Mi történik a kamaszokkal?

-

Tavaly március óta mindenkinek jelentősen megváltozott az élete, de talán a kamaszok azok, akiknek most a legnehezebb. A középiskolákban az online oktatásra való átállás, a járványhelyzetből fakadó bizonytalanság, a bezártság, a közösség és a társak hiánya egyre szorongatóbb számukra.

Kihúzták alóluk a talajt:

„Szorongás és  depresszió a legtöbb gyereknél valamilyen mértékben megjelenik, abban különböznek a fiatalok, hogy ki milyen viselkedésbe menekül.” – mondja Szécsi Judit gyerekpszichológus. – “Azt tapasztalom, hogy a zárkózottabb gyerekek inkább elvonulnak és telefonoznak vagy számítógépeznek, a nyitottabbak viszont még ebben a helyzetben is próbálkoznak, valahogy együtt lenni a többiekkel, akár videochat formájában vagy valamilyen más módon. Lényegében személyiségfüggő, hogy az online oktatásból fakadó stresszel ki mennyire, és hogyan tud megküzdeni. Általában aki az élő oktatás idején szorgalmas volt, az most is kitart és tanul, akik viszont motiválatlanok voltak korábban is, azok most még jobban szétesnek. Olyan ez az időszak, mintha egy hosszan elhúzódó krízisállapot  volna, és ez nagyon nehéz a kamaszoknak. Még a legszívósabbak is arról számolnak be, hogy elegük van, nem bírják tovább. Természetesen vannak olyanok is, akik kifejezetten élvezik az otthonról való tanulást, de hosszútávon nekik is nehéz ez a helyzet, hiszen teljesen elszoknak a valódi élettől, nekik a visszarázódás lesz különösen problémás.”

Újra a négy fal között:

pexels.com

Ez a helyzet azért is nagyon nehéz, mert a kamaszoknak fokozottan szüksége van kapaszkodókra,  viszont most olyan, mintha kihúzták volna a talajt a lábuk alól: először a karantén alatt, márciustól a nyári szünetig, aztán a nyári szünetben szintén kevesebb lehetőség volt találkozni az osztálytársakkal és barátokkal. Amikor aztán ősszel újra elkezdődött az iskola, végig ott lebegett a fejük felett, hogy bármelyik nap újra online oktatásra kell átállni, és végül november közepe óta ismét otthon tanulnak a négy fal között, egyedül. Lényegesen többet vannak így otthon, mint korábban, ebben a bizonytalan helyzetben próbálnak tanulni, miközben minimálisak a társas kapcsolataik. Egy idő után óhatatlanul jön a belefásulás, beletörődés, pedig a kamaszkornak éppen arról kéne szólnia, hogy az ember mindenféle dolgot kipróbál és felfedezi, milyen is ő valójában. Ebben a helyzetben viszont a beszűkült élettér és lehetőségek miatt sokan nem is látják értelmét az életüknek…

„Egy kamasztól nem várhatjuk el, hogy mindig egyformán teljesítsen…

Mindannyian spekulálnak, néha lazábban vesznek tantárgyakat, majd igyekeznek, hogy javítsanak. Ebben a helyzetben viszont nem tudnak tervezni, mint ahogy sajnos az őszi nyitás után sem tudtak, hisz mindig ott volt a levegőben, hogy bármelyik pillanatban át kell váltani az online oktatásra. Nagyon sokan számoltak be arról, hogy rettegtek, ők hurcolják be majd a vírust az iskolába, és esetleg miattuk kerül karanténba az egész osztály. Ez a vírus helyzet egy olyan bizonytalan és hosszan tartó állapot, amikor az ember úgy érzi, hogy nincs hatása a dolgokra, nincs kontrollja az élete, dolgai felett. Ilyenkor a motivációt is nehéz fenntartani, amitől sok kamasz szorongani kezd, és inkább feladja, azt gondolja, hogy „ez úgyis egy béna év, majd rákapcsolok, ha újra bejárunk a suliba”. Összességében elmondható, hogy nagyon embert próbáló dolog átvészelni ezt az egészet, ezért gyerekpszichológusként még az extrém módon működő kamaszokat is sokat dicsérem, hiszen mindenkinél lehet találni olyan dolgot, amiben ügyes.”

pexels.com

Fontosak a kortársak:

Ebben az életkorban nagyon fontosak a társas kapcsolatok, a gyerekek leginkább a másikkal hasonlítják össze magukat. Az online tér viszont nem alkalmas arra, hogy akár tanulmányi, akár szociális szempontból vissszajelzéseket kapjanak. Persze az nagyon jó, ha anya és apa támogató, de a kamaszt valójában nem ez érdekli, nem ettől lesz igazán jól, hanem ha az osztálytársak és a barátok támogatják.  Sokan érzik úgy, hogy egy szál magukban vannak a világban, mert pont azoktól vannak elszigetelve, akikre a leginkább szükségük van.

