Ma van a denevérek világnapja: csúfak, tőlük származik a koronavírus, ám jó tulajdonságaik is akadnak

-

Ma van a denevérek világnapja: ezek sokak számára csúf és félelmetes kis állatok 23 milliárd dollárnyi pénzben kifejezhető hasznot jelentenek a világ mezőgazdaságának és egészségügyének.

Az elmúlt egy évben a denevérhez nem túl jó gondolatokat társítunk. Szinte mindenki utálattal gondol rájuk, mióta kiderült, hogy nagy valószínűséggel ezektől az emlősöktől és a tobzoskától  származik a coronavírus, ugyanis a SARS–CoV–2-vel rokon vírust megtalálták bennük.

Ám a rossz mellett azt is tudni kell róluk, hogy kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a természet háztartásában. Egyrészt a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában, másrészt a gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok számtalan növény beporzásáért felelnek. A kutatások szerint 67 növénycsalád van, melynek fő, esetleg kizárólagos beporzói a denevérek közül kerülnek ki, és háromezernél is több olyan növényfaj ismeretes, amelynek magjait elsősorban denevérek hordják szét.

A denevérek – az Antarktisz kivételével – valamennyi kontinensen előfordulnak. Mintegy 1400 fajuk ismert.  Európában 46 fajuk őshonos, ebből 28 Magyarországon is előfordul. Az ismert fajokból kétszáznál is több, vagyis átlagosan minden hetedik faj számít fenyegetettnek. A magyarországi fajok mindegyike természetvédelmi oltalom alatt áll.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben,  az idén 155 éves intézményben világviszonylatban is az elsők között kezdtek el még 1912-ben denevérek tartásával, bemutatásával és szaporításával foglalkozni. Az intézmény parkja a hazai denevérfajok számára fontos élőhely is egyben.

Nem csupán a bioszféra, hanem az ember saját közvetlen szempontjai miatt is fontosak a denevérek. Az általuk fogyasztott rovarok között bőven akadnak mezőgazdasági kártevők és olyanok is, amelyek az emberre is veszélyes betegségeket terjesztenek. Egyes közgazdasági számítások szerint a denevérek évente több mint 23 milliárd dollárnyi pénzben kifejezhető hasznot jelentenek a világ mezőgazdaságának és egészségügyének.

A denevérekkel kapcsolatos természetvédelmi munkából a budapesti állatkert is kiveszi a részét, elsősorban a magyarországi fajok segítségre szoruló egyedeinek mentésével. Évről évre több száz denevér kerül be az intézmény vadállatmentő központjába. Tavaly 11 faj 398 egyede kapott második esélyt e munkának köszönhetően.

A téli hónapokban főleg a telelésben megzavart denevéreknek kell segítséget nyújtani. A télen végzett építkezési munkálatokkor ugyanis előfordul, hogy egy-egy védett telelőhelyük napvilágra kerül. Ilyenkor az ott berendezkedett denevérek óriási veszélynek vannak kitéve, hiszen már semmi nem védi őket a zord időjárástól, új telelőhelyet pedig késő keresni.
A denevérek aktív időszakában inkább a sérült, balesetet szenvedett, legyengült, esetleg a szülőktől elkeveredett, odúból kiesett, elárvult denevérek szoktak segítségre szorulni.
Az állatkert vadállatmentő központjában a telelésben megzavart denevéreket átteleltetik, a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat felnevelik. A cél, hogy a mentett állatok végül képesek legyenek emberi segítség nélkül is boldogulni és vissza lehessen engedni őket a természetes élőhelyükre.
Kategória:

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!