A géniusz szó összekapcsolódott Leonardo da Vinci nevével, aki maga volt a reneszánsz ember: megtestesítette a tudományos szellemet, a művészi tehetséget és a humanista érzékenységet. Az 569 évvel ezelőtt született polihisztor már a XV. században megtervezte az ideális várost, amivel jócskán meghaladta a korát.
Bár a tervek soha nem valósultak meg, ötletei ma is nagy jelentőséggel bírnak, és segítséget nyújthatnak a modern városok tervezéséhez.
A XV. században a pestis terjedése globális válságot okozott, amelynek következtében mintegy 200 millióan haltak meg Európában és Ázsiában. Ez arra ösztönözte az embereket, hogy elkezdjenek foglalkozni az őt körülvevő földi problémákkal és kilépjenek a középkori gondolkodásból. Radikális megoldásokat sürgettek az emberek életmódjának forradalmasítására és a katasztrófákkal szembeni védelem előtérbe helyezésére. Talán manapság is – amikor az emberiségnek olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint a klímaválság és a koronavírus – érdemes lehet a több, mint ötszáz évvel ezelőtt élt zseniális elme terveit elővenni.
Az urbanizáció megszületése
A milánói lakosság felét elpusztító pestisjárvány után, 1480-as évek végén Leonardo da Vinci a várostervezési problémákra irányította figyelmét. Egy tipikus reneszánsz trendet követve kezdte el kidolgozni egy ideális város tervét, amely túlzott költségei miatt ma sem tudna megvalósulni. Ebben a korban a nyugati gondolkodásból nagyrészt hiányzott a tudatos városfelfogás mögött rejlő szigor és módszer, egészen addig a pillanatig, amíg a reneszánsz jeles képviselői nagyszabású városi projekteket nem hajtották végre, mint például Ferrara bővítése vagy Piacenza újjászületése. Ezek feltehetően Leonardóra is hatással voltak és befolyásolták abbéli döntéseit, hogy átgondolja a kanyargós, túlzsúfolt utcákkal, egymáshoz közel épített házakkal teli középkori városképet.
Leonardo ideális városa
Leonardo városát felfedezni nem könnyű feladat, mert olykor rendezetlenek és kuszák a jegyzetei és vázlatai. Viszont egy sor innovatív gondolatot lehet rekonstruálni egy új város alapításával kapcsolatban a Ticino folyó mentén, melynek kapcsán az áruszállítás megkönnyítésére és a tiszta városi terekre helyezte a hangsúlyt. Leonardo célja egy kényelmes és tágas város volt, rendezett utcákkal és építészeti megoldásokkal. Magas, erős falakat képzelt el tornyokkal, amelyek harmóniában vannak a kényelmes magánházakkal és a templomok pompájával.
Többszintes utcák és vertikális terek
Modern és teljesen racionális várostervei összhangban voltak a reneszánsz eszmékkel, de mivel Leonardo személyisége cseppet sem volt szokványos, tervei számos újítást tartalmaztak. Azt akarta, hogy a város több szintre épüljön, amelyeket függőleges lépcsők kapcsolnának össze. Ebben ma már nincs semmi furcsa, de a XV. század végén ez még merőben szokatlan elgondolás volt. Viszont Leonardo da Vinci a legtöbbet akarta kihozni az épületek függőleges helyzetéből, ezért a város különböző szintjeit elérhetővé tette volna a házakból. Elképzelése szerint a város felső rétegeiben az emberek zavartalanul járhattak az elegáns paloták és az utcák között, míg az alsó rétegek lettek volna a szolgáltatások, a kereskedelem, a közlekedés és az ipar helyei. A lépcsők az épületek külső részén helyezkedtek volna el, lehetővé téve ezzel a belső terek jobb használatát.
Tisztaság és rendezettség
A kereskedelmi utak gyalogos utaktól való elválasztása megoldást jelentett az utcák korabeli tisztasági és higiéniai problémáinak megoldására is. Da Vinci terve egy földalatti szennyvízrendszert is tartalmazott, a város felső részét pedig több, mint három méterrel a csatorna szintje felett képzelte el. Hidraulikus gépeknek köszönhetően az épületek és a kézműves műhelyek összes helyiségének vízelosztó hálózata lett volna, ami hatalmas előrelépést eredményezhetett volna a higiénia fejlődésében. Leonardo úgy gondolta, hogy az utcák szélességének meg kell egyeznie a szomszédos házak átlagos magasságával, amely szabályt Olaszország számos jelenlegi városában továbbra is betartanak, és amely lehetővé teszi a napfényhez való hozzáférést, és csökkenti a földrengések által okozott károk kockázatát.
Mesterséges csatornák és zsilipek
Leonardo elképzeléseinek igazi egyediségét az építészet és a mérnöki tudomány ötvözete adta: terveket készített kiterjedt hidraulikus üzemekhez, hogy mesterséges csatornákat hozzon létre az egész városban. A zsiliprendszerrel szabályozott csatornák célja az lett volna, hogy a hajók számára megkönnyítse a belvízi hajózást és az áruk szállítását.
Íme egy bizonyítéka annak, hogy Leonardo ideális város megtervezésével néhány évszázaddal megelőzte korát:
A XIX. században a francia városok népességnövekedése arra késztette a hatóságokat, hogy higiénikusabb városi megoldásokat keressenek, amelyek képesek alkalmazkodni az új közlekedési eszközökhöz, mint a vasút. Georges-Eugène Haussmann tervei a középkori város nagy részét hatalmas, szabályos alakú sugárutakká, terekké, városi parkokká változtatták, nagy és arányos épületekkel. A közlekedési szolgáltatások infrastruktúrájával együtt a város tisztántartására szennyvíz- és gázvezeték-rendszereket hoztak létre. Haussmann, valamint III. Napóleon császár célja nagyon hasonlít a da Vinci által négy évszázaddal korábban vizionált tervekhez és megoldásokhoz, amely egy tiszta és jól szervezett város létrehozását tűzte ki a túlzsúfolt városok problémáinak hátrahagyásával.
Manapság pedig? Leonardo da Vinci több, mint ötszáz éves tervei nem egyszerűen érvényesek, hanem még mindig előremutatók tudnak lenni a várostervezésben. Sok tudós úgy gondolja, hogy a Leonardo terveihez hasonló vertikálisan épített, természetbe integrált, hatékony közlekedési infrastruktúrával és vízrendszerekkel rendelkező kompakt városok korunkban is lényegesen hatékonyabbak és fenntarthatóbbak lennének.
Leonardo da Vinci, aki 1452. április 15-én született a reneszánsz egyik legragyogóbb elméje volt. Annak ellenére, hogy az általa tervezett város soha nem épült meg, leginnovatívabb ötletei közül néhány a B Kézirat és a Codex Atlanticus elrendezési tervének köszönhetően szerencsére napjainkban is rekonstruálható.
Ha tetszett, olvasd el ezt is:
Április 10-én indult végzetes útjára az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic