spot_imgspot_img
spot_img

Makó, a takaros kisváros, ami örökre rabul ejt

-

Article Top Ad (AdSense)

Ez az alföldi kisváros az elmúlt években nem sokat hallatott magáról, pedig a nevéhez köthető hagymán kívül számos különlegességnek és érdekességnek ad otthont. Olyan egyedi turisztikai kínálatot nyújt, ami méltón emeli a legszerethetőbb magyarországi célpontok közé.

Ha meghalljuk Makó nevét, azonnal és szinte kizárólag a hagymát társítjuk hozzá, pedig ez a Budapesttől csak másfél órányira  található kisváros elbüszkélkedhet még azzal is, hogy itt a legtöbb a napsütéses órák száma.  A 2009 óta hungarikumnak számító hagyma máig meghatározó motívum a város életében. Ám lassan már csak a legfőbb látványosság, a Hagymatikum fürdőkomplexum, számos hagymát stilizáló épület, és a hagymavirág szökőkút emlékeztet arra, hogy mitől  is vált egykor közismertté ez a  takaros és szerethető alföldi kisváros. A B Cool magazint meghívták egy kétnapos városlátogatásra, és most beszámolunk  róla, miért ejtett rabul minket  Makó.

Makói hagyma

Eredeti makói hagymát sajnos alig lehet már  találni. A városi piacon még árul egy keveset  néhány helyi földműves, aki hajlandó hosszasan bíbelődni a keményebb, kisebb víztartalmú zöldség termesztésével, ami egykor, a hűtőszekrény nélküli világban fontos tulajdonságnak számított. A hungarikumnak több évre növekedésre van szüksége, hogy  hosszú ideig   tárolható legyen.  A magból kinövő, ujjnyi hagymát szeptemberben kiszedik földből, szétválogatják és kiszárítják, majd tavasszal újra elültetik. Sok vele a munka, és ma már szinte senki sem vesz egyszerre húsz kiló hagymát, csak pár fejet, amit eltárol a felhasználásig a hűtőben. Igazi kincsvadászat a piacon fellelni néhány őstermelőt!

Hagymatikum, Makó ékköve

Mindenki által könnyen elérhető és élvezhető „hagyma” van, igaz más formában. Ez a belváros szívében álló, Hagymatikum nevű, Makovecz Imre által tervezett Termál- és Gyógyfürdő, amely nem csak látványban, de vízében és szolgáltatásaiban is világszínvonalú, a fürdők temploma. A termálvíz 37C° fokos, a gyógyászati részlegben a Marosból származó gyógyiszap kezeléseket is igénybe lehet venni, ami enyhén rádióaktív tulajdonsága révén idült mozgásszervi panaszok, nőgyógyászati gyulladások, ideggyógyászati betegségek és bőrbetegségek kezelésére alkalmas. A Dél-Alföld legnagyobb szaunaparkja mellett 15 medencével és 4 csúszdával várja a látogatókat.

Fotó:turizmus.com

Makovecz Makója

Makovecz  Imre, a nemzetközileg is elismert organikus építész a Hagymaház, az új kultúrközpont rekonstrukciója során került kapcsolatba  Makóval.  Annyira egymásra találtak a várossal, hogy hosszú távú együttműködés alakult ki köztük, amely eredményeképpen a város neki köszönheti egyedi arculatát. 13 jellegzetes épület  viseli a keze munkáját, a legjelentősebb, a városi fürdőkomplexum átadását  viszont már nem érhette meg, 2011-ben halt meg.  A buszpályaudvar, a tanuszoda, bölcsöde, iskola, mind mind jellegzetes építészeti stílusában épült,  és ezek a középületek adják a színfoltját a hangulatos kisvárosnak.

FORD-T

A makói születésű Galamb Józsefnek köszönheti a világ a  FORD -T modellt, az első futószalagon gyártott népautó megszületését. Henry Ford detroiti gyárában főkonsruktőrnek kinevezett gépészmérnök találmánya volt a bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. Az ő vezetésével kezdték el szalagon a heti többezer autó összeszerelését, ami világújdonságnak számított.  Ez a modell lett a 20. század autója, 1927-ig gyártották és 15 milliót adtak el belőle. Emlékét a városban két szobor és egy emlékhely, a Ford Fal őrzi.  A városnak van egy eredeti 1919-es T-Ford modellje, amely még ma is működőképes, old timer, mely kiállításokra is „saját lábán”  jut el.  A város másik működő  veterán kocsiját  előzetes bejelentés alapján  lehet megcsodálni. Szerencsések voltunk, kipróbálhattuk az 1921-ben készült  autót egy körre, amit időnként nagyobb társaságok számára  szívesen forgalomba állítanak. A páros években, Pünkösdkor veterán járműtalálkozót rendeznek a városban, amely egyben Ford-T találkozó is. Ilyenkor akár 15 eredeti modell is összefut a világ minden tájáról.

 

Lombkorona sétány

A Maros jobb oldalán, csupán 2,5 km-re fekszik a városközponttól  az egyedülálló, 200 méter hosszú lombkorona sétány, amely 10 méter magasan fut körbe a lombkorona szinten.

A végén egy 25 méter magas óriáscsúszda található, ahonnan 45 méteren át  roboghatunk le a talajszintre. Olyan gyorsan és olyan szédítő sebességgel csússzanunk lefelé, hogy lehet jó nagyot visítani a kanyarban, ám a következő pillanatban már földet is érünk.

Mi felnőttek is úgy élveztük, mint a gyerekek, kétszer is kipróbáltuk! A lombkorona sétány akár a helyi lovaskocsival is megközelíthető, amelyről a belvárosi turisztikai irodában adnak felvilágosítást.

