A magyar tervezők tavasszal megcélozták Olaszország divatfellegvárát, ahol hét hazai márka mutatta be legújabb, 2022/23-as őszi-téli kollekciójának darabjait. A milanói divathét tapasztalatairól a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgató helyettesével, Forintos-Szűcs Anitával beszélgettünk.
– A Camera Nazionale della Moda Italiana (CNMI) és a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) közös nemzetközi mentorprogramjának résztvevői kaptak lehetőséget a bemutatkozásra a Milano Fashion Week-en (MFW). Miről szól a mentorprogram, és mivel jár ez a lehetőség?
– 2018-ban stratégiai megállapodást kötöttünk az olasz divatkamarával – Camera Nazionale della Moda Italiana (CNMI) – ami egy kiemelt divatdiplomáciai siker. Ennek keretében a CNMI stratégiai partnerként támogatja a magyar divat fejlődését és a tervezők nemzetközi színtérre lépését. A közösen indított Nemzetközi Mentorprogram elismert olasz mentorok bevonásával, workshopokon és one-to-one meetingeken keresztül nyújt hiánypótló, vállalkozói attitűdöt fejlesztő ismereteket a nemzetközi potenciállal bíró magyar divattervezők számára. A mentorok értékesítés, marketing, PR, sőt gyártástechnológiai oldalról is segítenek nekik, hogy még hatékonyabban álljanak helyt a külföldi piacokon. A képzés egyik legmeghatározóbb állomása a Milano Fashion Week-en való szereplés, ugyanis a mentoráltak a milánói szakmai közönség előtt számos forgalmazó és divatszerkesztő előtt mutathatják be kollekcióikat, ami hatalmas lépés lehet egy magyar márkának. Idén hét tervező – ABODI, CUKOVY, Elysian, Kata Szegedi, NINI, THEFOUR, ZSIGMOND – képviselte hazánkat az eseményen.
– Hogyan lettek kiválasztva a hazánkat képviselő tervezők?
– A milánói divathéten a Nemzetközi Mentorprogram aktuális résztvevői, illetve az előző program utógondozott márkái mutatkozhattak be. A Nemzetközi Mentorprogramba való bekerülés előfeltétele a Magyar Mentorprogramban való részvétel, ahonnan az olasz divatkamara szakemberei választják ki a legjobban teljesítő márkákat. A nemzetközi piacra lépés egy többlépcsős folyamat, így elengedhetetlen, hogy egy márka 2-3 szezonon keresztül megjelenjen a külföldi rendezvényeken és hozza azokat a minőségi elvárásokat, ami felkelti a külföldi buyerek figyelmét. A Milano Fashion Week időtartama alatt a magyar márkák megjelenése az MDDÜ egységes ernyőmárkája alatt valósult meg más külföldi szereplésekhez hasonlóan. A Budapest Select márka fő célja, hogy a tehetséges hazai tervezők egyéni márkajegyeiket megtartva, de egységes kommunikáció által nagyobb figyelemben részesüljenek a nemzetközi megjelenések során.
– A divatvilág legjelentősebb márkái között kaptak helyet a magyar tervezők. Mik voltak a tapasztalatok és hogyan tűntek ki a nemzetközi csillogásban?
– Az esemény ideje alatt a Fashion HUB kiállítóterébe egész héten érkeztek a nemzetközi látogatók, ahol az ABODI, CUKOVY, Elysian, KATA SZEGEDI, NINI, THEFOUR és ZSIGMOND női és férfikollekciói, valamint táskái voltak kiállítva. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar megjelenések több kreatívipari szakember figyelmét is felkeltették, a rendezvény egyik nagy előnye, hogy már a helyszínen, személyes egyeztetésre is van lehetőség.
A magyar márkák mind viszonteladóktól, mind a CNMI munkatársaitól, illetve a sajtó képviselőitől is számos pozitív visszajelzést kaptak.
