Ma kifejezetten kötelező kacagni, hahotázni, vigyorogni, mosolyogni! A Nevetés napján már csak azért is viháncoljunk. Egyébként az nem is kérdéses, hogy nevetni jó, és biológiai szükséglet. A nevetést sokféleképpen lehet megközelíteni, furcsa módon tudománnyá is vált. Szüksége van rá a testünknek, a lelkünknek, az egészségünknek, egyszóval nem csak hogy kellemes és felszabadító érzés, hanem kifejezetten jól érezhetjük magunkat tőle.
„Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.” (Charlie Chaplin)
Mióta van nevetés világnapja
A nevetés világnapja az összes világnap közül a legmulatságosabb és legszívderítőbb nap. Keleetkezése 1998-ig nyúlik vissza, mely május első vasárnapjára esik. Először Indiában rendezték meg egy NEVETÉSKLUB-ban. Mivel a nevetés segíti az embereket, azzal a célzattal rendezték meg, hogy egyre több ember részesüljön abban a kegyben, mely a nevető energiák feltörésével jár. Komoly erőfeszítéseket tettek már azóta, hogy minél több ember csatlakozzon ehhez az elképesztően király világnaphoz, és mozgalommá duzzadt fel. Általa az emberi közösség közérzete javul, egészségesebbek, és életvidámabbak lehetünk. Azóta hazánkban is több hahota klub létezik, sőt tanfolyamokat is indítanak a nevetés univerzális érzésének minél szélesebb körben való terjesztésére.
Mi a nevetés
A nevetés egy furcsa átfogó érzés, mely mind mentálisan, mind fizikailag megnyilvánul. Tehát a testi és lelki boldogság megnyilvánulása. Annyira összetett, amit a mai napig nem fejtett meg teljesen a tudomány, de nem is lehet, hiszen azon jóval túlmutat. Persze rá lehet a nevetésre is húzni általánosságokat, viszont sokkal mélyebben gyökerezik. A jókedv, a pozitív élmény, a humoros történés, mind-mind kiválthatják. Nevetünk magunkon, másokon, eseményeken és eseteken, vicceken, sőt még elkeserítő dolgokon is képesek vagyunk mosolyra fakadni. A nevetés tehát egy megfoghatatlan, de szükséges állapot – mely végig kíséri az emberek életét. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az evolúciós jelentőségét, hiszen valamennyi emlős körében megfigyelhető a jelenség.
A nevetés tudománya
Egyértelmű tényszerűség, hogy az emberi viselkedés részét képezi, amely különféle történések, lelki, állapotok révén – fizikailag jelenik meg. A nevetés érzését mélyről jövő inger okozza, ami egy gondolatiság útján fizikailag is materializálódik. Lehet a nevetés akár egy helyzetre való reakció, az úgynevezett, pisticho szocializáció részeként megjelenő viselkedésminta, illetve ösztönös érzelmi robbanás által generált testi reakció. A tudomány azon ága, mely a nevetést tanulmányozza – gelotológiának nevezzük, ami a görög ‘gelos’ nevetés szóból ered.
A nevetés kutatásához neurobiológiai ismeretek szükségesek. Ezek alapján a vmPFC, vagy ventromediális prefrontális cortex és az általa kibocsátott endorfinokhoz kötődik a nevetés állapotának megvalósulása. Bár az agykutatás egyre több eredménnyel kecsegtet a mai állás szerint, még mindig nem tudják konkrétan egyik agyi területhez sem kötni. Ha csak a fizikai (biológiai) megjelenését vizsgáljuk, az érzelmi magatartásokért felelős limbikus rendszer felehet érte. De ez által más reakciókkal, az izgalommal, a félelemmel is összeköthető. Nem véletlen, hogy szoktunk nevetni félelmünkben, ijedtünkben és egyéb negatívnak titulált élethelyzetben is. Van az a mondás, hogy „keserédes nevetés”
A nevetés előidézhető
Elméletileg bármikor -amikor csak szeretnénk- nevethetünk. E nevetés előidézésének több módja is létezik, ami megint csak tudományos tény. Megtehetjük hogy saját magunkat hozzuk olyan lelki állapotba, mikor kibuggyan belőlünk, de azt is, hogy emlékeinkbe kutatva felidézünk egy nevetséges pillanatot. Nevethetünk erőltetetten és szívből, sőt vannak kifejezetten a nevetésre specializálódott terápiák, csoportok és gyógymódok is.
Mivel számos vegyület is előidézheti a kacagást, kémiai úton is előidézhetjük. Léteznek olyan tiltott szerek, melyek biológiailag indukálják. A cannabis vagy az etanol csökkenti a gátlásokat, az úgynevezett látnokzsálya, melynek hatóanyaga a salvinorin, is hasonló reakciókat válthat ki a testünkből. Ismerjük a „kéjgázt” a nitrogén-monoxidot, amik eufórikus kedély állapotot idéz elő.
A nevetés fizikai megjelenése
Mikor bármiféle érzelem járja át a testünket, annak nonverbális megnyilvánulásai is vannak. Egyszerűbben fogalmazva- a testünk, az arcunk tükrözi azt, amit érzünk. A kacagás fizikai megnyilvánulása nem más, mint testünk izmainak reakciója az érzelmi állapotunkra.
A nevetés egészséges
Kutatások bebizonyították, hogy a nevetés tökéletesen segíti a fizikai- és szellemi frissességünk megtartását. Jótékony hatást gyakorol az érrendszerre, hozzájárul a gyulladások csökkentéséhez, és egy 2000-es kutatás alapján szerint a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében. A nevetés által jelentősen csökkenthető a stressz és még fájdalomcsillapító hatással is bír.
Nevetés terápia
A nevetés gyógyító erejét már terápiákon is hasznosítják. A betegségek legyőzésében óriási szerepet tulajdonítanak a jóízű kacarászásnak. A nevetésre klubokat is létrehoztak már, ahol tudatosan gerjesztve csoportos „vihorászással” érik el a megfelelő hatás. Csak úgy, mint az ásítás esetében megfigyelték, hogy a nevetés átragad ránk, tehát ha a környezetünkben sokan fejtik ki a mosoly és a vidámság energiáit, nekünk is vidámabb kedvünk lesz.
Szerző: Budafoki Tamás
Fotó: Pixabay
Aggasztóan hátraesett Magyarország az országok boldogságlistáján
