A macaront minden évben megünnepeljük. Március 20. a napja, mikor bűntudat nélkül ehetünk belőle amennyit akarunk, és ráfoghatjuk arra, hogy ma ünnepeljük. Ez a kis formás édesség már rég meghódította a világot, elragadta az édesszájúak szívét. Rengeteg féle ismeretes belőle, és köztudottan legalább olyan egyszerű elkészíteni, mint ahogy elrontani.
A macaron származása
Sok minden más mellet a macaron keletkezéséről is viták folynak. Több teória is létezik, mely az eredetét taglalja. Elméletileg olasz eredetű, és a kutatások alapján arra jutottak, hogy körülbelül a 15. század környékén készítették el először, méghozzá valahol Velence környékén. Ha ez a teória igaz, akkor a macaront receptjét Medici Katalin vitte magával Franciaországba.
A másik verzió, amit a Larousse Gasztronómiai Lexikon alapján feltételeznek, francia eredetű. E szerint a macaront a szerzeteseknek köszönhetjük, akik ráérő idejükben egy közép-franciaországi kolostorban fejlesztették ki és készítették elsőnek.
A macaron világot hódít
A macaron szót az olasz amaccare igéből származtatják. A gyors sikere talán annak köszönhető, hogy nem túl bonyolult az elkészítése, és nem is kell hozzá túl sok alapanyag. Az „eredeti” recept szerint mindössze tojásfehérje, porcukor, kristálycukor, mandula, kicsi só, vanília szükségeltetik hozzá, illetve különféle módon lehet színezni. Régen gyümölcsök sűrű levével, manapság ételfestékkel. A jó macaron kívül roppanós, belül omlós, simulékony masszával. Mérete változó, de általában 2 -5 cm átmérőjű. Mára töménytelen mennyiségű receptet lehet fellelni, viszont az biztos, hogy elkészítéséhez komoly rutinra van szükség. Azok közé a sütemények közé tartozik, amit nem lehet csak úgy ripsz- ropsz elkészíteni, idő, türelem kell hozzá és nem árt folyamatosan odafigyelni. Európai elterjedése után eljutott a világ minden pontjára. A kétezres évek elején robban be Amerikába, ahol ugyancsak gyorsan elterjedt. A világnapot Francois Payard séfnek köszönhetjük, aki gondolt egyet és hogy még inkább fellendítse a macaron forgalmát, március 20-át kinevezte a macaron világnapnak.
Jakabfi Dávid Patissier, aki oktatásokat is tart a macaron készítés rejtelmeiről, és nemrégiben nyitotta meg cukrászdáját, így vélekedik róla:
„A macaront mindig lehet csűrni -csavarni. Mindig lehet letisztultabb, szaftosabb. A töltelékek kapcsán soha nem lehet megállni. Egyfolytában lehet gondolkodni új ízeken, vagy ízpárosításokon, és új izgalmas tölteléket készíteni. A macaron rendkívül fantáziadús dolog tud lenni, egy szerethető sütemény, és mindig lehet variálni a formavilágával. Roppant széles a felhasználhatósága. Akár magában, akár az éttermeknek, desszertként tökéletes, de jól lehet vele díszíteni akár a tányérdesszerteket, akár a tortákat. Kifejezetten passzolhat fagylaltokhoz is.”
Macaron – végtelen ízek
A legismertebb és általános ízek egyszerűek. Lekvárral, vajkrémmel vagy cukormázzal el is intézhetjük. A leginkább népszerű ízek viszont a pisztáciás, a csokoládés, a vaníliás, a citromos, ez után következnek a különféle gyümölcsös ízesítések. Innentől kezdve viszont, szinte végtelen a variációs lehetőségek száma. Pisztáciakrémes, málnás, almás, meggyes, banános, karamellás, gyömbéres, feketeerdős, citromos, nutellás, kókuszos, puncsos, levendulás, maracujás…stb. Léteznek alkoholos változatok is, például mojitos, baileyses, rumos, whiskys, természetesen vannak extra chilis, és gluténmentes macaronok is. Ezzel még koránt sincs vége a sornak. Készítenek macaronokat zöldségekkel is, például paradicsomos, spenótos változatokat, létezik húsos, krumplis, sajtos, fokhagymás variáció.
A macaron napján így aztán ne legyünk restek kipróbálni a klasszikus ízeken kívül is különféle variációkat. Mennyei, meglepő, és extra süteményekbe is belefuthatunk.