Hangos a sajtó attól, ami a Való Világ egykori szereplőjével történt, Béres Anettel. Számos kérdés merül fel az eset kapcsán: mi az az ayahuasca-szeánsz? Hogy történhetett Anett balesete? Miért olyan veszélyes a főzet?
Béres Anett tragédiája a teaszeánszon
Mint kiderült, Sáfrány Emese és Béres Anett együtt indultak július 10-én a baranyai Vokányba, hogy részt vegyenek egy hangzatos „teaszeánszon”, mert mint az mindjárt számodra is kiderül: a teának nem sok köze van a dologhoz. Mint ismert, szörnyű baleset történt, és július 11-én találtak rá Béres Anettre anyaszült meztelenül egy szőlőültetvényen, aki borda- és bokatörést szenvedett. Azonnal kórházba szállították, ahol egy hatórás életmentő műtétet kellett rajta végrehajtani. Sáfrány Emese nem ivott a főzetből, de Anett igen, akinek borzalmas látomásai támadtak lefekvés után, pánikba esett, és ezért rohant a siklósi erdőbe, ahol a baleset történt.
Mi az ayahuasca?
Az „ayahuasca” szó kecsua nyelven annyit tesz: a „lélek indája”. Dél-Amerikában, az amazóniai őserdőben honos hallucinogén növényekből készült főzet. Az ayahuasca magának a főzetnek neve, az alapja meg a Banisteriopsis caapi lián, amit megtiszítanak, összetörnek, majd felforralnak és további hallucinogén növényeket adnak hozzá. A főzet fő hatóanyaga a dimetil-triptamin (DMT), ami a világ egyik legerőteljesebb hallucinogénje. (Nem mellesleg Magyarországon az ayahuasca tiltott szernek számít.) Dél-Amerikában viszont évezredek óta használják az őslakosok vallási- és spirituális célokból.
Mi a teaszeánsz „célja”?
Ezt az italt spirituális és vallási célokra használják évezredek óta az ősi amazóniai törzsek. Az ayahuasca által transzba lehet esni, ami lehetőséget nyújt az asztrálutazásra, vagy éppen kapcsolatba kerülhet az ember a szellemvilággal. Testi és lelki megtisztulást, megvilágosodást hozhat, és a vállalkozó szelleműek válaszokat kaphatnak az őket foglalkoztató kérdésekre. Ez volt a celebek célja is.
Az 1960-as években ismerte meg közelebbről nyugat is az ayahuascát, mikor népszerűvé váltak a pszichedelikus szerek és az azokkal való kísérletek. Újabban ismét teret nyert magának a szer, főleg terápiás célból, mivel úgy tartják, hogy oldja a depressziót, a szorongást, segít leküzdeni a függőségeket, és megszabadít a korábbi traumáktól.
Azok, akik szeretnék átélni ezt az élmény a megfelelő szakmai légkörben, olyan országokba utaznak, mint Brazília, Peru, Ecuador és Costa Rica, ahol többnapos ayahuasca-elvonulásokat tartanak.
Fontos tisztázni, hogy az emberek eltérően reagálnak az ayahuascára. Egyesek eufóriát és a megvilágosodás érzését tapasztalják, míg mások súlyos szorongást és pánikot élnek át. De e mentális veszélyeken kívül nem kevés fizikait is magában rejt: a főzet hányingert, hányást, hasmenést okoz, illetve látomásokat, hallucinációt. Éppen emiatt nem szabad felügyelet nélkül használni, amit Amazóniában, általában maga a hozzáértő, tapasztalt sámán végez, illetve az úgynevezett ayahuascero. Ez a személy jártas az ayahuasca-szeánszban, spirituális útmutatást nyújt a résztvevőknek az ayahuasca-élmény során, és figyel a őket a biztonság érdekében. Néha az elvonulásokon egészségügyi személyzet is rendelkezésre áll vészhelyzet esetére.
Maguk az ayahuascero-k szertartás idején nem fogyasztanak a főzetből, és nem mellesleg a szeánszot hosszas felkészülés szokta követni mind szellemi, mind testi szinten.