Családi ügy:

„Egy ilyen járványhelyzetben a családi elővigyázatosság mértéke rendkívül szubjektív dolog, minden családnál máshol vannak a határok, de az biztosan látható, hogy azok a fiatalok, akik kevesebbet tudnak találkozni a kortársaikkal sokkal rosszabb lelkiállapotban vannak. Ők gyakrabban produkálnak depresszív tüneteket. Étvágytalanok, vagy éppen nagyon sokat esznek, megnő az alvásigényük, vagy alig néhány órát alszanak, begubóznak, ingerlékennyé válnak, türelmetlenek, agresszívek lesznek, gyakran elsírják magukat.”

Tovább nehezíti a helyzetet az, hogy sok szülő is otthonról dolgozik, és ennek hatására a családokban több a súrlódás és a veszekedés is. Azáltal, hogy a gyerek és a szülő is otthon van, a szülők sokkal jobban rálátnak a gyerek működésére, tanulási szokásaira, mint korábban, sok helyen ezért aztán felerősödik a szülői kontroll, ami ellen a kamasz (érthető módon) lázad, így aztán egyre jobban fokozódik benne az ellenállás.

Hogyan segíthet a szülő?

pexels.com

Kompromisszumok:

„Az erős kontroll helyett érdemes megpróbálkozni a kompromisszumokkal.” – magyarázza a gyerekpszichológus. – „A kamaszok az által, ha bizonyos dolgokat önállóan kell megtenniük, megélik a kontrollt és felelősség élményét. Természetesen azért legyen egyértelmű keretrendszer. Az együttélés alapvető szabályait fektesse le a szülő, egyébként vonják be a gyerekeket és alkossák meg közösen a családi szabályrendszert. A felelősséget csak úgy lehet megtanulni, ha nem néznek mindig az ember körmére, kisebb-nagyobb dolgokban önállóságot hagyunk a fiatalnak, időnként ellenőrizve őt.”

Szülői minta:

Néha mi felnőttek is úgy érezzük, hogy nehezen boldogulunk a kihívásokkal, nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogyan szeretnénk, nem érezzük az erőt és a motivációt arra, hogy megoldást keressünk dolgainkra. Egy kamasz pedig még kevésbé tudja összekapni magát ilyenkor, mint egy felnőtt. Mi viszont mintát tudunk adni nekik az által, hogy megmutatjuk, hogyan menedzseljük a napjainkat egy ilyen megváltozott helyzetben és hogyan küzdünk meg a mindennapok kihívásaival.

Nem most kell a csúcsra törni:

„Nagyon jó módszer lehet például az is, ha a kamasz minden nap keres valamit, amiben aznap produktív tud lenni. Ez lehet bármi, aminek kézzel fogható eredménye, hatása van.” Szülőként sokszor fáradtak és kimerültek vagyunk, a kamaszok pedig sokszor undokok, de még egy utálatoskodó kamaszt is lehet dicsérni és támogatni, meg lehet keresni azokat a dolgokat, amelyekben jó, ügyes. Szülőként érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy nem az előző félévnek és ennek a mostaninak kell a csúcsteljesítménynek lennie.

Közös programok:

Mivel a fiatalok most izoláltan élnek, a személyes kapcsolatok sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, még a közös családi programok is segítséget nyújtanak abban, hogy kiragadjuk a fiatalt az adott nehéz szituációból pl. egy közös társasjátékozás, kirándulás, film nézés is sokat segíthet.

„Ez egy átmeneti nehéz időszak, ami után sok mindent fel kell majd dolgozni, de nem valószínű, hogy hosszútávú káros hatásokkal kell majd számolni. Azt gondolom, hogy az egyik előnye ennek a járványhelyzetnek az lesz, hogy felértékelődnek a személyes kapcsolatos és együttlétek.  Vannak olyan gyerekek, akik depresszióval vagy szorongásos tünetekkel küzdenek, adódhatnak krízisek, illetve olyan állapotok, amikor azonnal segítséget kell kérni: ha hosszútávon lehangolt a gyerek vagy önsértő viselkedést tanúsít, ha azt  mondja, semmi értelme az életének – ilyen esetekben szakemberhez kell fordulni.

Kategória:

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!