A KATA SZEGEDI esetében kiemelték a márka mentorprogram alatt elért fejlődését, amely során még jobban megtalálta a saját hangját a kortárs vonalat képviselő tervezők között, a Milánó központjában található MDM7 showroom a kapszulakollekciók iránt is érdeklődött. A CUKOVY a milánói divathét alatt külön prezentációt is tartott, amiért korábban elnyerte a viszonteladók legnagyobb szakmai elismerését jelképező Buyers Award díjat.
A ZSIGMOND márkának pedig lehetősége nyílt arra, hogy a firenzei Pitti Uomo-n, a férfidivat vezető rendezvényén nagy nemzetközi márkák mellett mutatkozhasson be. NINI is csupa pozitív visszajelzést kapott a rendezvény során: a forgalmazók a márkát szerethetőnek tartják, elismerik közösségteremtő erejét, amely jelentősége, elsősorban a Z generáció körében felerősödött az utóbbi években. Az olasz luxusáruház, a Rinascente Milano Piazza Duomo beszerzője az ABODI kapcsán a tervező részletgazdag motívumait és erdélyi gyökereinek kollekcióba való beépítését hangsúlyozta ki. A Sari Spazio az ELYSIAN nőies, légies és letisztult stílusjegyeit emelte ki a márka legfőbb erényeiként. A THEFOUR márka számos pozitív visszajelzést kapott a fenntarthatósági törekvéseiket illetően, ami elsősorban a maradék ruhaanyagok kreatív felhasználását jelenti a munkájuk során.
– A Fashion Week nagy hangsúlyt fektet a fiatal és külföldi tervezőkre. Mennyire fontos a feltörekvő tervezők támogatása?
– Az MDDÜ a piacérett tervezők mellett a feltörekvő tehetségek karrierútját is figyelemmel kíséri, támogatja. A fiatal tervezőknek nincs egyszerű helyzetük, hiszen a divat- és designipar egy tőkeigényes iparág, amelyben befektetés nélkül nehéz a karrier elindítása. A pályakezdő márkák számára ezért is elengedhetetlen a koordinatív szakmai támogatás. Oktatásfejlesztési projektjeink keretein belül divat és design területen is több mentorprogramot indítottuk, ahova különböző szakmai szinten álló márkák jelentkezhetnek a kezdőtől a több, mint 10 éve működőkig.
Divat oldalon a Young Talents Programmal olyan kezdő tervezőket szólítunk meg, akik tervezési, gyártási és üzleti dimenzióban szeretnének fejlődni. Ezzel szemben a Magyar Mentorprogram a már meglévő márkák számára nyújt támogatást, itt a legfőbb célunk a hazai stabilitás megteremtése. A képzés végén a nemzetközi szakemberek által kiválasztott márkák átkerülnek a Nemzetközi Mentorprogramba, ahol a mentoráltak a nemzetközi piacra lépéshez kapnak segítséget és többek között az értékesítési stratégiájuk kialakításához tanácsokat.
A Magyar Divat & Design Ügynökség működése során folyamatosan figyeli a piaci igényeket és szakmai változásokat, melyek alapján saját programjait is optimalizálja. Ennek értelmében az Ügynökség korábbi Young Talents, illetve Magyar Mentorprogram nevet viselő képzési programjai a jövőben egybeolvadnak, ezzel megteremtve a Talent Programot. A fúzió által létrejövő mentorprogram elsősorban a friss diplomás, pályakezdő divattervezőket célozza meg, akik számára új lehetőségek nyílnak meg. A mentorprogram számos gyakorlati lehetőséget és nemzetközi kitekintést biztosít neves magyar és külföldi szakértők segítségével, ugyanakkor megtartja a mentorprogramok során eddig is kiemelt szerepet kapó vállalkozás és márkaépítési tudásátadásra való fókuszát a divat-és formatervezők számára egyaránt.
– Mire összpontosított a 2022/23 őszi-téli kollekciókat bemutató milánói divathét, mi volt a legfőbb üzenete?
