spot_imgspot_img
spot_img

Magyar siker – áttörés a Lyme-kór diagnosztikájában

-

Article Top Ad (AdSense)

A hét Cool embere Bózsik András Pál és Sinkó-Káli Anna, akik egy innovatív diagnosztikai eljárást fejlesztettek ki a Lyme kór beazonosítására.

Magyarok fejlesztettek ki egy innovatív labordiagnosztikai eljárást, amely azonosítja a kullancsok által terjesztett Lyme-kór okozóját a betegség bármely időszakában, akár már a csípést követő egy héten belül is.

A Lyme-kór évente kb. 10 ezer embert érint Magyarországon, és az országban minden második-harmadik kullancs fertőzött. Nehézkesen megy a fertőzés felismerése, betegek számos orvos felkeresése után, végső elkeseredésükben, végeztetnek teszteket, hátha eredményre vezet. A betegség korai diagnosztizálása ritkán történik meg, hiszen maguk az orvosok sem gondolnak rögtön erre az alattomos kórra, ezért sokszor csak erős gyanúval érkeznek a betegek.
A magyar Lyme Diagnostics Kft. innovációs fejlesztése Európa-szerte egyedülálló módszerrel képes korán, akár már a csípést követő néhány napon belül felismerni a kórokozót. Az új módszer a baktériumok kimutatásán alapul, nem pedig az immunválaszon, amely sok betegben későn vagy egyáltalán nem alakul ki. Ez utóbbit használják a legtöbb helyen, ahol Lyme-kórral foglalkoznak.
A cég ügyvezetőjével, Bózsik András Pállal és Sinkó-Káli Annával a DD-Lab Kft. koordinátorával beszélgettünk.
Fotó: Lyme Diagnostics Kft
A módszert Dr. Bózsik Béla Pál főorvos, a Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója 35 éve fejlesztette ki az Országos Közegészségügyi Intézetben, sötétlátóteres mikroszkópia alapján. Egyértelmű volt, hogy folytatja és tovább fejleszti édesapja munkáját?
– Édesapám kiváló patológus volt, akinek azt kellett kivizsgálnia, mi baja volt az elhunytnak, hiszen megkérdezni már nem lehetett tőle. Bizonyítékokat kellett keresnie, és így lett jó barátja a mikroszkóp. Az Országos Közegészségügyi Intézetbe került dolgozni, a szifilisszel foglalkozó szerológiai (a vérszérum és más testnedvek tudományos vizsgálata) laboratóriumot vezette. A szocializmus utolsó vívmányaként gyakran küldték az embereket szűrésekre, majd a pontos diagnózis után kikezelték őket, így a vérbajt is sikerült kontroll alá vonni. 1982-ben kiderült, hogy az addig ismeretlen eredetűnek tartott tünetegyüttest, a Lyme-kórt szintén egy olyan típusú baktérium okozza, mint a szifilisz kórokozója. Tudták, hogy működik egy olyan labor, amely hasonló baktériumokkal foglalkozik, ezért tanácsot kértek édesapámtól. Így alakult, hogy részt vett az első hazai Lyme-kóros esetek felderítésében és leírásában.
– Ugyanaz a kórokozó okozza a szifiliszt és a Lyme-kórt?
– Majdnem ugyanaz, ugyanolyan típusú. A kórokozóknak több formája van és mindegyik alakra és jellemzőire is különböző. Ezek a spirochéták, az egyszeresen, vagy többszörösen flexibilisen csavarodott egysejtű baktériumok, amelyekről a közhiedelem azt tartja, hogy dugóhúzó alakúak. A vérben úgy néznek ki és úgy mozognak, mint egy kis kukac, de tenyészetben olyan formát tudnak felvenni, mint a malac farka. A Lyme-kór okozója a betegség teljes folyamán a vérben is megtalálható, de a szifiliszt okozó baktérium, mire a vérbe kerül, már sok kárt okoz. Addigra már szinte mozgásképtelen a beteg, ezért nem is tévesztjük össze a Lyme-kórral.
– Milyen ez az új kórokozó, másképp lehet felismerni?
