Article Top Ad (AdSense)
A hét Cool embere Mengyán Eszter, aki a fenntartható divatot szeretné minél több emberrel megszerettetni.
A napokban jelent meg Mengyán Eszter Helló, slow fashion! – Környezettudatos ruhatár lépésről lépésre című könyve. Az újságíró 2016-ban kezdett a fenntartható divattal foglalkozni – nemcsak elméletben, hanem a saját ruhatárán keresztül is.
Holy Duck! nevű blogján és a hozzá tartozó közösségi média oldalakon tízezernél több érdeklődővel folytat párbeszédet a fenntartható divatról. Magát tartalomgyártónak tartja, kevésbé szívesen használja az influenszer megnevezést, pedig ő egy influenszer, a szó legnemesebb értelmében. Nem divatos dolgok megvételére buzdít, hanem azon dolgozik, hogy minél többen ébredjünk rá arra, hogy kevesebb ruha megvásárlásával is fenntartható és környezettudatos ruhatárat tudunk kialakítani. Ő az, akit követni, és magunkévá tenni az ötleteit hasznos a társadalom és bolygónk számára, tehát kifejezetten menő. A könyvében felsorolt praktikus tippek segítenek elindulni az úton, és lépésről lépésre beépíteni az életünkbe a helyzetnek megfelelő megoldásokat.
– Magadon kísérletezted ki, hogy működik-e a fenntartható ruhatár?
– Az elmúlt öt évben volt olyan 13 hónap, amikor egyáltalán nem vettem magamnak ruhát, cipőt, táskát, egyéb kiegészítőt, mert kíváncsi voltam, milyen hatása van ennek a vásárlásstopnak a ruhatáramra és rám. Akkoriban főszerkesztőként dolgoztam, megtehettem volna, hogy rendszeresen ruhát vásárolok, de akkor már annyira érdekelt a fenntarthatóság, hogy inkább a saját, meglévő ruhadarabjaimat kezdtem el másképp kombinálni. Szemléletformáló hónapok voltak, nagyon sokat tanultam magamról azáltal, hogy nem vettem ruhát.
-Az újrahasznosításról már egy ideje társadalmi téma a papír és a műanyag termékeknél, de ez a ruházat területén is létező fogalom?
– Még én is úgy nőttem fel, hogy a ruhák újrahasznosítása természetes része volt az életünknek, és egy évben csak kétszer vettünk újakat. Majd betörtek a piacra a kínai és fast fashion márkák, és a huszonévesek már abba nőttek bele, hogy olcsón lehet hozzájutni mindenhez. Érthető módon a hozzáállás az öltözködéséhez teljesen megváltozott. Ennek a generációnak már az a természetes, hogy mindent megvesz, és nem evidens olyan megoldás vagy ötlet, amikkel a már létező ruhatárát meg tudná újítani.
– A huszonévesek egyik butikból szédülnek át a másikba, a legnagyobb divatmárkák jó minőségű másolataiban járnak. Számukra az a legfontosabb, hogy a menő logókkal tűnjenek ki a tömegből. Ők nyitottak lennének arra, hogy változtassanak?
-Igen, abban a körben, ahol én mozgok, nyitottak rá huszonévesek is, de természetesen az lenne a lényeg, hogy a téma minél többekhez eljusson. Nem csak arról beszélünk, hogy ne dobj ki egy megunt ruhát, sokféle lehetőség kerül szóba, széles a paletta, amivel ki lehet tűnni a tömegből. Léteznek magyar tervezők kollekciói, varrathatsz vagy varrhatsz magadnak személyre szabottan ruhát, amiben teljesen egyedivé lehet válni. A kérdés, hogy ki mire fogékony, mit tud beilleszteni az életmódjába.
– A magyar divattervezők egyedi darabjai egy átlagos fiatal számára megfizethetetlenek, míg a kamu Guccit simán meg tudják venni….
– Már csak az a kérdés, hogy mikor lesz ciki kamu márkákat hordani. A szakemberek azt mondják, ha a luxusipar felfigyel a fenntarthatóságra, az újrahasznosításra, és ebbe az irányba mozdul el, azt sokan fogják követni, mert az lesz a trend. Sokkal többekhez eljut egy újrahasznosított darab, még ha nem is gondolnak bele abba, hogy éppen olyat viselnek, mert nem lehet megmondani róla. A könyvem egyik részében erre részletesebben is kitérek.
– Mi a legjellemzőbb öltözködési forma manapság? Hol vásárolnak az emberek?
– A jó minőségű konfekció idővel visszaszorult, ma már az ultragyors divat, ultra fast fashion modellben működő márkák tarolnak. A TikTtokon, Instagramon hirdető márkák hódítanak, amelyeknek nincs is fizikai üzletük, csak online vásárolhatók, influenszerek hirdetik a legújabb ruhákat a felületeiken. Ezek a márkák hetente több száz új modellel rukkolnak elő, elképesztő gyorsasággal és felfoghatatlan mennyiséget termelnek. Az újdonságokra, divatra leginkább fogékony vásárlók hihetetlen mennyiségben rendelnek, majd dobják ki a megunt ruháikat. Ez a legveszélyesebb irány környezetvédelmi szempontból. Egy tizenéves lánynak ugyanakkor hatalmas nyomást jelent állandóan megfelelni a környezetének. Emellett létezik az az irány, amit az én generációm is felismert, hogy lehet menő a régi ruha, az újrahasznosítás, a vintage.