– A 2022/23-as szezon divathete újult erővel tért vissza a pandémia enyhülésével Milánó városába. A programok között számos fenntarthatósággal foglalkozó téma kapott helyet, ugyanakkor a divathét a hagyományok, a kreativitás és az üzleti élet összefonódását erősítette, miközben egyre nagyobb fókuszt kaptak az új generációs tervezők is. A CNMI szerint Milánóban jelenleg kétszer annyi márka szeretne bemutatni, mint amennyi helyet kap a hivatalos programban, ezért rendkívül szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy 4 évvel ezelőtt bekerülhettünk ide. Milánó a körülbelül 800 showroomjával olyan ebben az időszakban, mint egy teljes várost átölelő vásár.
Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a magyar márkák is jelen legyenek ezen az eseményen. Mindemellett azonban fontos megemlíteni, hogy a milánói divathét ideje alatt tört ki az orosz-ukrán háború, amely természetesen a rendezvényre is hatással volt. Elmondható, hogy a divathét összes résztvevője megrendülten állt a történtek előtt, és amellett, hogy igyekeztünk a rendezvény sikerességére fókuszálni, elkezdtünk gondolkozni, hogyan is tudnánk segítséget nyújtani a rászorulóknak. Az MDDÜ azóta is keresi azokat a lehetőségeket, amelyek által aktív szerepet vállalhat a humanitárius segítségnyújtásban, felvettük a kapcsolatot ukrán textil-és divatipari szereplőivel. Céljaink között szerepel, hogy az ukrán tervezők láthatóságot kapjanak a programjainkban, valamint szeretnénk, ha a szakképzett és nem szakképzett ukrán varrónők magyar gyárakban tudjanak elhelyezkedni.
– Melyek voltak a főbb stílusirányzatok, amelyek a legújabb magyar és külföldi trendekben megjelentek a Milano Fashion Week-en?
– A Milano Fashion Week alkalmával, illetve a Budapest Central European Fashion Week (BCEFW) kifutóin is nagy hangsúlyt fektettek a tervezők a természetes és semleges árnyalatokra, mint például a piros és a zöld különböző árnyalatai. A mai állás szerint várhatóan ez a két szín fog dominálni az őszi szezonban. Az év második felében divatban lesznek a modern technikával készült laza kötött pulóverek és ruhák, valamint az elegánsabb darabok is visszakerülnek a hétköznapi ruhatárunkba. A tervezők klasszikus és kényelmes kabátokban gondolkodtak a hűvösebb szezonra, sikkes volt az újragondolt trench coat, a bőrhatású vagy vegánbőr kabát, a blézer klasszikus fekete, barna vagy krémszínekben, a vidám mintájú pufidzsekik sem koptak ki a divatból és úgy tűnik, hogy visszatér a bomberdzseki is.
Bár az elmúlt szezonban a tervezők visszahozták volna a miniszoknyát a divatba, úgy tűnik a fogyasztók erre nem voltak annyira vevők, ezért a legtöbb kifutón a földig érő hosszú darabok váltották fel a rövid ruhákat. Több divatház is visszahozná a csípőfarmert és a fűzőt (Fendi, Burberry), de eltudom képzelni, hogy ez inkább a divatszerkesztők és stylistok kedvence marad a szezonban. Több kollekcióban (Carolina Herrera, Oscar de la Renta) felbukkantak a különböző méretű romantikus hatást keltő masnik is. A bemutatókat a sokszínűség, a különbözőségeink és a szabad önkifejezés elfogadása jellemezte. Előtérbe kerültek az egészséges testképpel rendelkező modellek, de az idősebb generáció is szép számmal képviseltette magát a kifutókon. Szerencsére ez a jelenség ma már a divatkampányokon sem számít ritkaságnak.
– Mennyire volt idén fontos szempont a hordhatóság?
