spot_imgspot_img
spot_img

Legendák, titkok, érdekességek Újlipótvárosról

-

Article Top Ad (AdSense)

Budapest 13. kerületének ezen városrészét, a Szent István park és a Pozsonyi út környékét a pesti szleng tréfásan Lipóciának is nevezi.  Maczó Balázs várostörténész elmélyült a városrész megismerésében. Séták a Szent István park körül című könyve néhány emblematikus épületen keresztül mutatja be Újlipótváros múltját és lakosságának életét. Olyan legendákról és titkokról is mesél, amelyeket lehet, hogy máshol még nem hallottál.

Nekünk párszor kikerekedett a szemünk olvasás közben.

Egy izgalmas Sétakönyv

Maczó Balázs kötete az Athenaeum Kiadó Sétakönyvek sorozatában jelent meg nemrég. A várostörténész a Miénk a Ház! városi sétákat szervező munkacsoport vezetője. Közvetlen stílusával megszólítja az olvasót, szinte cseveg vele. Minket lenyűgözött az a sok ismeret és érdekfeszítő részlet, amit elárult Újlipótváros épületeiről, legendáiról. Már mi is más szemmel nézzük az épületeket, amelyek közt sétálunk, s amelyek homlokzatára eddig talán fel sem pillantottunk. A könyvben Bujnovszky Tamás fotóit nézegethetjük, és néhány Fortepános képet is láthatunk.

Legendák, titkok Újlipótváros
Maczó Balázs: Séták a Szent István park körül könyv, Athenaeum Kiadó

 

Aranyhalas akvárium a plafonon és házőrző oroszlán

A Szent István park, a Pannónia utca, a Dráva utca, a Pozsonyi út, a Tátra utca, a Visegrádi utca, a Kresz Géza utca, a Hollán Ernő utca és az Alig utca kerülnek új megvilágításba a könyv által. Egy-egy épület múltjába, stílusába, lakótereibe nyerhetünk bepillantást. Tudtad, hogy van olyan ház, ahol egykor a plafonra függesztett gömbakvárium aranyhalakkal volt tele? És azt, hogy van olyan házőrző oroszlán, amelyik „üvölteni” is tud? (Nyugalom, egy kerámiaoroszlánról van szó, amit el is akartak már lopni, ezért riasztóval van ellátva) A „vasalóházról” hallottál már? A könyv olvasása előtt mi sem.

 

A házmesterek a ház „szemei” voltak

A városrész épületeinek külsejét tekintve az arculatot a modernizmus, a Bauhaus és a szecesszió (itt-ott neobarokk) határozta meg. Ám a lakók életét inkább a lakótársak, a miliő határozta, határozza meg. Így aztán a házmesterek több épület bemutatásánál is fontos szerepet kapnak a könyvben. Ők ugyanis olyan helyen, részen éltek a házban, ahonnan ráláthattak a lakókra, s gyakorlatilag mindent tudtak: ki, mikor, kivel jött haza, vagy ment el otthonról.

 

 

Szent István park
A Szent István parkban, 1942 kép: Fortepan/Orbán György

 

A vészkorszak kegyetlenségei

Újlipótváros is egyike volt azoknak a városrészeknek, ahol a második világháború alatt sokan vesztették életüket. 1944 őszén Újlipótváros területén jelölték ki azt a nemzetközi gettót, amely védleveles zsidóknak jelenthette volna a megmenekülést, túlélést. A nyilasok azonban megsértették a védett házak semlegességét, sokan kerültek innen munkaszolgálatra. Egészen hátborzongató belegondolni, hogy a Szent István park emberek százainak kivégzőhelye lett.

 

Gyarmati Fanni és a „szívtelen hentes”

Maczó Balázs a könyv megírására készülve helyi lakosokkal is sokat beszélgetett. Így jutott tudomására egy Radnóti Miklós özvegyéről szóló újlipótvárosi történet, legenda. Gyarmati Fanni a Pozsonyi út 1-ben élte le élete nagy részét, s természetesen mindenki ismerte errefelé. Bevásárolni kutyájával járt, akit szintén ismertek a környéken. Egy alkalommal új hentes dolgozott a helyi hentesüzletben és nem engedte be Fanni néni kutyáját, mi több, hozzá is vágott az állathoz valamit. A kutyus állítólag meg is sérült, Újlipótváros lakossága pedig bojkottálta az üzletet. A hentesüzlet le is húzhatta a rolót.

Szerző: R. Szabó Zsuzsa

A könyvet itt tudod beszerezni: https://athenaeum.hu/konyvek

Kapcsolódó cikkeink:

Fedezd fel Debrecent! Vár a kálvinista Róma!

Szent Korona Ballon az égen – szimbólum és üzenet a felhők közt

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!