A koronavírus két új törzsét az úgynevezett B.1.1.7 és B.1.351-et az Egyesült Királyságban és Dél-Afrikában találták meg. Gyorsabban terjed és fertőzőbb, mint az eddig ismert koronavírus, ami újabb problémákat vet fel a tudósok számára.
Ezek az újabb változatok valószínűleg már jóval azelőtt kialakultak, hogy hallottunk volna róluk: csak decemberben észlelték az első eseteket, miközben elképzelhető, hogy már szeptemberben megjelentek. Ezekkel a változatokkal az a fő gond, hogy némi különbségek mutatkozhatnak abban a tekintetben, hogy mennyire fertőznek és hogyan ismeri fel őket az immunrendszer.
Mit jelent az, hogy gyorsabban terjednek?
A B.1.1.7 elnevezésű új variánsról a növekedés mértéke alapján úgy becsülik, hogy körülbelül 70% körüli mértékben fertőzőbb, mint az eredeti vírustörzs. Ennek körében a kutatók vizsgálták, hogy hány kontakt személyt betegített meg az, aki megfertőződött. Így egyúttal megfigyelhették azokat a személyeket is, akik az eredeti vírustörzzsel fertőződtek meg és azokat is, akik a mutálódott törzzsel. Azt tapasztalták, hogy azok, akik az új variánssal fertőzőttek meg, nagyobb valószínűséggel fertőzik meg a kontaktjaikat. Ez a növekedés 30-40%-os volt, ami egyben azt is jelenti, hogy az új változat nagyobb valószínűséggel kerül átadásra más embereknek.
Miért kockázatosabb?
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy ezeknek a variánsoknak köszönhetően növekedne a betegség súlyossága. Ugyanakkor az aggodalomra ad okot, hogy több ember fertőződik majd meg és több lesz a megbetegedés is. Mivel több ember fog megfertőződni, ezért nagyobb a valószínűsége annak is, hogy fertőzött emberrel kerülünk kapcsolatba. Másrészt, mivel a vírus fertőzőbb, annak is megnő az esélye, hogy valakitől megkapjuk.
Mindezeknek azonban lényegében már nem lesz új hatása az életünkre. A jelenlegi intézkedések, mint a távolságtartás, a maszkhasználat, a zárt közösségi helyek elkerülése és a korlátozások mind csökkentik a kockázatot, és a legjobb, amit tehetünk, ha betartjuk ezeket. Legalább addig, amíg tömegessé nem válnak az oltások.
De vajon mit jelentenek ezek az új változatok a vakcinákra nézve?
Ha megnézzük például a himlő, a gyermekbénulás vagy a kanyaró elleni vakcinákat, soha nem tapasztalták, hogy rezisztencia alakult volna ki ellene, azaz a vírusok általában nem válnak ellenállóvá az oltóanyagokkal szemben. Ezeket soha nem kellett frissíteni, csak végezték a dolgukat. Viszont voltak olyan vakcinák is, amelyeket fejleszteni kellett, tehát az új változatokkal kapcsolatos aggodalom része az is, hogy a jelenleg kifejlesztett vakcinákkal szemben rezisztencia alakulhat ki. Ami jó hír, hogy a kutatók számára egyelőre úgy tűnik, hogy sem az Egyesült Királyságban, sem a dél-afrikai változatokban talált mutáció nincs hatással arra, hogy immunrendszerünk hogyan látja a vírust.
Azonban az is látszik, hogy a dél-afrikai változatban talált másik mutáció viszont befolyásolja azt, ahogyan immunrendszerünk a vírust látja. Az egyik variánsról (E484K) megállapították, hogy csökkenti az antitestek felismerésének képességét, és így segít a vírusnak megkerülni az – oltás vagy természetes átfertőződés okozta – immunvédelmet. „Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a vizsgált eseteknek csak a felében fordult elő, hogy a fertőzésen egyszer már átesettek szervezete nem ismerte fel az új variánst – ezt azzal indokolják, hogy az antitestek mellett a T-sejteknek is nagy szerepük van az immunitásban.” – olvashatjuk a qubit.hu oldalán.
A mutációk a vírus szaporodásakor természetes módon keletkeznek. Ez az evolúció része, és nincs ez másképp a koronavírus esetében sem. A vakcinák elég szilárdak tudnak lenni az evoluciós változásokkal szemben, így reméljük, hogy a vakcina általi védelem is szilárd lesz…
Itt további olvasnivalókat találsz a témában:
Minden amit a Magyarországon jelenleg használt koronavírus oltásokról tudni érdemes