A hordhatóságot már csak az eladhatóság szempontjából is fontosnak tartják a tervezők. De hozzá kell tenni, hogy a kifutón látott darabok nagy része később egy letisztultabb, vásárlók által hordhatóbb formában kerül majd az üzletekbe. A top10-es trendekbe idén olyan örökzöldek is bekerültek, mint a klasszikus kék farmer, a fehér ing, vagy az egyszerű fehér atléta, ami jó hír, mivel általában ezek a darabok mindenki számára elérhetőek, könnyedén beszerezhetőek. A tervezőknek ma már figyelembe kell venniük a Z generáció igényeit, ők pedig a kényelmet és a hordhatóságot tartják szem előtt a vásárlásaik során. Erre az elmúlt években nagyon jól ráérzett például a Gucci, a Balenciaga vagy a Prada, akik olyan street wear márkákkal kollaborálnak, mint például az Adidas vagy a North Face.
– Véleményed szerint mi jelenti ma a legnagyobb kihívást a magyar márkák előtt?
Azt gondolom, hogy a digitalizáció korában minden esélyük megvan a tervezőknek arra, hogy világmárkát építsenek, a siker a megfelelő időzítésen, a tehetségen és a jó történetmesélésen múlik. Míg korábban, a ma ismert nagy márkák tervezői a családi szabászatban tanulhatták ki a mesterséget, addig ma már az egyetemen oktatják a szakmát. Ott kapnak lehetőséget a tervezők a készségeik fejlesztésére, a különféle digitális programok használatának elsajátítására, valamint a textil-szabástechnikák és anyaginnovációk megismerésére. Majd az elméleti és gyakorlati tudás megszerzését követően kezdik el építeni kapcsolati rendszerüket és indulnak el a ranglétrán. Lássuk be, hogy kevés friss diplomást szerződtetnek le a luxusmárkák vezető tervezőnek, ezért fontos, hogy minden lehetőséget kihasználjanak a fejlődésre, tapasztalatépítésre és a megjelenésre.
Ma már számos tudás forrás áll a fiatalok rendelkezésére, online képzések, ingyenes konferenciák, ahol tanulni lehet – fontos, hogy ezeket kihasználják a vállalkozni vágyók, mert ez nagy versenyelőnyt biztosíthat számukra. A tervezőknek olyan piaci rést kell találniuk, amely értéket teremt a hazai és külföldi piacon egyaránt. Önmagában egy kiváló, egyedi termék nem elegendő a befektetők meggyőzéséhez, az ambiciózus és felkészült csapat elengedhetetlen a sikerhez, főleg, ha nemzetközi célokat tűzött ki valaki maga elé. Ahhoz, hogy egy kreatív vállalkozás működni tudjon, az üzleti kompetenciának is meg kell lennie. Fontos, hogy a tervezők nyitottak legyenek, minél több véleményt meghallgassanak és rugalmasan beépítsék a szakmai visszajelzéseket munkájukba.
– A pandémia után és az ukrán háború árnyékában a divatbemutatók úgy zajlanak, mintha a szokásos üzletmenet lenne?
Az elmúlt két évben a legtöbb bemutató az online térben zajlott, de az iparág eltökélt szándéka, hogy a divathét menete visszatérjen a megszokott kerékvágásba. A világjárvány ösztönözte az ágazat digitális átállását, az új technológiai lehetőségekkel való kísérletezést is. Számos kreatív megoldást láttunk itt az elmúlt hónapokban a drónnal bemutatott táskától a Moschino marionett bábus showján át a Valentino társadalmi távolságtartásra fókuszáló bemutatójáig, de sokan helyezték előtérbe a sokszínűséget is. A világjárvány kezdete és tartós hatása óriási gazdasági hatást gyakorolt az iparágra, sok szempontból rávilágítva a divat környezeti és etikailag fenntartatlan gyakorlataira.
