Liba a liblingem… Márton nap

-

November 11.-én mindenki libát eszik? Vajon miért? A libával kapcsolatban számos szokás és néphiedelem létezik.

A Márton nap eredete

A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez köthetőek, mivel ilyenkor már befejeződnek a mezőgazdasági munkák. Az is számottevő, hogy az év vége és az advent közeledtéhez kötődnek, egy legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

libák
Fotó: Pixabay Libák libáskodnak

Mars isten madara

A római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt. Ez egy időszakot lezárt és új követte- mikor is az új termésből és az újborból óriási dajdajozást, lakomákat tartottak.  Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis”- ebből következett a Márton nap. Hazánknak is van kapcsolódása ehhez, mivel a hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa.

libás étel
Fotó: Pixabay Libás étel

A liba étel tápláló és ez fontos

Mivel a Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ki sem lehetett hagyni az alkalmat arra, hogy mindenki jól megtömje a hasát. Ennek okán mi sem volt természetesebb, mint ezen a napon a lakomák, bálok, vásárok szervezése. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal.

libavacsora
Fotó: Pixabay Libavacsora

Innen ered a püspökfalat

Szokás volt, hogy a liba húsából ne csak a nép lakjon jól. Az eszem-iszom mindenhol szokássá vált, de gondoltak arra is, hogy mindenkinek jusson belőle. Így alakult ki főleg a vidéki falusi szférában, hogy a helyi papnak is küldtek az ínycsiklandozó falatokból és főleg a liba hátsó ízes részéből. Ebből eredeztethető a „püspökfalat” kifejezés.
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”
A Márton-napi lúdvacsora után mi sem volt természetesebb, mint az új bor kóstolása, ami éppen csak kiforrta magát. Úgy tartották a néphiedelmek, hogy több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték.
„Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lölkünknek üdvössiget!”
Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amely Szent Márton emlékét őrzi és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.

liba az úton
Fotó: Pixabay A liba Teste jól alkalmazkodik a vízi életmódhoz. Nem úszik túl jól, de nem belvárosi jószág

Márton napi felvonulások

A Márton nap, mint a kulináris élvezetek napja, sok esetben ünnepi felvonulással is járt. Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk készített lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. A megemlékezés központi helyszínére érve a gyerekek rövid műsort adnak elő, melyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. A megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, liba formájú sütemény és meleg italok fogyasztásával végződik. Egyértelműen az a nap a bőségről a mulatozásról szólt, mely a mai napig egy jeles ünnep.

libarajz
Fotó: Pixabay Libarajz

MÁRTON-NAP RÉGI MONDÁSAI

Aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik.
Ha Márton fehér lovon érkezik, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.
Márton napján, ha a lúd jégen jár, karácsonykor vízben poroszkál.
Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, ha borús, borongós télre számíthatsz.
Ha Márton-napon borongós az idő, ilyen lesz a március is.
A bornak Márton a bírája.

Forrás: wikipédia, Budafoki Tamás

Fotó: Pixabay

Olvass Tovább:

Boldog Nagypapák napját!

Így gondoskodhatunk a megfelelő vitaminpótlásról

Így sütizünk mi – Ezek az édességek a szerkesztőség kedvencei

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés