Mitől olyan boldogok az izlandi emberek?

-

Messze, fent északon, ahol az év egyik felében sosem kel fel a nap, a másik felében pedig sosem megy le, él a világ egyik legboldogabb népe, az izlandiak. De minek köszönhető az emberek boldogsága egy olyan országban, ahol az időjárás nemcsak zord és kiszámíthatatlan, de olyannyira szeszélyes is, hogy nem tudni, épp mely évszakban vagyunk?

Izland az ellentétek földje. A jég és tűz országának is hívják, hiszen a hatalmas gleccserek és az aktív tűzhányók egyaránt megtalálhatóak a szigetországban. Az itt élők nyelve egyedi és különleges, a skandináv nép nyelvétől is különbözik. Ugyanakkor a legfejlettebb technológiával rendelkeznek, változatos és gazdag kultúrája pedig sokaknak vonzó lehet.

Izlandi táj (Fotó: iStockphoto)

Harmóniában a természettel

Az itt élő emberek évszázadokon keresztül nélkülöztek és életük szorosan összekapcsolódott a körülöttük lévő természettel. A modernizáció kora előtt az időjárástól függött, hogy került-e élelem az asztalra, vagy a halászok sikeres fogással térhettek haza. A szélsőséges időjárás megtanította az embereket, hogy életüket aszerint alakítsák, ahogy az idő engedi. Ha kisüt a nap és meleg lesz, a legtöbb izlandi fogja magát, és kimegy a természetbe a családjával vagy a barátaival, hogy egyet piknikezzen. De télen, ha hatalmas mennyiségű hó esik, képesek akár napokon keresztül is az otthonukban bezárva lenni anélkül, hogy aggódnának vagy stresszelnének. Tudják, hogy az anyatermészet erőivel szemben kicsik és tehetetlenek. Az izlandiak amúgy hihetetlen sok időt töltenek kint a szabadban. A kisgyerek már az óvodában is főleg kint vannak, így hamar megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak a környezetükhöz. Ezáltal sokkal bátrabbak, talpraesettebbek és életrevalóbbak lesznek, mint más modern társadalmakban élő társaik.

Gyerekek a szabadban (Fotó: iStockphoto)

A közösség adta biztonság

Izlandon megközelítőleg félmillió ember él. A zord természeti viszonyoknak köszönhetően az emberek hamar rájöttek, hogy csak egymást segítve képesek életben maradni. Éppen ezért az izlandi emberek a világ egyik legösszetartóbb népe. Ha véletlen defektet kapunk az úton, szinte biztos, hogy előbb-utóbb jön valaki, hogy segítséget nyújtson nekünk. A városokban mindenki ismer mindenkit, így teljesen megszokott látvány, hogy a gyerekek szabadon járnak-kelnek az utcán, és a babakocsiban szunnyadó kisbabákat is nyugodt szívvel kint hagyják a boltok vagy éppen a kávézó előtt. A szigetországnak nagyon fejlett a szociális hálója. A gyengébbik nem tagjai számára léteznek az ún. „varró-klubok”, ahol koránt sem kézimunkázás végett gyűlnek össze a hölgyek. Ez a közösségi tér arra való, hogy azok a nők, akik korábban egy iskolában tanultak és ott szoros barátságot kötöttek, havonta egyszer összegyűljenek egy kötetlen estére, ahol nem számít, ki milyen társadalmi osztályban él egyébként vagy hogy mi a foglalkozása. Eltűnnek a társadalmi különbözőségek, és az emberek önmaguk lehetnek a közösségen belül. Természetesen a férfiak számára is létezik ilyen közösség, amit „horgász-klubnak” hívnak. Náluk azonban rendszerint tényleges pecázás zajlik kint a természetben.

Izlandi család (Fotó: iStockphoto)

A kultúra fellegvára

A világon a legtöbb könyvet olvasó ember Izlandon él. Nem is kell csodálkozni, hiszen a hosszú, hideg téli estéken keresve sem találhatnánk pihentetőbb elfoglaltságot egy jó könyv olvasásánál. Illetve talán mégis: ha mi magunk írunk könyvet. Egy felmérés szerint az itt élő emberek közül alig található olyan, aki életében legalább egy könyvet meg ne írt volna. Ezért a szigetországnak nagyon gazdag az irodalmi kultúrája. De nem csupán a könyvek kapnak kiemelkedő szerepet az izlandiak életében. A zene és az éneklés szinte névjegyévé vált az országnak. Az emberek döntő többsége játszik valamilyen hangszeren és rengeteg kisebb zenekar tart időről-időre koncerteket szerte az országban. Ha az utcán járva valaki elkezd hangosan dúdolni vagy énekelni, biztosak lehetünk benne, hogy néhány percen belül az emberek összegyűlnek körülötte, és kórusban vele énekelnek. A színházakban a legújabb kortárs darabok láthatóak, míg a mozivásznon az alternatív filmrendezők munkái és a legújabb nemzetközi produkciók is megtekinthetők.

A könyveket minden izlandi szereti (Fotó: iStockphoto)

Nincs boldogság édesség nélkül?

Mint mindennek a világon, az izlandi embereknek is megvan a maga árnyékos oldala. Ezt pedig nem máshol, mint a gasztronómiában kell keresnünk. Ugyan az évtizedeken tartó szesztilalomnak köszönhetően sikerült elérniük, hogy a világon a legkevesebb alkoholista még mindig Izlandon él, az itteni emberek szenvedélye sajnos egy másfajta bűnös élvezet felé orientálódott. Ez pedig nem más, mint az édesség. Ha egy izlandi szupermarketben járunk, egyből szembetűnő a megannyi cukorka, amit kimérve lehet kapni. Azért, hogy ne fogyasszanak túl sokat belőle a gyerekek, a szülők kitalálták, hogy a héten csupán egyetlen napon lehet cukorkát enni. Ez a jeles nap általában szombatra esik. Ilyenkor a család közösen elmegy és bevásárolnak a különféle édességekből, aztán este bekuckóznak a fűtött szobába és együtt elfogyasszák. Egy-egy családi vagy baráti összejövetelen gyakran fogyasztanak hatalmas, emeletes tortát. Ennek az édességnek az adja az igazi jellegzetességét, hogy különféle hozzávalókból áll, mint például különféle bogyók, csokoládé és sok tejszínhab. Ha ez még nem volna elég, az izlandiak kedvenc téli édessége bizony nem más, mint a fagylalt. Igen, és főleg télen fogyasszák, miután kijöttek a jó kis forró termálfürdőből.

A fagylalt az egyik kedvelt téli édesség (Fotó: iStockphoto)

Az izlandi emberek ösztönösen tudják, hogyan hozzák ki magukból és a lehetőségeikből a legtöbbet. Megtanultak alkalmazkodni a legzordabb időjáráshoz, összetartóak és nem vetik meg azokat a dolgokat, amik örömöt okoznak nekik.

Érdekes boldogságfilozófiák a világ több pontjáról

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!