A legtöbb ágazathoz hasonlóan a divatipar is a maga eszközeivel próbálja kifejezni a támogatását az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban. Giorgio Armani és a Balenciaga tervezője, Demna Gvasalia is szót emelt a háború ellen, a milánói divathéten is több ukrán zászló tűnt fel az utcákon és számos nemzetközi márka, valamint luxusmárkát tömörítő csoport jelentette be, hogy ideiglenesen felfüggeszti kereskedelmi tevékenységét és bezárja üzletét Oroszországban. Mindeközben a márkák és divatszervezetek is adománygyűjtésbe fogtak. Az MDDÜ stratégiai partnere, az olasz divatkamara egy közleményben ítélte el a kialakult helyzetet. Ügynökségünk a háborús helyzetre reagálva folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyek által aktív szerepet vállalhat a humanitárius segítségnyújtásban. Emellett pedig az MDDÜ szakmai egyeztetéseket indítványozott és folytat az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. Az MDDÜ szakmai szervezetként a menekültek munkavállalásáról szóló kormányrendelettel és további hivatalos intézkedésekkel összhangban egy olyan iparági programon dolgozik, amely a későbbiekben segítheti a lakhelyüket elhagyni kényszerült ukrán menekültek foglalkoztatását Magyarországon.
– Hogyan változtak a fashion week-ek az elmúlt időkben?
– A kérdés megválaszolásához látnunk kell azt is, hogy milyen változásokon ment keresztül a divathét az elmúlt években. Már a stabilabb, 2010-es évek végén is megkérdőjeleződött az, hogy továbbra is fent kell-e tartani a hagyományos értelemben vett divathetet és többen gondolkoztak azon, hogy mi legyen a következő, elsőszámú kommunikációs eszköze az iparnak. Tény, hogy az élő közvetítések, a közösségi média és az influenszerek kiszélesítették és fel is hígították az egykor exkluzív hangulatot árasztó bemutatók közönségét. Ma már bárki részese lehet ennek a világnak.
Ezzel egyidőben teret nyert a fogyasztókhoz közvetlenül történő értékesítés, a bemutatót követően a márka oldaláról már azonnal meg lehetett rendelni a kifutón látott darabokat. Ijesztően felpörgött minden, értelmét veszítették a korábban működő értékesítési módszerek is. De mindemellett új lehetőségeket is generáltak ezek a változások. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy ebben a korban, mikor ennyi digitális eszköz áll rendelkezésünkre, valóban a klasszikus értelemben vett divathét-e a legjobb módja a kollekciók bemutatásának és eladásának?
A koronavírus-járvány hatására egyre többen voltak hajlandóak szakítani a hagyományokkal. Van, aki a fenntarthatóbb, 3D tervezés felé fordult, míg Tom Ford például a divathét szezonon kívül mutatja be kollekcióját, a Moschino, a Michael Kors és az Alberta Ferretti felére csökkentette a vendéglistáját. Azt hiszem az emberek rájöttek, hogy a digitális lehetőségeknek köszönhetően kevesebb vendégszámmal is ugyanakkorra sikereket lehet elérni. Nagy változás, hogy a koronavírus-járvány miatt kulcsfontosságú lett a vállalkozások számára, hogy mindig legyen egy B-terv is bekészítve a tarsolyban. Több márka a felkapott szállodákban nyitott pop-up üzletet, vagy tartott bemutatót, amiről azt állítják, hogy nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint az épület szomszédságában található bevásárlóközpontok. Ezek a megoldások valószínűleg velünk maradnak majd a jövőben is. Hasonlóképpen a járvány öröksége lehet a bemutatók időpontjában beállt változás, az utóbbi szezonban az MDDÜ is előrébb hozta a BCEFW-t és ez várhatóan a következő szezonban sem lesz máshogy.
– Milyen helyet képvisel a divat világában a Budapest Central European Fashion Week (BCEFW)? Mi a különlegessége a többi divathéthez képest?
