Ma van a Nemzeti Színház napja!

-

Magyar kultúra jeles napja a mai hiszen 1837. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház, mely az országgyűlésen hozott törvény értelmében 1840-től Nemzeti Színházként működött tovább.

Történelem ösvényein

A Pesti Magyar Színház 1837. augusztus 22-én nyitott, mikor is Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése című drámájával debütált. Furcsa de igaz, hogy a színház felépítését már eleve ideiglenesnek tervezték. Egy nagyobb kiegészítőjének akarták már eredetileg is. A tervek és a nagyobb teátrum létrehozása elhúzódott, így végül a városi -felajánlás terhére- 1873-ban vásárolt telken a Nemzeti Színház helyett az Operaházat húzta fel. 1840-ben az addig Pest vármegye által fenntartott Pesti Magyar Színház országos intézmény lett és Nemzeti Színház néven működött tovább. A színházépületet 1875-ben átalakították és kibővítették, 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. A történelem viharai és a világháborúk nem kedveztek a Nemzeti Színháznak, hiszen állandóan meghiúsult a megépítése. Folyamatos viták dúltak a helyszín meghatározásáról és nemzeti érdek által fűtött önérzetből mindenki üdvözölte a felvetéseket.

Fotő :Fortepan / Fortepan Klösz György

Majdnem felépült a Nemzeti Színház

Egy új épület elhelyezésére és a Dózsa György út adott szakaszának építészeti rendezésekor 1964-ben kiírt tervpályázat alapján a Városliget szélén, a Felvonulási téren jelölték ki a Nemzeti Színház új helyét. Ez sem ment zökkenőmentesen és hiába tervezték és fogadták el a beadványokat és hiába adták ki 1985-ben az építési engedélyeket, az építkezés azonban nem jutott tovább néhány fa kivágásánál. Az 1980-as években lehetőség nyílt társadalmi adakozásra, mely újra előre lendítette a megvalósítást, többek között Gobbi Hilda színésznő is szorgalmazta az Új Nemzeti létrejöttét. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Színház csodálatos előterét alkotó parkjában az ő szobra is díszíti a környezetet. 1988-ban új helyszín-kijelölő pályázatot írtak ki, és rá majd tíz évre nemzeti nyomás miatt, 1996. július 19-én Fiala István építész kormánybiztosi kinevezést kapott az építkezés lebonyolítására.

Fotó: Pixabay

A végleges tervek és a nyitás

Ezzel még nem ért véget a Nemzeti Színház hosszú éveken át tartó mizériája, mivel az új kormány 1998. október 29-én leállította az építkezést. Az indok, hogy a belvárosi Erzsébet tér környezetvédelmi és közlekedési szempontból nem felel meg és új helyszínt jelölt ki. 1999-ben megkezdte működését az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Iroda Schwajda György miniszteri biztos vezetésével. A tervek megvalósítására Siklós Mária építészt bízták meg – előbb a Városligetben tervezték, aztán mégis – a Duna-parti helyszín lett kijelölve. Egy kerek évfordulón, 2000. augusztus 1-jén létrejött a Nemzeti Színház Rt., alapvető feladata a Nemzeti Színház épületének felépítése volt. Az építkezés 22%-ban közadakozásból, 78%-ban központi költségvetési forrásból épült fel. Az épület tulajdonosa: a Nemzeti Színház Zrt. lett. A Nemzeti Színház 2002. március 15-én nyílt meg a nagyközönség számára Budapesten, a IX. kerületben a Bajor Gizi park 1. szám alatt.

A Nemzeti Színház

Hazánk művészeti életének szimbóluma rendkívül gyorsan készült el. Mindösszesen 15 hónapig tartott a z építkezés, melynek végén egy csodálatos épület emelkedett ki a Dunaparton. Az épület külső megjelenésében egy hajót ábrázol, mely a Dunán ringatózik és környezetét- az előtte elterülő parkot is- e szerint építették fel. A tervezők igyekeztek mindenhol természetes anyagokat használni: mészkő, gránit, fa, gyapjú és üveg. A szőnyegek és a páholyok drapériái egyedi tervezésűek. Két hektáron terül el és 20 ezer négyzetmétert ölel fel és három részre tagolható az épület. Egy központi kerek rész -ahol a nézőtér helyezkedik el, a köré épített U alakú szárny és a közösségi tér -mely otthont tud adni számtalan rendezvénynek is. Az épületben 4 színpad található, ahol folyamatosan tudnak előadásokat tartani. A fő színpadot, mely 3 emelet magasságban alkotja az épület közepét, Gobbi Hilda színpadnak nevezik, ami 619 férőhelyes.

Fotó: Fortepan Szalay Zoltán

Az első előadás

A nyitási díszelőadás Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költemény volt. A darabban Szarvas József alakította Ádámot, Pap Vera játszotta Évát, Alföldi Róbert pedig Lucifert. A darabban még játszottak: Raksányi Gellért, Berek Kati, Bodrogi Gyula, Székhelyi József és Básti Juli. A zenét Márta István komponálta, Pintér Tamás pedig a mozgásterveket készítette. A díszletekért Milorad Kristic volt a felelős, a jelmezeket pedig Tresz Zsuzsanna tervezte. Az egyedülálló díszelőadást -mely hosszú évtizedekig váratott magára- a Magyar Televízió M1-es csatornája és a Duna Televízió is közvetítette.

„Mikor a színészet megmutatja az emberi valót, mikor teret kap a lélek, akkor mondhatjuk azt, hogy teljes a Nemzet!”

(Thomas Braun)

Forrás: Wikipédia

Fotók: Fortepan / Fortepan Klösz György, Fortepan / Szalay Zoltán, Pixabay

Frida Kahlo szenvedélyes levelei Diego Riverához

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!