Alfred Nobel végrendelete alapján a Nobel-díjakat ezen a napon adják át
Ez a nap a tudományos eredmények napjaként vonult be a történelembe. December 10. az nap, amit Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló végrendelete alapján kijelölt. Vagyonának kamataiból minden évben ezen a napon részesülnek az orvostudomány, a fiziológia, a fizika, a kémia és az irodalom meghatározó egyéniségei, és azok, akik a világbéke érdekében sokat tettek.
Nobel-díj
A kiemelkedő tudományos eredményeket mindenhol a világon értékelik és díjazzák. Rengeteg különféle nemzeti és nemzetközi elismerés létezik, melyet a megfelelő érdemkkel rendelkező embereknek adnak át. Ezek közül talán a legismertebb és a legnagyobb jelentőséggel bíró- a Nobel-Díj.
Mindazonáltal elég esélytelen lenne egy kalap alatt említeni a Nobel-díjasokat. Egyrész mivel különböző tudományos területek képviselői, másrészt mert korszakonként teljesen változó az, mit is hoznak ki ebből a Svéd Királyi Tudományos Akadémia megbízásából kvalifikált szervezetek. Ezen elért eredmények értéke és mértéke folyamatosan változik. Azt még érdemes a témához hozzátenni, hogy egyáltalán nem mentes a díj a szubjektivitástól. Már csak azért is, mert számos olyan jelölt volt az évek során, akik ugyan megérdemelték volna, de valahogy mégsem kapták meg a Nobel-díj nekik járó darabját. Ami ugyan csak befolyásolja a díjjazottak személyét, hogy csakis élős személy kaphatja meg, tehát nincs posztumusz Nobel-díj.
A Nobel-díj alapítása
Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló nevéhez fűződik a díj megalapítása. Alfred Nobel 1833. október 21-én született, Stockholmban. Egész családja a kereskedelem és az ipar különféle ágazataiban dolgoztak és komoly eredményeket értek el. Ő is különlegesen tehetségesnek bizonyult, mind tanulmányait mind pedig munkásságát a rendkívüliség jellemezte. Nevéhez több találmány is fűződik, többek között a dinamit- melyet rendkívüli megfigyelőképessége miatt fedezett fel.
Észrevette, hogy a nitroglicerint, amit 1843-ban fedezett fel az olasz Sobrero, kovafölddel érintkezve stabil elegyet képez és nem robbanásveszélyes, viszont könnyen kezelhető és gyutaccsal kombinálva ugyanolyan hatékony. Természetesen innentől kezdve a dinamitot nem csak a bányászatban, iparban, hanem katonai célokra is használták.
Vezeklés, bizonyítás- Nobel-díj
Sokan gondolják úgy, hogy a díj megalapítása egyfajta „vezeklés” is, hiszen óriási vagyonát és jólétét leginkább ennek a találmányának, a robbanószerek gyártásának köszönhette. Alfred Nobel végeredményben ennek a díjnak a megalapításával bizonyítani szerette volna azt az utókornak, hogy nem csak csúcs gazdag feltaláló és gyáros, nem csak a romboláshoz ért. Bár még rengeteg találmány fűződik a nevéhez, mégis a dinamit lett a védjegye.
Szerette volna azt hátrahagyni, hogy ő az emberiséget, a fejlődést és legfőképp a békét szolgálja. 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be, 1900. június 29-én. A kitüntetést minden évben december 10-én, halálának az évfordulóján adják át.
Részlet a végrendeletből:
‘Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.
A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egyet annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.
A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénel ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem.
A díj és az érem
A Nobel-díj és érme anyagi értelemben vett értéke szinte évről-évre változik, mivel Nobel vagyonának éves kamataiból hozzák létre. Minden Nobel-díjas kap egy aranyérmét, ami általában 23 karátos és minden esetben a svéd Királyi Pénzverde készíti el. Az érmek hátoldala különböző, aszerint tartalmaz más-más motívumokat, hogy milyen tudományi ágazat kiemelkedő egyénisége kapja meg. A hetvenes évek óta a díjazottak megvásárolhatják aranyérmük bronz másolatának legfeljebb három példányát.
A Nobel-békedíjat eddig legtöbbször – három alkalommal – a Nemzetközi Vöröskeresztnek adták át.
Magyar, magyar származású Nobel-díjasok
Lénárd Fülöp (fizika) 1905
Bárány Róbert (élettani ill. orvosi) 1914
Zsigmondy Richárd (kémia) 1925
Szent-Györgyi Albert (élettani ill. orvosi) 1937
Hevesy György (kémia) 1943
Békésy György (élettani ill. orvosi) 1961
Wigner Jenő (fizika) 1963
Gábor Dénes (fizika) 1971
Wiesel, Elie (béke) 1986
Polanyi, John C. (kémia) 1986
Oláh György (kémia) 1994
Harsányi János (közgazdasági díj )1994
Kertész Imre (irodalmi) 2002
Herskó Ferenc (biokémikust) 2004
Forrás: kfki.hu
Fotó: Pixabay