– Évente két alkalommal rendezzük meg a közép-európai régió központi divateseményének számító Budapest Central European Fashion Week-et. A rendezvény szezononként megközelítőleg 6 ezer érdeklődőt vonz és több száz megjelenést eredményez a hazai és a nemzetközi sajtóban. Az esemény célja, hogy fővárosunkat a közép-európai régió divatközpontjaként azonosítsa a szakma, javítsuk a magyar termékek nemzetközi elérhetőségét, ezzel ösztönözve az exportot. Az itt bemutató tervezők megmutathatják tehetségüket a buyerek és a szakma előtt és ezáltal komoly értékesítési lehetőségre tehetnek szert. Az idei első BCEFW-t egy stratégiai döntés keretében korábbi időpontban valósítottuk meg, aminek köszönhetően a nemzetközi viszonteladók hazánkban találkozhattak először a következő szezon darabjaival, így fokozatosan érvényesülhetett a rendezvény értékesítésösztönző szerepe.
Az elmúlt szezonok sikerét elnézve és a tanulságot levonva, elmondható, hogy ahogy a legtöbb divathétnek, úgy a BCEFW-nek is kialakult egy olyan izgalmas DNS-e, ami miatt egyértelműen ki tud emelkedni a többi divathét közül, és ami miatt egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés az esemény iránt. Az ide érkező vendégek az esemény alatt más élményeket és emlékeket is szereznek. Megismerik a várost, annak építészeti és gasztronómiai csodáit, amiket a későbbi beszélgetéseink során is szívesen idéznek fel.
Az ide érkező buyerek és divatszerkesztők nyitottak az új tehetségre, szeretnek új márkákat tudni a látókörükben, amiket a BCEFW során egyértelműen megkapnak. Nincsenek olyan nagy divatházaink, mint Milánóban vagy Párizsban, így ebből a szempontból természetesen nem lehet összehasonlítani a BCEFW-t. De a kortárs tervezőink igazán kiemelkedőek, a divathétnek köszönhetően egyre több buyer vagy divatszerkesztő jegyzi a magyar márkákat. A BCEFW szervezése alatt igyekszünk úgy alakítani a stratégiánkat, hogy a divathét és az aköré épülő tematikus programjaink jól reflektáljanak a jövő kihívásaira és lehetőségeire. Már nagy erőkkel készülünk a tizedik BCEFW-re, amin számos meglepetés és újdonság várja a látogatókat.
– A divat Olaszországban a gazdaság hatalmas ágazata, és fontos foglalkoztatási forrás. Ehhez képest hogyan tudnád jellemezni a magyar divatipart?
– Büszkék vagyunk arra, hogy szakmai partnerségben állunk a Camera Nazionale della Moda olasz divatkamarával, amely több mint 60 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a divat világában. Szerteágazó kapcsolati hálója megközelítőleg 110 tagot számlál, többek között olyan neves divatházakkal áll kapcsolatban, mint a Prada vagy az Armani. Bár az olasz divatipar régi hagyományokkal rendelkezik, így a magyar szektorral összehasonlítani nem egyszerű feladat, összességében elmondható, a magyar könnyűipar jelenkora meghatározó szerepet tölt be mind gazdasági, mind foglalkoztatói oldalról, hiszen az elemzések szerint a magyar kreatív ipar exporttermékeinek legnagyobb részét a designtermékek adják. Továbbá az olasz divatkamarával együttműködve nemzetközi piacokon való érvényesüléshez szükséges üzleti szemléletmóddal vértezzük fel a divattervezőket, amely hiánypótló Magyarországon. A Stockholm School of Economics által készített European Cluster Observatory kutatása alapján Budapest, illetve Közép-Magyarország az Európai Unió 8. legfontosabb kreatívipari központja. A munkavállalók számában bekövetkező évi 18%-os emelkedés mellett a főváros az egyik legintenzívebben fejlődő európai régiónak tekinthető. Mivel az elmúlt időszakban akadoztak az ellátási láncok, többen a hazai gyártást helyezték előtérbe. Az európai gyártók igyekeznek az EU-n belüli gyártóknál gyártatni a kisebb sorozatú rendeléseket, az elmúlt időszakban több magyar gyártó is kapott megkeresést Ausztriából és Olaszországból is. A megítélésünk is jó a külföldi megrendelők körében, elismerik a magyar ruhaipari hagyományokat.
Ez is érdekes lehet:
7 bohém és természetes alapdarab, amire szükséged lehet idén nyáron