– Amikor vizsgálták, kiderült, hogy az egykori szokásos módszerek alapján nem tenyészthető. Általában az emberi szérumból ki lehet mutatni azokat a fehérjéket, amelyeket a szervezet termel az adott kórokozó ellen. De itt nem tudták jó hatékonysággal kimutatni az immunválaszt, tehát más megoldást kellett keresni. Az lett a befutó, amit édesapám 1986. május 2-án – 35 évvel azelőtt, hogy ez a módszer most szép lassan bevezetésre került – már használt: a szifilisz esetén már bevált, sötétlátóteres mikroszkópos vizsgálat. Az évek folyamán, 2007-ben pedig megszületett az az újítás, amely már az összes fontosabb kórokozót ki tudja mutatni, amit egy kullancs terjeszt és ami a vérből kimutatható. Már nem állunk meg ott, hogy Lyme-kór, vannak társfertőzések.100 fajta kórokozót tud a kullancs terjeszteni, ebből legalább 4 féle az, ami az emberekben is rendszeresen problémát okozhat.
– Ha valaki megbetegszik és nem találják az okát, a Lyme-kór szinte a legutolsó dolog, amire az orvos gondol. Miért van ez így?
 – Ez a betegség 35-40 éve ismert. Az osztrák-olasz határon, az Ötz-völgyi Alpokban, 3210 méteres magasságban harminc évvel ezelőtt talált, jégbe fagyott múmia, Ötzi szervezetében kimutatták a kórokozó DNS-ét. Az ízületeiben már voltak olyan gyulladások, amelyeket ez a kór okozhatott. Tehát régóta jelen van a kórokozó, ő az első beteg, akiben utólag felismerték. de magát a kórokozót a tudománytörténelem során nem azonosították könnyen, csak 1982-ben publikálták megtalálását. Egyelőre jelenleg sincsenek megfelelő módszerek a diagnosztizálására –az általunk kifejlesztett eljáráson kívül, amely azonban még nem elterjedt.
– Az állami rendszerben miért nehézkes diagnosztizáltatni?
 – Azért nem gondolnak a Lyme-kórra, mert a betegséget később robbantja be valami, vagy a tünetek megtévesztőek. Más betegségnek is vannak hasonló tünetei, ám ennél rengeteg az alattomos, alig észrevehető, amiről a beteg nem is mesél, ezért nem feltétlenül jutnak el oda az orvosok, hogy ez állhat a háttérben. A gyógyuláshoz pedig szükséges a pontos diagnózis. Erre a betegségre sok minden jellemző, az első körben a kokárda szerű bőrpír, heveny láz, idegrendszeri problémák, szemrángástól kezdve akár a látássérülésig, ízületi fájdalom, arcbénulás. Az orvos csak akkor gondol Lyme-kórra, ha van bőrelváltozás vagy a beteg emlékszik a csípésre, ami gyakran hiányzik, illetve nem emlékeznek a kullancsra a betegek.
– Hogyan csíp a kullancs?
 – A kullancs úgy indít, hogy „ráköp” a tervezett behatolás helyére és elkezdi érzésteleníteni a környéket, alvadást gátol. Majd odaragasztja magát a sebhez, és mint egy külső szerv, folyamatos kapcsolatot tart fent a bélrendszere és a vérerek között. Amikor a bélrendszere kapcsolatba kerül az emberi vérrel, a fertőzés átkerül az emberbe. A kórokozó a kullancs emésztőrendszerében tartózkodik alvó fázisban, és amikor a vér elkezd áramolni, akkor aktiválja magát, majd elkezd olyan változásokat véghez vinni a felületi fehérjéiben, amivel felkészül arra, hogy az emberi szervezetben is megállja a helyét. Előfordul, hogy már amikor a bőrbe behatol, megfertőzheti az embert, de ennek pár napos vérszívás után nagyobb a valószínűsége.
– Fontos, hogy a páciens emlékezzen arra, hogy volt kullancscsípése?
– Fontos lenne. Amikor Európában a legnagyobb Lyme diagnosztikai kutatást végeztük, 400 embert mértünk fel. És csak a 45% emlékezett kullancscsípésre. Általában észre sem veszik, hiszen a bőrpír nem mindig jelenik meg.
– Ez a teszt mitől újszerű?
– A mi tesztünket az különbözteti meg a többiről, amit az orvosok használnak, hogy nem kell megvárni, hogy immunreakció alakuljon ki, hanem a vérből közvetlenül kimutatható a fertőzés. Már korai fázisban, a csípést követő héten. További probléma, hogy ha kezelek és nem tudom mérni, hogy sikeres-e a kezelés. Ellenőrizni kell, hogy az illető meggyógyult-e, és a többi vizsgálat ezt nem tudja kimutatni. Ez a vizsgálat minden fázisban alkalmazható a diagnosztizáláshoz, kezelés közben, és a gyógyulást eredményező antibiotikum-kúra után. Közelebb vagyunk az igazsághoz, mint aki szerológiát használ, ugyanis az nem alkalmas a gyógyult állapot kimutatására. Sajnos egyelőre mégis ez az elterjedt módszer, aminek a megszokottságából nehéz kimozdítani a szakmát – magyarázza Anna.
