Sziasztok (… –.. .. .- … –.. – — -.-) Lehet, hogy soha nem gondoltál rá, hogy megtanuld a Morse abc -t, és teljesen feleslegesnek is tartod. De ha belegondolsz, minden hónapban érkezik egy armageddon, mely általános értelmezésben világvégére utal. Özönvíz, aszteroida, környezetszennyezés, élelem- és vízhiány. Ha már nem létezik se internet, se posta, akkor vajon mivel fogsz kommunikálni?

Rejtvény:
-… -.-. — — .-.. / — .- –. .- –.. .. -.
(Ha szemfüles vagy és érdekel a téma, megtalálod a megoldást a cikkben)

A Morse kód feltalálója
Samuel F. B. Morse találta fel a rendszert, 1835-ben. A telegráffal együtt alkotta meg jóval a rádió feltalálása előtt. Egyik rokona nyomdász volt, aki a kész betűket rekeszekbe tartotta. Morse megfigyelte, hogy bizonyos betűket és jelekre többször használt, és voltak, amiket jóval ritkábban. Így az angol ábécé leggyakrabban használt betűjének, az „E”-nek egy pont lett a jele. A második leggyakoribb betűt a „T” pedig egy vonással jelölte meg. Így szép lassan kialakult egy kódrendszer. A kódot a mai napig használják, és tanítják, a tengerészetben alapvető, sőt a rádióamatőrök manapság is alkalmazzák. Morse legelső távirata, amit Washingtonból Baltimore-ba küldött 1844. május 24-én reggel 8 óra 45 perckor így szólt a szöveg: „What hath God wrought?” (Mit mívelt Isten?).

Mi is a Morze kód
A morzekód vagy Morse-abc olyan kommunikációs megoldás, amely szöveges információ átvitelét teszi lehetővé bármilyen vezetékes vagy vezeték nélküli kommunikációs csatornán. A morzekód (angolul: Morse code) olyan kommunikációs kód, mely latin betűs írott szöveg átvitelét teszi lehetővé kétállapotú kommunikációs csatornán. Megoldható azzal, ha a kommunikációs eszköz egy adott időpontban vagy ki-, vagy bekapcsolt állapotban van. Ilyen eszköz a távíró, de akár egy lámpa által is közvetíthető a fény által. Akár még kopogtathatunk is a falon keresztül, megértve egymást általa. Az egész rendszer a be- és kikapcsolt állapotok, illetve a hangjelzések közötti váltásokon múlik, mely meghatározott szabályrendszer szerint történik.
A rövid és hosszú jeleknek, valamint a „szavak” közötti szüneteknek aránya 1:3:7. Olyan jelek és szünetek szabályszerű sorozatából, váltakozásából áll, amelyeket adás kezdete vezet be és adás vége vagy vétel jelcsoport zár le. A morze kód csak nagybetűket, számokat és írásjeleket használ, és nem tesz különbséget a kis- és a nagybetűk között. Morzekód esetén ha egy berendezést használunk, nemcsak a bekapcsolás ténye, hanem a bekapcsolt állapot hossza is információt közvetít.

A Morse – abc
Morse pontokból és vonásokból áll. A betűket és írásjeleket jelentő jelcsoportjait nem véletlenszerűen határozta meg. Rövid jel (ti – 1 egység hosszú); hosszú jel (tá – 3 egység hosszú), rövid szünetjel (jelköz – 1 egység hosszú), hosszú szünetjel (betűköz – 3 egység hosszú), nagyon hosszú szünetjel (szóköz és mondatköz – 7 egység hosszú). Elsőre elég bonyolultnak tűnik, de ha rájövünk a logikájára roppant egyszerű. Vannak már manapság kódoló felületek is, amik segítségével megfejthetőek a jelek, mint a https://morsedecoder.com/hu/ alkalmazás, vagy a https://www.rejtjelezo.hu/morse-kod-titkositas de ez csak akkor működik, ha van internetünk. A nemzetközileg is ismert legfontosabb kód, mely életeket ment ment (· · · — — — · · ·), tehát (ti – ti – ti – tá – tá -tá – ti – ti – ti) azaz S.O.S.

A Morse kód a mai napig hasznos
Kétségtelenül fontos jelrendszer, amit számos területen tanítanak. Sokféleképpen lehet használni, ami rengeteg helyzetre megoldást jelent. Hátulütője az, hogy a jelrendszer alkalmazása elég sok időt vesz igénybe. Ezért kitaláltak bizonyos egyezményes jeleket a Morse abc -n belül, amelyek különleges jelentőségekkel bírnak. Ilyen az S.O.S. Kétségtelen, hogy manapság már nem annyira egyértelmű, hogy valaki megtanulja, sőt kevesen értenék meg, ha azt mondanánk … –.. ..-.. .–. / -. .- .–. — – na jó… Szép napot!
Szerző: -… ..- -.. .- ..-. — -.- .. / – .- — .–.- …