– Miről szól a könyv?
Beszámoló az elmúlt öt év útjáról, hogyan jutottam el a sokat vásárló fázisból a sokkal kevesebbet, ám tudatosabban vásárlóba. Mik voltak bennem a kérdések, a dilemmák, mik a megoldások nem csak egyéni, hanem közösségi szinten is. Kikértem egy-egy szakember véleményét is, akik a fenntartható divattal, környezettudatos öltözködéssel foglalkoznak. Az interjúk szólnak a ruhavarrásról, újrahasznosításról, személyre szabott ruhatár igényéről, amit általában vállalatvezetők, komoly ügyfélkörrel rendelkezők engedhetnek meg maguknak. Szoktam adományboltokba járni, nem csak vásárolni, de ruhát is leadni. Kincsekre lehet bukkanni, akár eredeti Guccikra is. Kíváncsi voltam, hogyan látja egy ilyen hálózat vezetője a vevőket, kik vásárolnak, miket adnak le, ő hogy öltözködik.
– Hogyan és honnan öltözöl?
– Sok használt ruhám van különböző lelőhelyekről, amik nem csak a turkálókat jelenti. Magánszemélyektől is szívesen veszek egy- egy darabot az instagramon, de a lakásvásárokat is kedvelem. Ahol nem csak veszel egy ruhát, hanem mellette élményt is kapsz is, akár egy jó beszélgetést, vagy eljutsz egy új közösségbe. Magyar márkáktól is szívesen vásárolok, többel is van együttműködésem. Mindig tudatosan és ügyesen választok, hogy minél tovább tudjak hordani egy darabot.
– Nem is dobsz ki ruhát?
– Amit nagyon elhordok, azt textil konténerbe viszem, esetleg továbbadom, ha még használható, vagy adományboltba leadom, gyakran elajándékozom valakinek, aki még szívesen hordja. Ruhát nem dobunk ki.
– Mennyi ruhád van otthon?
– Körülbelül 100 darab van, de most 36 darabból öltözködök Így építettem fel a szezonális kapszularuhatáramat és egy hónap tanulsága után ki merem jelenteni, hogy ősszel is működik. Tavaly nyáron már öltöztem így, de akkor kevesebb réteggel kell számolni, azt a szezonális ruhatárat könnyebb is volt felépíteni. A kapszulagardróbba beleszámolom a cipőt, a táskát, a kabátokat , az alsó-felső ruhát. A fehérnemű, sport és alvóruha nem tartozik bele. Én nem vagyok szoknyás, kettő csak a ruha, a többi nadrág, úgy 3-4 darab.
Egy ilyen ruhatár kialakításánál az önismeret nagyon fontos. Tudnod kell mit szeretsz, aki szoknyás, az biztos többet fog beletenni, a lábad bírja-e ugyanazt a cipőt, vagy sűrűn kell váltanod. Vakon nem lehet ilyet összerakni, mert ez egy szenvedés lehet. Általában egy szezonban az ember főleg az aktuális a kedvenceit viseli, ez beleférhet 36 darabba.
– 5 éve csinálod, leader lettél az újrahasznosítás területén. Ez egy vállalkozássá nőtte ki magát?
– Hobbiból indult, de magam sem gondoltam, hogy főállásként is működhet. Ha megkérdezik, mi a főállásom tartalomkészítőt mondok, és nehezen használom az influenszer szót magamra. 13 ezer Facebook és 13 ezer Instagram követőm van, akik nem fedik egymás, persze némi átfedés van köztük. Sokan keresnek, számos beszélgetésem van. Ezeknél az embereknél már felszínre került, hogy sok mindenen változtatni kell az életünkben. Én pedig összegyűjtöttem a megoldásokat, amire egyre többen kíváncsiak. Az igény mellé már szolgáltatást is kapcsoltam. Színtanácsadással is foglalkozom, ami a tudatos ruhatár felépítésében segít. Éés szívesen fogadok el felkérést nagyvállalatoktól, iskoláktól, könyvtáraktól,ahol szeretnék, hogy egy előadás keretein belül beszéljek erről a témáról.
– A könyvírásig hogy jutottál el?
– A Gingko Kiadó keresett meg, amely kifejezetten fenntarthatósággal, környezettudatossággal kapcsolatos kiadványokat jelentet meg. Szerettek volna könyvet kiadni ebben a környezettudatos öltözködés témájában is és körbekérdeztek, és engem javasoltak nekik. A könyvet a kiadó oldalán lehet megrendelni, de több nagyobb könyvesbolt-hálózatban is kapható.
A fotókat Séllei Lilla készítette.
