Szeretjük, mert…! Vannak olyan ételek és italok, amik felettébb kedvesek számunkra. Előfordulhat az is, hogy nem tudunk meglenni nélkülük, legalább is úgy érezzük. Ezek közé tartozik a kóla, mely nem csak ital, hanem egy társadalmi jelenség, mely létezésével meghatározza a mindennapjainkat, sőt még a történelmünket is. Lehetne azt is mondani, hogy a kóla előtti, és a kóla utáni történelmi időszak. Merenghetünk rajta naphosszat, de azon a tényen nem változtat, hogy meghatározóvá vált ez az ital a mai emberek számára. Hartmann Gabriella dietetikust kérdeztük meg a tényekről.
-
A kóla több fajtáját is forgalmazzák. Az alapvető kérdés az, hogy okozhat e függőséget?
- A kólában van egy olyan anyag, amely képes függőséget okozni. Ez a koffein, mely az energiaitalokban, a jégkrémekben, az édességekben és a süteményekben is megtalálható, ahogyan a testtömeg-csökkentésre vagy a sportteljesítmény fokozására árusított étrend-kiegészítőkben, vagy egyes gyógyszerekben és kozmetikumokban is. Igaz, leggyakrabban a kávé és a tea fogyasztása kapcsán jut az eszünkbe, igen gyakori, nehezen kikerülhető szereplője az életünknek. A koffein egy alkaloid, tudományos nevén 1,3,7-trimetil-xantin. Természetes formájában számos növényben megtalálható, a kávébabon és a tealeveleken kívül a kakaóbabban, a guarana bogyóban, és a kóladióban is.
A koffein stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a légzést, az anyagcserét, tágítja az ereket, kis mértékben emeli a vérnyomást és a testhőmérsékletet is. Mérsékelt dózisban fogyasztva fokozza az éberséget és csökkenti a fáradtságérzetet – az alvást elősegítő, az agyi aktivitást és éberséget csökkentő hormon, az adenozin aktivitásának átmeneti gátlása révén. Serkenti a gondolkodást, a szellemi funkciókat, a képzettársítást. Emiatt sokan vetik be valamely formáját munka, tanulás vagy más, fokozott koncentrációt igénylő tevékenységek végzése előtt és alatt. Bár van már néhány kutatás, amelyek ezen hatásokat cáfolják.
– Mik lehetnek a negatív hatásai a koffeinek?
– Függőséget okoz és túladagolható. A fenti hatásokhoz a rendszeres fogyasztás miatt bizonyos fajta tolerancia, hozzászokás is kialakul. Egy idő után már egyre többre van szükségünk ugyanakkora hatás eléréséhez. Bár a koffein nem számít valódi drognak, ez a fajta „függőség” azért komoly elvonási tünetekkel jár, ha mondjuk nem jutunk hozzá a szokásos adaghoz, akár csak kis mennyiségű fogyasztás esetén is. Az olyan tünetek, mint pl. a fejfájás, ingerlékenység, aluszékonyság vagy fáradtság – számos vicces jelenetet is eredményeznek (lásd: „ne szólj hozzám, még nem ittam meg a reggeli kávémat” típusú mémek), de azért figyelmeztetnek is, hogy a koffein rabjai lettünk. Forrás: https://www.travelo.hu/boresgasztro/20200519-koffein-hatasa-az-agyra-es-a-szivre-a-dietetikus-szerint.html
-
Mitől függ az, hogy egyáltalán bármelyik üdítőitalra ‘rákattanhatunk’?
Az üdítőitalok rendkívül magas szénhidrát-tartalommal, ezen belül is hozzáadott cukor tartalommal rendelkeznek. Elméletileg hozzáadott cukorra nem is lenne szükségünk egy kiegyensúlyozott, vegyes étrend esetén, hiszen például a gyümölcsök, a gabonák, a tej és egyes tejtermékek, a burgonya és a zöldségek szénhidráttartalma fedezheti a napi szénhidrát szükségletet. Ugyanakkor, ha megpróbáljuk teljesen kiiktatni a cukrot az étrendből, ez könnyen újabb problémákat vethet fel. A cukor drasztikus elhagyása hirtelen elvonási tünetekhez hasonló bajokat okozhat: idegesség, agresszivitás, fáradékonyság, ingerültség, stb. Az agynak szüksége van a szénhidrátra, így a cukorra is, egészen pontosan a glükózra, és ha nem kap belőle eleget, akkor nem teljesít megfelelően. Ez meglátszódhat az iskolai/munkahelyi/sportbeli teljesítményen is.
-
Ha csak a kalóriákat nézzük, mennyit lenne érdemes fogyasztani?