Fotó: Lyme Diagnostics Kft
– Félrekezelik a pácienseket, ha nem fedezik fel a Lyme-kórt?
– Sajnos gyakran. A tüneteket ugyan lehet kezelni, de mindaddig visszatérnek, amíg az okozója az emberi testben van. Volt egy olyan betegünk, akit pszichiátriára akarták küldeni a tünetei miatt. Egyik orvos ismerősünk is 5 hónapig volt zárt osztályon, ahonnan saját felelősségére távozott, majd kiderítette, hogy neki Lyme-kórja van, és meggyógyult.
Vannak olyan betegek, akikbe fiatalon belemegy a kullancs, de csak idős korban jelentkezik valamiféle betegségük. A szervezetük egy ideig együtt él a baktériumokkal. Ha az immunrendszer erős, sokáig el tudja nyomni a baktérium hatását, és amikor később jön egy olyan betegség, mint például a Covid-19, az berobbanthatja, mert nem tud olyan jól védekezni a szervezet, és ilyenkor csőstül jön a probléma. Mindenképpen fontos a megelőzés és a korai felismerés, hiszen bármikor megfertőződhetünk. Mi a társfertőzéseket is ki tudjuk már mutatni. Előfordult, hogy a teszt negatív lett a Lyme-kórt okozó Borrelia baktériumra, ugyanakkor volt egy Bartonella fertőzése a vörösvértestekben, ami a medence környékén mindenféle fájdalmat okozott.
– Az eredmény után mi a betegek útja a gyógyuláshoz?
– Az volt a célunk, hogy ne csak megállapítsuk a betegséget, hanem megoldáshoz is juttassuk a beteget. Mi eredményt adunk, nem diagnosztizálunk, de orvoshoz küldjük a betegeinket. Vannak kijelölt orvosok, vérvételi helyek, ahová elirányítjuk őket. Innen szállítjuk át a saját vagy partneri laboratóriumokba a mintákat. Nem a laboratóriumi teszttel mennek orvostól orvosig, hanem már nálunk kiválasztanak egy kezelőorvost, akivel végig járják a procedúrát a gyógyulásig. A beteg a fontos az ellátás során.
– Hogyan találnak önökre, hiszen egyelőre nem hirdetik?
– A neten találnak ránk, és ha valaki telefonál, elirányítjuk az orvoshoz vérvételre. A közösségi oldalakon is működnek csoportok, egyelőre ők adják át egymásnak az információt és találnak ránk. Havonta most százas nagyságban fordulnak hozzánk, főleg külföldről. A 400 fős kutatási fázisban is sok orvossal kerültünk kapcsolatba, így ők is megkerestek minket, mert már nagyon várták, határozottan kifejezték azt az igényt, hogy helyezzük előtérbe a betegeket a tudományos világ előtt. Sok helyről kapunk mintát, németektől, lengyelektől, szlovákoktól. Most indul egy együttműködésünk egy angol magánklinikával. Itthon most tervezzük a bevezetést, addig is a www.dualdur.com -on találnak ránk.
– Mennyibe kerül egy teszt?
– Kombinált automatikus vizsgálat a borreliára és a társfertőzésekre 70 000 Ft. Nagyobb problémát old meg, mintha nem áldoznának rá.
– Állatoknál is működik?
– Számos állatorvos keresett meg minket, például a több százezer vagy millió forint értékű, drága versenylovaknál nem mindegy, hogy időben elkezdik-e az állatot kezelni. Ugyanakkor tudni kell, hogy sokkal magasabb a testhőmérséklete egy kutyának vagy lónak, ami nem kedvez a Lyme-kór számára. De ismerünk olyan esetet is, ahol meg tudott telepedni a baktérium és ízületi problémákat okozott. A kutyákban a kullancs elsősorban a babéziát terjeszti, a Lyme-kór (Borrelia) kevésbé fejti ki a hatását magas testhőmérsékletük miatt.

 

 

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!