2022-ben a Netflix egyik legnépszerűbb sorozata a Kleo című 8 részes minisorozat volt, melynek főszereplője egy volt NDK titkos-ügynöknő, aki a Berlini fal leomlása után válaszokat keres arra, miért is került koholt vádak alapján börtönbe. Mindezt a saját, jól bevált módszereivel.
Élet a Falon innen… és túl
Kleo Straub az NDK-ban született és nőtt fel. Nagyapja a Német Demokratikus Köztársaság Állambiztonsági Szolgálatának (STASI -ejtsd „stázi”) fontos és befolyásos alakja. Kleo a STASI nem hivatalos titkos-ügynöke, akinek az a feladata, hogy különleges bevetéseken vegyen részt a Falon túl, és likvidálja az ellenséges személyeket. 1987-ben egy sikeres akciót követően azonban koholt vádak alapján életfogytiglan börtönbüntetésre ítélik. Barátai, bajtársai és maga a nagyapja is ellene vall a bíróságon. Miközben a lány börtönbüntetését tölti, a Falon túl egy nyugat-német rendőrnyomozó, Sven Petzold a lány által elkövetett gyilkosság után nyomoz, ám mindenütt falakba ütközik.
A szabadság ára
Három évvel később, a Berlini fal lebontása után a volt NDK területén minden politikai elítélt amnesztiát kapott. Kleo is kiszabadul a börtönből. Össze van zavarodva, ahogyan sokan mások, akik életüket a német szocialista létre tették fel. Talán emlékszünk még a 2003-ban bemutatott Goodbye Lenin! című filmre, melyben a főszereplő édesanyja kómából ébred egy teljesen új világra: a rendszerváltás utáni Németországba. Habár sokan várták, hogy leomoljon a fal a két Németország között, mégis jó pár év traumát okozott az embereknek, nemcsak, hogy átálljanak a szabad világban való életre, hanem hogy egyáltalán felfogják, többé nem kell félniük. A legtöbben persze azonnal utazni akartak Nyugatra. Mások azonban nem találták a helyüket és válaszokat kerestek. Ahogyan Kleo is.
Django elszabadul – és irtó dühös
Kleónak a STASI egyik legjobban kiképzett ügynökének nem kell a szomszédba mennie ahhoz, hogy megtalálja a módszereket, amivel szóra bírhatja korábbi kollégáit, feletteseit és persze hőn szeretett nagyapját. A szálak azonban egyre bonyolódnak, és egyre feljebb vezetnek az Állambiztonsági Minisztérium berkein belül. Az emberek egyre-másra hullanak az ügynök-nő után, ami most már a nyugat-német nyomozóknak is kezd gyanús lenni. Sven, az ügyefogyott rendőrnyomozó saját szakállára kezd el újra nyomozni a „stasi-gyilkos” után. Kleo lassan rájön, hogy igazán senkiben nem bízhat, hiszen mindenki áruló, és mindenki egy hatalmas titkot őriz, amit valami oknál fogva nem akarnak, hogy napvilágra kerüljön. A szálak az ellenséges Nyugatra vezetnek.
Hajsza a bőrönd után
Kleo egy korábbi kollégájával való elintézetlen ügye közben súlyosan megsérül. Míg élet és halál között lebeg, lepereg előtte korábbi élete, és egy ponton rájön, hogy van egy tárgy, ami újra és újra felbukkant, ám ő eddig észre sem vette. Ez pedig egy piros bőrönd. A lány hamar rájön, hogy ez a bőrönd lehet a válasz minden kérdésére. Neki pedig meg kell szereznie. Még az élete árán is. A történet itt kezd igazán izgalmas kémfilmmé válni. Végigizgulhatjuk Kleo és Sven közös kalandját egészen Chilléig, miközben rájövünk, hogy valójában senki sem az, mint akinek mutatja magát. A néző végre megérti, hogy ez nem egy bosszúhadjárat, hanem egy összezavarodott fiatal lány önismereti útja, aki szeretné megismerni a valódi múltját és megtudni, miért alakult az élete úgy, ahogy.
A sorozatot mindenképp ajánlom azoknak, akiket érdekel a hidegháború vége és a rendszerváltás időszaka, és szívesen visszatekintenek gyerek vagy fiatalkoruk jól ismert mozzanataira. Továbbá azoknak, akik szeretnének nosztalgiázni olyan retro kémfilmeken, amik abban az időben játszódtak, amikor még nem voltak különleges kütyük, mobiltelefon, és csúcstechnológia. Amikor vezetékes telefonon kellett leadni a drótot és az ügynökök élete sokkal veszélyesebb és egyben életszagúbb is volt, mint a modern James-bond filmekben látottak. Emellett (újra)élvezhetjük a ’70-es, ’80-as évek régi nagy slágereit, legyen szó punk-rock vagy édes-bús sanzonokról vagy épp a rendszerváltás környéki új hullámos electro-techno műfajokról.