Zacher Gábor is megmondta: ez nem játék
Zacher Gábor toxikológus a Reggeliben megerősítette: „Az ayahuasca nem játék. Nem olyan, hogy most gyere, szívjunk el egy spanglit, aztán kicsit röhögcsélünk.”
Azt is kifejtette, a teaszeánszkor a dimetil-triptamin mellé más hatóanyagok is kerülhetnek, amik meghosszabbítják a tudatmódosító hatást, ezáltal 14-16 órás hallucinációs élményt okozhat a főzet. Többször is hangsúlyozta, mennyire veszélyes a szer, már csak azért is mert, teljesen kiszámíthatatlan a hatása. Nem lehet előre megmondani, hogy „most szaladgálok a mezőn és labdázom a nyuszival, és akkor ez tök jó, vagy üldöz egy sárkány, végtelen labirintusba kerülök, kígyóverembe zuhanok.”
Miért olyan veszélyes?
A Healthline-on olvasható: az ayahuasca főzet önmagában is kockázatos, de ráadásul veszélyes kölcsönhatásba léphet számos gyógyszerrel, beleértve az antidepresszánsokat, pszichiátriai gyógyszereket, a Parkinson-kór leküzdésére használt gyógyszereket, köhögés elleni és fogyókúrás szereket, illetve még sok mást.
Azok, akiknek kórtörténetében pszichiátriai rendellenességek, például skizofrénia szerepel, kerülniük kell az ayahuascát, mivel tovább ronthatja pszichiátriai tüneteike.
Ezenkívül az ayahuasca fogyasztása növelheti a pulzusszámot és a vérnyomást, ami veszélyes mellékhatásokhoz vezethet, ha szívbetegségben szenved.
Több halálesetről is számoltak be az Ayahuasca fogyasztása miatt, de ezek más összetevők hozzáadása vagy adagolási problémák miatt is előfordulhatnak.
Meg szabadott történnie ennek a balesetnek? Hol volt a helyi „ayahuascero”?
Jusson eszünkbe egy pillanatra: ugyebár Magyarországon tiltott ayahuasca, tehát ez már egy válasz. A rendőrség is egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoz kábítószer birtoklása miatt. Azt sem tudni, ki és honnan szerezte be az ayahuasca-teát.
Jó, lépjünk tovább, a szeánsz megtörtént, a tea elfogyasztásra kerül. Miként történhetett az, hogy a szervező, vagy az a személy, akinek felügyelnie kellett volna, nem volt végig jelen? Ha ő ott tartózkodik, vélhetően nem tűnik el Anett, és nem kerül kórházba. Annyit lehet még tudni: miután másnap a szeánszot vezető személy észrevette Anett eltűnését, értesítette a rendőrséget és azonnal megkezdték a keresését. De hogy nem tűnt fel senkinek sem több órán keresztül, hogy nincs sehol? Legyünk őszinték: drogfogyasztás történt. A szervezőnek tudnia kellett (volna), mivel jár. Miért nem figyelt Anettre? Csak nem elment békésben lepihenni abban a hitben, hogy majd a kliense kialussza a drog hatását?
És akkor még nem esett szó arról: mi van, ha reggel a kapálni induló férfi nem találja meg a szőlőültetvényen! Anett törött bordája átszúrta a tüdejét, meg is halhatott volna. Egy szó, mint száz, óriási felelőtlenség történt, és csupán a szerencsének köszönhető, hogy nem történt még nagyobb baj. Ám az eset jól mutatja, mennyire veszélyesek a drogok, még a teának titulált csodafőzetek is, amelyek használatát jobb elkerülni. Ha valaki mégis szörnyen ragaszkodna az élményhez, az inkább menjen Peruba az őshonos sámánokhoz, akik évezredek óta ezzel foglalkoznak, és ott próbálja ki, de csak azután, hogy ötvenszer átgondolta biztos szüksége van-e erre, és előbb alapos vizsgálatoknak vetette alá magát. Bár Anett esete elég elrettentő, és célszerűbb lenne másképp keresni azokat a bizonyos válaszokat a minket emésztő kérdésekre… a meditáció vagy egy könyv kinyitása valószínűleg még nem okozott bordatörést, pláne nem halált.