Maros folyó és a partja

A Marosi gyógyiszapot már említettük, a folyó partján fekvő Maros Kalandpart, a 29 feladatból álló kötélpálya, a családok kedvenc kirándulóhelye. Minket leginkább az a különleges drótkötélpálya varázsolt el, amin át lehet csúszni a folyó fölött a túloldalra. Kihagyhatatlan és felejthetetlen élmény, és ha még további borzongásra vágyunk, akkor a drótkötélen egy biciklivel is átkerekezhetünk, míg alattunk a gyors sodrású Maros hömpölyög. Ha nem csak fentről csodálnánk a vizet, baráti áron lehet csónakázni a páratlan szépségű folyón 45 perces, kishajós túrán a Makói Vizikalandok motorcsónakjaival.

Ortodox zsinagóga és a Csodarabbi

Az első zsidó családok az 1740-es években települtek a városba, idővel a városrészüket „kis Jeruzsálemként” emlegették. Az ortodox zsidók  hagymakereskedelemmel foglalkoztak, a világ minden tájára szállították az 1888-ban a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert vöröshagymát. 1944. május 15-én gettót jelöltek ki számukra, ahová a környéki zsidókat is beterelték. Az ortodox főrabbijukat, a 82 éves Vorhand Mózest a rendőrségen olyan brutálisan megverték, hogy néhány nap múlva belehalt. Halálos ágyán közölte a híveivel, hogy szörnyű megpróbáltatások várnak rájuk, de közbenjár értük a Teremtőnél. Míg más hitközségek teljesen elpusztultak, a makói közösség egy része visszatért, ugyanis rossz helyre irányították két vagont a háromból. Ők egy ausztriai munkatáborba kerültek  Auschwitz helyett, ahol több esélyük volt a túlélésre. Sokan hazatértek, ám 1948-ban, a Rákosi korszak ideje alatt elvették mindenüket, így végül kivándoroltak Izraelbe és új életet kezdtek. Kétszázötven év után az 1980-as években megszűnt a hitközség, mert nem akadt az előírásnak megfelelő számú tíz férfi, aki működtetni tudta volna.  A kivándorolt  ortodox hívek minden évben világtalálkozót tartanak a városban Vorhand Mózes halálának évfordulóján. Ilyenkor elzarándokolnak az új makói zsinagógába és a csodarabbi jángori temetőben lévő sírjához. A kis várost  ekkor  elözönlik a feltűnő  ruházatú, ortodox zsidó családok, akik közül sokan annak ellenére beszélnek magyarul, hogy nem itt születtek.

Gasztronómia

Makón él és tevékenykedik Limara, azaz Libor Mária, a péksütmények és kelt tészták nagyasszonya, gasztronómiai blogger. A Limara Péksége című blogját naponta több tízezren látogatják, több mint 100 ezren követik  a Fb-on és tanulják tőle a sütés fortélyait. Számos  sütéssel, kenyérsütéssel kapcsolatos könyvet adott ki, gasztroesemények, fesztiválok kedvelt meghívottja.Teltházas főzőtanfolyamokat szervez, nekünk a pogácsasütést tanította meg.

Hegyesi Éléstár Királyhegyesen. Makó szomszédságában, Királyhegyesen a 26 éves Deák Szilvia állattenyésztő-agrármérnök  álmodott egy nagyot és jersey fajtájú teheneket vásárolt, jelenleg 10  barna szőrű jószágot tart.

A tejből kézműves sajtkülönlegességeket készít. A fiatal gazdát 2018-ban az Év Emberének választották Dél-Magyarországon, és a teljesítményét elnézve érhető ez a kitüntetés. Gazdaságát sajtkóstolóval egybekötött látogatással lehet megtekinteni, ahol a kedves tehenek simogatása sem maradhat el, mindezt előzetes egyeztetés alapján.

A környék másik nagy felfedezése a Makótól 10 perces autóútra található Kontyos Borház. Hazai gyümölcsökből készítenek édes, konty alá való gyümölcsborokat, innen az elnevezés is, hisz főleg a nők kedvelik ezeket a különleges nedűket. Az alapító, Siket Sándor egy karácsonyi családi összejövetel után kezdett el gyümölcsborokkal kísérletezni, ugyanis a hölgyek édes, zamatos borra vágytak, olyanra, mint egy nyári gyümölcs. Szilvával kezdte, ma már eper, meggy,  málnabor is megtalálható a termékkínálatában. Az biztos,  ha egy férfi megkóstolja, ő is a rabjává válik, hisz íze a legismertebb desszerborokkal vetekszik. Ki csapatunk a megmaradt össze bemutatóra szánt bort felvásárolta, sőt meg is álltunk a Makón található pincéjüknél újabb üvegekért.

Makóra utazni érdemes, hisz a sok program mellett a felújított és hangulatos belvárosban is élmény hosszasan sétálni.  A város egyetlen szállodájában, a minden igényt kielégítő Grand Hotel Gloriuson kívül számos apartmanban lehet megszállni. A szálloda szomszédságában, az 1927-ben neobarokk stílusban épült Bérpalota párkánya alatt Európa második legnagyobb molnárfecske kolóniájának életét tanulmányozhatjuk egy jó pohár bor társaságában.

 

Érthetetlen, Makó miért nem szerepel az elsők között a legkedveltebb hazai úticélok listáján? Több napot is érdemes itt eltölteni, hisz annyi a látnivaló!

Fotók: mako.hu és a szerző telefonos képei

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!