Magyar kultúra jeles napja a mai hiszen 1837. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház, mely az országgyűlésen hozott törvény értelmében 1840-től Nemzeti Színházként működött tovább.
Történelem ösvényein
A Pesti Magyar Színház 1837. augusztus 22-én nyitott, mikor is Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése című drámájával debütált. Furcsa de igaz, hogy a színház felépítését már eleve ideiglenesnek tervezték. Egy nagyobb kiegészítőjének akarták már eredetileg is. A tervek és a nagyobb teátrum létrehozása elhúzódott, így végül a városi -felajánlás terhére- 1873-ban vásárolt telken a Nemzeti Színház helyett az Operaházat húzta fel. 1840-ben az addig Pest vármegye által fenntartott Pesti Magyar Színház országos intézmény lett és Nemzeti Színház néven működött tovább. A színházépületet 1875-ben átalakították és kibővítették, 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. A történelem viharai és a világháborúk nem kedveztek a Nemzeti Színháznak, hiszen állandóan meghiúsult a megépítése. Folyamatos viták dúltak a helyszín meghatározásáról és nemzeti érdek által fűtött önérzetből mindenki üdvözölte a felvetéseket.
Majdnem felépült a Nemzeti Színház
Egy új épület elhelyezésére és a Dózsa György út adott szakaszának építészeti rendezésekor 1964-ben kiírt tervpályázat alapján a Városliget szélén, a Felvonulási téren jelölték ki a Nemzeti Színház új helyét. Ez sem ment zökkenőmentesen és hiába tervezték és fogadták el a beadványokat és hiába adták ki 1985-ben az építési engedélyeket, az építkezés azonban nem jutott tovább néhány fa kivágásánál. Az 1980-as években lehetőség nyílt társadalmi adakozásra, mely újra előre lendítette a megvalósítást, többek között Gobbi Hilda színésznő is szorgalmazta az Új Nemzeti létrejöttét. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Színház csodálatos előterét alkotó parkjában az ő szobra is díszíti a környezetet. 1988-ban új helyszín-kijelölő pályázatot írtak ki, és rá majd tíz évre nemzeti nyomás miatt, 1996. július 19-én Fiala István építész kormánybiztosi kinevezést kapott az építkezés lebonyolítására.
A végleges tervek és a nyitás
Ezzel még nem ért véget a Nemzeti Színház hosszú éveken át tartó mizériája, mivel az új kormány 1998. október 29-én leállította az építkezést. Az indok, hogy a belvárosi Erzsébet tér környezetvédelmi és közlekedési szempontból nem felel meg és új helyszínt jelölt ki. 1999-ben megkezdte működését az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Iroda Schwajda György miniszteri biztos vezetésével. A tervek megvalósítására Siklós Mária építészt bízták meg – előbb a Városligetben tervezték, aztán mégis – a Duna-parti helyszín lett kijelölve. Egy kerek évfordulón, 2000. augusztus 1-jén létrejött a Nemzeti Színház Rt., alapvető feladata a Nemzeti Színház épületének felépítése volt. Az építkezés 22%-ban közadakozásból, 78%-ban központi költségvetési forrásból épült fel. Az épület tulajdonosa: a Nemzeti Színház Zrt. lett. A Nemzeti Színház 2002. március 15-én nyílt meg a nagyközönség számára Budapesten, a IX. kerületben a Bajor Gizi park 1. szám alatt.
A Nemzeti Színház
Hazánk művészeti életének szimbóluma rendkívül gyorsan készült el. Mindösszesen 15 hónapig tartott a z építkezés, melynek végén egy csodálatos épület emelkedett ki a Dunaparton. Az épület külső megjelenésében egy hajót ábrázol, mely a Dunán ringatózik és környezetét- az előtte elterülő parkot is- e szerint építették fel. A tervezők igyekeztek mindenhol természetes anyagokat használni: mészkő, gránit, fa, gyapjú és üveg. A szőnyegek és a páholyok drapériái egyedi tervezésűek. Két hektáron terül el és 20 ezer négyzetmétert ölel fel és három részre tagolható az épület. Egy központi kerek rész -ahol a nézőtér helyezkedik el, a köré épített U alakú szárny és a közösségi tér -mely otthont tud adni számtalan rendezvénynek is. Az épületben 4 színpad található, ahol folyamatosan tudnak előadásokat tartani. A fő színpadot, mely 3 emelet magasságban alkotja az épület közepét, Gobbi Hilda színpadnak nevezik, ami 619 férőhelyes.
Az első előadás
A nyitási díszelőadás Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költemény volt. A darabban Szarvas József alakította Ádámot, Pap Vera játszotta Évát, Alföldi Róbert pedig Lucifert. A darabban még játszottak: Raksányi Gellért, Berek Kati, Bodrogi Gyula, Székhelyi József és Básti Juli. A zenét Márta István komponálta, Pintér Tamás pedig a mozgásterveket készítette. A díszletekért Milorad Kristic volt a felelős, a jelmezeket pedig Tresz Zsuzsanna tervezte. Az egyedülálló díszelőadást -mely hosszú évtizedekig váratott magára- a Magyar Televízió M1-es csatornája és a Duna Televízió is közvetítette.
„Mikor a színészet megmutatja az emberi valót, mikor teret kap a lélek, akkor mondhatjuk azt, hogy teljes a Nemzet!”
Az Eau de Parfum egyik legfontosabb jellemzője a magas parfümolaj-koncentráció, amely általában 15-20 százalék között mozog. Ez az összetevő garantálja, hogy az illat hosszabb ideig marad a bőrön, mint más illatok, például az Eau de Toilette. Az Eau de Parfum illatok mélysége és komplexitása egyedülálló, mivel több rétegben bontakoznak ki, és az idő múlásával változnak.
Versenyt futnak az online randialkalmazások a mesterséges intelligencia-alapú asszisztensek fejlesztésében, amely a Z-generáció frusztált tagjait segítené a romantikus beszélgetésekben.