályára lépett volna, az Izlandi Egyetemen párhuzamosan végezte az izlandi és a francia szakot, majd ugyanitt elvégezte a mesterképzést is izlandi irodalomból. Diplomamunkáját egy népszerű izlandi krimiszerzőről, Arnaldur Indriðason-ról írta. A 2008-as válság után Izlandon baloldali kormány alakult, amelyben Jakobsdottír lett az Oktatási Miniszter. Legfontosabb terve és intézkedése volt, hogy az ország gazdasági fellendüléséből minél több pénzt fektessenek az egészségügybe és az oktatásba. Közvéleménykutatások szerint ő az ország legmegbízhatóbb politikusa…
Angela Merkel
A német politikusnő az első női német kancellár és az Európai Unió egyik legfontosabb személyisége. 1954. július 17-én született Hamburgban egy lelkipásztor apa és egy tanárnő anya gyermekeként. 1978-ban fizikusként szerzett diplomát a lipcsei egyetemen, és 1989 óta van jelen a német politikában. A berlini fal leomlásakor csatlakozott a jelenlegi pártjához, a Keresztély Demokrata Unióhoz (CDU), nem sokkal később pedig már Helmuth Kohl női és ifjúsági ügyekért felelős minisztere volt, majd Környezetvédelmi Miniszter. 2000-ben pártja vezetőjének választották, majd a 2005-ös választásokon legyőzte Gerhard Schrödert, így ő lett Németország első női kancellárja. A Forbes a világ egyik legbefolyásosabb asszonyaként tartja számon. Férje Joachim Sauer, akivel mindketten nagy focirajongók. Munkája során mindig a tudományok felől közelít egy-egy kérdéshez, és bár gyakran azzal váldolják, hogy túl sokáig hezitál egy-egy döntése előtt, ő azt mondja: „Számomra fontos, hogy minden lehetőséget megfontoljak”.
Caj Jing-ven
A Kínai Köztársaság, ismertebb nevén Taivan elnöke, és az ország első női vezetője. A közel 24 milliós népességű országot 2016 vezeti, miután 2020. január 11-én másodjára is újraválasztották. 1956-ban született Taipei városában, szülei 11 gyermeke közül ő a legkisebb. A Taivan Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd elvégezte a Cornell Egyetemet és Londonban szerzett mesterképzést. Hazájába visszatérve több egyetemen is tanított. Politikai pályafutása a 2000-es évek elején indult, 2009-ben pártja, a DDP megnyerte a választásokat, majd 2016-ban ő lett Taivan első női miniszterelnöke. A 64 éves Caj a Kína elleni tajvani szuverenitás védelmezőjeként tekint magára, és mindent megtesz azért, hogy országát Kína ne kebelezze be. Megreformálta az ország nyugdíjrendszerét, amellyel úgy tűnik, hogy a lakosság nagy része elégedett, kormánya lépéseket tesz a nukleáris energiák fokozatos megszüntetésére, illetve számos zöld intézkedést vezetett be. A női vezető legnagyobb feladata mégis Kína marad, amely nem hogy nem ismeri el független államként, de nem titkolt szándéka Tajvan beolvasztása a Kínai Népköztársaságba.