- Referencia érték a napi bevitelre: 2000 Kcal/nap. Ebből 100 ml classikus coca cola energiatartalma: 45 kcal. Az 500 ml-es műanyag flakonos termékből 1 üveg energiatartalma: 225 Kcal. A fémdobozos classic coca cola : 148,5 kcal. Ha tehát 2 db fél literes klasszik Coca colát elfogyaszt naponta valaki, akkor a napi energiaszükséglete ¼-ét „megitta” úgy, hogy értékes tápanyagot még nem juttatott a szervezetébe. Tehát fél liter cukros üdítőital megközelítőleg 200 kcal-t és 10 teáskanálnyi cukor bevitelét jelenti a szervezetünk számára. A WHO ajánlása alapján a hozzáadott cukor bevitel a napi energia bevitel 5 százalékát ne haladja meg, ez körülbelül 6 teáskanálnyi cukornak felel meg.
A Coca cola zero vagy a ‘zéró zéró’ (tehát zéró cukor és zéró koffein) már szinte egyáltalán nem tartalmaz sem cukrot, sem kalóriát. Korlátlan fogyasztása azonban az összetevők miatt nem ajánlott. Napi rendszeres fogyasztása egyik üdítőnek sem ajánlott, még energiamentes változatban sem! Szomjúság csillapítására a tiszta víz a legjobb „orvosság”. Forrás: https://www.coca-cola.hu/markaink/coca-cola/coca-cola
-
Mik a kóla kifejezetten jó tulajdonságai a szervezetünk számára?
- Valamilyen oknál fogva a gyomor-bélrendszeri tüneteket csillapítja (hasfájás, hasmenés, hányinger). Kis mennyiségben, kortyonként fogyasztva ilyenkor segíthet.
-
Mik azok az alapvetések, ami miatt dietetikus szemszögből nem javasolt a fogyasztása?
- A cukros üdítőitalok fogyasztását kapcsolatba hozzák az elhízással, a cukorbetegség és a fogszuvasodás kialakulásával, ahogy a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák, stroke megjelenésével is. Egyes kutatások a hasnyálmirigy- és vastagbél daganatok kialakulásával is. Annyi biztos, hogy a cukros üdítőitalok magas energia tartalmúak, sok felesleges kalóriával terhelik meg a szervezetünket a rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztás hozzájárulhat az elhízáshoz.
-
Az cukormentes változatok tényleg fogyaszthatók az inzulinrezisztensek számára is?
- Igen, azonban az összetevőket figyelembe véve rendszeres fogyasztásuk nem javasolt. Koffeintartalom szempontjából is vizsgálni kell, mert IR esetében gyakran társul ehhez a betegséghez magas vérnyomás, amikor a koffein túlzott bevitele kontraindikált/ellenjavallt. Az igaz, hogy 100 ml Coca cola 30 mg koffeint tartalmaz (500 ml 150 mg koffeint), azonban mindenképpen figyelembe kell venni más koffein-tartalmú italok vagy termékek, esetleg gyógyszerek fogyasztása mellett.
-
Mik lehetnek az egészségre gyakorolt negatív, illetve pozitív hatásai a kóla fogyasztásának?
- Koffeinre térnék ki elsősorban. A koffein is túladagolható (600 mg/nap mennyiséggel), és a legrosszabb, hogy ez a hatás (émelygés, hányinger, szédülés…) nem csillapítható azonnal, mindössze a szervezet lebontási képességére lehet hagyatkozni, ami viszont időbe telik (erre használatos a felezési idő kifejezés. Nem olyan nehéz túltolni a koffeint sem, ha mondjuk a szokásosnál több kólát iszunk vagy mellé kávét, teát. 3 db fél literes kólával máris 450 mg koffeint juttatunk a szervezetünkbe. Ugyanez igaz az energiaitalokra is, amelyekből már egyre nagyobb kiszerelések kaphatók, de az ún. shotokból is könnyű túl sokat inni, mert bár kisebb térfogatúak, de koffeinben dúsabbak (ez a gyerekekre, fiatalokra különösen veszélyes lehet). A felső határnak a 400 mg-ot tekintjük, amely rendszeres fogyasztás esetén még nem hat negatívan egy egészséges felnőtt szervezetére.
Mindemellett a koffein – a kortizol- és adrenalin-felszabadulás serkentésén keresztül – enyhe vérnyomás-emelkedést és gyorsuló szívverést okoz, ellazítja a hörgőket, kissé növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét és fokozza a vízhajtó hatást. Élénkítő hatása – szereplés, vizsga, éjszakai munka, alváshiány, stb. esetén – fontos szerepet tölthet be a mindennapi életben. Különösen hasznos lehet olyan helyzetekben (pl. a közlekedésben), ahol a megfelelő éberségi szinttől önmagunk és mások biztonsága is nagymértékben függ. Megfázáskor, kínzó fejfájás esetén a koffeint tartalmazó gyógyszerek átsegíthetnek bennünket egy-egy nehéz időszakon.
