Article Top Ad (AdSense)
Nemrégiben felrobbantotta az internet közösségét a hír, miszerint egy égi vándor, félelmetes közelségben húzott el a Föld nevű bolygó mellett. Ez már csak azért is rémisztő, mert ezen a bolygón élünk, sőt mi neveztük el ezen égitestet. Szinte napról napra közölnek olyan világvége híreket, melyek az emberiség végső kipusztulásának előszelét állítják. Számos mítosz, jóslat megalapozott, vagy alapjaiban is porba húnyt teória hirdeti civilizációnk pusztulását, de mindegyik egy tőről fakad. Félsz attól, hogy vége szakad az életnek, az evolúciónak nevezett egyedfejlődésünknek. Persze a józan ész által diktált elméletek koránt sem alaptalanok, főleg akkor, ha a felfedezetlenül tátongó, ismertlen űr realitásait boncolgatjuk.
A végtelen ismeretlen rohanás
Jönnek bizony, és semmit nem tehetünk ellene. A tudomány által ismert világ földön kívüli vonatkozása, az anyag. Az az anyag, aminek besűrűsödése által keletkezett individuum veszélyes lehet az ismert életre. A csillagászok által ismert világegyetem száguldásában ugyan mi is benne vagyunk és bár úgy érzékeljük, hogy nem megyünk sehová, mégis másodpercenként, 3000 km-ert teszünk meg. 30 km/sec sebességgel keringünk a Napunk körül, Naprendszerünk 250 km/ sec rohan körbe-körbe a galaxisunk (tejútrendszer) közepe körül és a galaxis kb 600 km/ sec sebességgel száguldozik az általunk egyáltalán nem ismert semmiben. De ezzel még nincs vége! Gondolt arra valaki, hogy ha felnéz a csillagokra, akkor a múltat látja? Bármikor feltekintünk, időutazásban van részünk! A fény 300 000 km/ sec sebességre képes a jelenlegi tudásunk alapján, tehát amit látunk, a csillagok ragyogása az nem most, hanem lehet, hogy több millió évvel ezelőtt történt! Ebből kiindulva akkor ha most jön a világvége, az a világ vége?
Az aszteroidák jönnek mennek
Matematikailag ki lehet számolni a valószínűségét annak, mikor keresztezi a Föld pályáját egy olyan égitest, ami katasztrófát okozhat. Ha a világegyetem számokban nem meghatározható anyagát, és az abból keletkező égitestet nézzük- legyen az galaxis, naprendszer, bolygó, fekete lyuk, vagy csak apró szikladarab- rá kell döbbenni, veszélyes helyen élünk. Persze ez a mindennapokban eszünkbe sem jut, el vagyunk foglalva a saját galaktikus méretekben nevetséges porszemnyinél kisebb problémáinkkal, de a valóság attól még nem változik. Az aszteroidák jönnek- mennek és nem tudjuk befolyásolni azt, ami érkezik. Ámbár jelenlegi tudásunkkal, elméletileg észrevehető, mikor túl közel kerül hozzánk egy kósza égitest, tudjuk, hogy vészesen súrolja e azt a határt mely az emberiség létét fenyegeti, mégis mint csak hír röppen fel, s nem vesszük komolyan. Pedig kéne!
Ami nekünk a vég, az csak hétköznapi kozmikus történés
Az univerzum örökös mozgásában az anyag hol szertefoszlik, hol összeáll! Ez egy természetes folyamat, mint az is, ahogy az anyag mozgásában, időben, és térben befolyásolja egymást. Amennyiben megtörténik az amitől sokan félnek, miszerint keresztezi otthonunk- a Föld útját- egy másik égitest, kétséget kizárhatóan össze is fognak ütközni. Nos, ekkor mi is történik? Pontosan az, ami már milliárdszor megtörtént. Anyag anyagba ér, hatást gyakorolnak egymásra, és keletkezik egy új anyag. Persze nem mellékes, hogy közben egy emberi kultúra, egy evolúció hanyatlik el. Szomorú, de galaktikus méretekben semmi különös….hmm ez tény!
Január 18-án elég közel volt
Január 18-án, mint sok híradásban hallani lehetett, bizony „súrolta” a határt egy objektum. Egy méretes szikladarab húzott el mellettünk, aminek pályája nagyon közel volt otthonunkhoz. Az égitest neve 7482 (1994 PC1), mint ahogy minden aszteroida, saját útját járva közel került hozzánk. A tudósok számításai alapján azért elég messze ahhoz, hogy nem befolyásolja életünket. Körülbelül ötször olyan messze suhant el mellettünk, mint a Föld-Hold távolság. Az égitest amúgy nem volt túl nagy- mindössze egy kilométer hosszúságával- inkább űrbéli porszemnek mondható, de ha becsapódott volna, alapjaiban változtatta volna meg a világunkat. Némi tömeges kihalás, szökőárak, évekig tartó porfelhő- nem tett volna jót az emberiség fejlődésének.
Szerencsére nem jelentett ütközési veszélyt és nem okozott katasztrófát, de azért a csillagászati hírportál szerint csak 2 millió kilométer választott el minket tőle. Ezt a kis „elhanyagolható” égitestet 1994. augusztus 9-én Robert H. McNaught fedezte fel a Siding Spring Obszervatóriumban. A NASA bolygókutató központja szerint a 1994 PC1 ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, amit másfél év alatt tud megkerülni. Abban biztosak lehetünk, hogy még találkozni fogunk vele, de potenciális veszélyt nem jelent a számunkra.
Jó hír a jövőre nézve
A csillagászok adatai, és a jelenlegi tudomány alapján, több mint 2000 a Föld számára veszélyesnek mondható aszteroidát, „kisbolygót” tartanak számon. Ez megközelítőleg 8 %-a azoknak az objektumoknak, amik a Föld közelébe kerülhetnek. Jelenleg a rengeteg nyomon követett égitest közül egy sincs, ami ütközne a bolygónkkal, így biztonságban érezhetjük magunkat. Az viszont kétségtelen tény, hogy a világűrben kifürkészhetetlen számú égitest járja útját, addig míg nem találkozik egy másikkal.
Szerző: Budafoki Tamás
Fotó: Pixabay
