spot_imgspot_img
spot_img

Mi az a design thinking és miért jó a munkahelyen?

-

Article Top Ad (AdSense)

Íme néhány érdekes gondolat, amit erről a modern probléma megoldó technikáról tudni érdemes…

A design thinking vagy designgondolkodás a problémamegoldás innovatív folyamata, amely segít az összetett problémák egyszerűsítésében, ezért egyre fontosabb szerepet tölt be a munkakörnyezetekben.

Azáltal, hogy úgy gondolkodunk, mint egy tervező, megtanulhatjuk, hogyan tudunk emberközpontű megoldásokat létrehozni feltételezésen alapuló problémák megoldása helyett. A designgondolkodás segít leegyszerűsíteni a legfontosabb kérdéseket, javítja a megértést és minimalizálja a kockázatot. Ez a kreatív problémamegoldás módszertana.

A designgondolkodás meghatározása

Ha behívunk 10 tervezőt egy szobába és megkérjük őket, hogy határozzák meg, mit jelent a design thinking, akkor biztos, hogy 10 különböző választ kapunk. A legegyszerűbben talán úgy lehetne meghatározni, hogy a designgondolkodás az a módszer, amely innovatív, rugalmas és fenntartható eljárásmóddal segít megoldani az összetett problémákat.

A design thinking folyamat minden rendszer számára hasznos, mert

  • konkrét emberi szükségleteket akar megoldani. A megfigyelő, emberközpontú megközelítést alkalmazva olyan „fájdalompontokat” fedezthetünk fel, amelyre korábban nem gondoltunk és azonosítás után nagyon jó megoldásokat kínál.
  • jól használható nehezen meghatározható problémák kezelésére. A valódi emberi magatartásból azonosítja a problémát és nem feltételezésekre hagyatkozik. Ez segít pontosan meghatározni a problémákat és megkönnyíti a megoldások felszínre hozását.
  • még innovatívabb megoldásokhoz vezet. Az emberek nem képesek elképzelni azokat a dolgokat, amelyről nem gondolják, hogy lehetségesek és ez lehetetlenné teszi számunkra, hogy olyan dolgokat kérjünk, amelyek még nincsenek. A design thinking viszont segít felszínre hozni néhány ilyen ismeretlen „fájdalompontot”, amelyekre egyébként valószínűleg soha nem derült volna fény.
  • gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a szervezetek működését. Ahelyett, hogy hosszú ideig kutatnánk a problémát anélkül, hogy az eredményre vezetne, a designgondolkodás elősegíti a prototípusok létrehozását, majd teszteli azt is, hogy mennyire hatékonyak.
designgondolkodás
Fotó: UX Indonesia/unsplash.com

A design thinking folyamat 5 lépése

Megismerés

Az első szakaszban a tervező figyeli az emberek és a célcsoportot, hogy mélyebben meg tudja érteni, hogyan lépnek kapcsolatba a termékkel vagy a környezetükkel, és próbálja felmérni az igényeket és a háttérben dolgozó okokat. Ez a megfigyelés empátiával történik, ami azt jelenti, hogy nincsenek előítéletek és a megfigyelő nem ítélkezik. Ez az empátiával való megfigyelés segít felfedni azokat a kérdéseket, amelyeket az ember korábban nem tudott vagy nem tudta megfogalmazni.

Meghatározás

Második lépésben az első szakasz megfigyeléseit összegyűjtve a probléma meghatározására kerül sor. Ennek során azt is vizsgáljuk, hogyan tudjuk a legpontosabban meghatározni a saját célunkat.

Ötletelés

A harmadik szakaszban a beazonosított probléma lehetséges megoldásainak módjairól való ötletelés következik. Ezt lehet csoportosan, amikor az adott csoport egy kreativitást és együttműködést ösztönző irodai területen összegyűlik és együtt gondolkodnak, de lehet egyedül is. Lényeg a minél több különböző ötlet megszületése, amellyel a folyamat végén előre lehet lépni a probléma megoldása felé.

A prototípus 

Ez az a szakasz, amely az ötleteket tényleges megoldássá alakítja. Persze a prototípusnak soha nem kell tökéletesnek lennie, a legfontosabb, hogy gyorsan megszülessen az ötlet konkrét változata és lássák, hogy milyen a fogadtatás. A prototípus bármi lehet: makett, modell, egy céloldal, amely a fogyasztói vágyat teszteli, de egy videó is, amely egyszerűsített logisztikai folyamatot mutat be.

Tesztelés

Ha a prototípus meghozza a várt megoldást, akkor figyelni kell, hogyan hatnak egymásra az emberekkel vagy a fogyasztókkal. Cél a visszajelzések begyűjtése, hogy a prototípust addig finomítsák, amíg tökéletessé nem válik és a kezdeti probléma meg nem oldódik.

A design thinking folyamat mindig inkább iteratív-ismétlődő, mint lineáris. Az ötödik szakasz végén valószínűleg vissza kell térni valamelyik szakasz egyikéhez vagy akár többhöz is. Lehet, hogy a tesztelési szakasz azt mutatja meg, hogy egy új prototípust kell fejleszteni, vagy azt, hogy az igények rosszul lettek meghatározva. És ha igen, akkor vissza kell térni a folyamat egy korábbi szakaszába.

Kik profitálhatnak a designgondolkodásból?

Bár a design thinkinget tervezők találták ki, ma már szinte minden tudományág képviselői  és a vállalkozások minden részlege által széles körben használják. A tervezési gondolkodás  bármilyen projektben alkalmazható és lehetővé teszi, hogy a vállalkozás kreatívabb, innovatívabb és még emberibb legyen.

Így érdemes kidolgozni egy munkahelyi wellbeing programot

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!