Kiégés: tényleg ez vár ránk, ha rossz munkahelyen dolgozunk?

Rövid ideje, az 1970-es évek óta ismerjük ezt a tünetegyüttest, amit kiégésnek, azaz burnoutnak neveztek el. A munkahelyi ártalom szép lassan vált egy modern, alattomos civilizációs problémává, és már nem csak a hosszú évek óta dolgozókat, hanem a fiatalokat is érinti. Meghatározó tünete a fizikai-érzelmi-mentális kimerülés.

A burnout, azaz kiégés olyan tünetegyüttes, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, stressz következtében jön létre. A WHO hivatalos kiégés definíciójában az áll, hogy ez a tünetegyüttes kizárólag a munkahelyre vonatkozhat. Bíró Bence Péter pszichológussal, az üzleti stressz és kiégés hazai szakértőjével, a Business Burnout Biblia írójával beszélgettünk.

– Hány munkában, rossz munkahelyen eltöltött év kell ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy kiégtünk?

– Hivatalosan nincs megfogalmazva, hogy mennyi idő után tudunk kiégésről beszélni, de ez a jelenség nem csak a régóta dolgozókat, hanem a fiatalabb korosztályt, illetve a pályakezdőket is érinti. Nem szükséges, hogy valaki 5 – 10 éven keresztül ugyanazzal a szakmával foglalkozzon, néhány hónap is elég lehet a kialakulásához.

– Mitől alakul ki pontosan?

– A túlzott, krónikus, kezeletlen stressztől. Azt viszont, hogy ez a stressz kinél miből fakad, azt természetesen egyéne válogatja. A kiégés három részből épül fel: az érintett teljesítménye csökken, a munkahelyén tartós testi – lelki kiürültséget tapasztal, és érzelmi távolságtartás alakul ki a munkával kapcsolatban, azt érzi, hogy már nem szereti úgy, mint korábban. Ha valaki egyébként sem szereti a munkáját, akkor nem biztos, hogy a kiégés a helyes definíció az állapotára, ugyanis a kiégés gyakran azoknál szokott kialakulni, akik korábban szerették, amivel foglalkoztak. De mondok néhány konkrét kutatási eredményt is: ha túl kevés erőforrás van a feladataink kivitelezésére: nincs elég idő, tudásunk, energiánk, vagy épp, ha sok szerepben kell helytállni egyszerre. Ha az emberi környezet nem támogató, ha igazságtalannak érezzük a szervezeti kultúrát, kilátástalannak a munkát, ha a befektetett munkánk és a megtérülése nem arányos.

– Nem kell hosszú idő a kialakuláshoz?

– Nem kellenek évek, akár fél év múlva is jelentkezhet. Amennyiben a kiégés első tüneteit nem vesszük figyelembe, később egyre súlyosabb következményekkel számolhatunk. Ez mindenkinél más, de a kezeletlen kiégés következtében kialakulhatnak testi tünetek is, mint például a rendszeresen fellépő fej- és hátfájás, aranyér majd a pánikrohamok.

– Munkavállalókat vagy a cégvezetőket jellemzi leginkább a kiégés? Inkább róluk olvasni…

– Mind a kettő csoportra jellemző. A felsőbb vezetőket ugyanúgy érinti, de mindig nagyobb a hírértéke annak, ha egy nagyvállalat vezetője mond le kiégés miatt, mint egy munkavállaló. A rendelkezésünkre álló kutatások szerint általában minél magasabban van valaki a hierarchiában, annál kevesebb negatív érzést tapasztal. Ám amikor a vezető elindul a kiégés irányába, akkor gyakran cég teljesítménye is negatív irányba fordul. A Pfizer vezérigazgatója is a kiégést jelölte meg lemondása okaként még a Covid előtt.

-Több szakasza van a kiégésnek? Lehetünk úton a kiégés felé és elérkezhetünk a már kiégett állapotba?

-Nem lehet határozottan felosztani szakaszokra, nem mindenkivel ugyanaz történik az első második és harmadik lépésben. Nem mindenki éli át ugyanazt. Van, aki akkor kap észbe, amikor megmagyarázhatatlanul szédül, de valaki furcsa szívdobogást tapasztal, amit orvosilag kivizsgálva csak pszichés okra tudnak visszavezetni. Más az ingerlékenységet veszi észre magán, valaki a teljesítménycsökkenésre lesz figyelmes. Valakinél látványosan, valakinél lassan, fokozatosan jelennek meg a tünetek. Természetesen ez egy egyéni folyamat. Nem olyan, mint a terhesség kérdése, hogy valaki vagy terhes, vagy nem. Kiégésben lehetek érintett enyhén is és erősen is. A többség egyébként úgy reagál, mint az alkoholizmusnál: nem veszi észre a létező problémát.

– Mik az első tünetek?

– Három fő tünet van. Az első, ha az ember heteken keresztül fáradtnak érzi magát és ez nem javul. A második, hogy az érintett a munkájában egyre többet hibázik. A harmadik az, hogy korábban szerette, amit csinál, de most egyre kevésbé tudja rávenni magát, rossz hangulattal megy dolgozni, nehezebben viseli el a kollégákat. Érdemes erre nagyon odafigyelni, ennél is nehezebb a visszafordíthatóság, amennyiben mélyül.

– Népbetegségnek számít ?

– Sokakat érint, de nem betegség.

– Hogy lehet megelőzni egyáltalán, ha meglehet?

– Sokféle élethelyzet van, sok dolgot tehetünk, hogy csökkentsük a valószínűségét a kiégésnek. Fontos, hogy legyen az embernek támogatása, olyan kapcsolatai, ahol vissza tud töltődni, ahol azt érzi, hogy meghallgatják, odafigyelnek rá. Ez nagyon erős védőhálót tud képezni. A kiégés egy rendszer eredménye, amelyben jelentős szerepet kap az emberi háttér, de a saját stressztűrő képességünk is, amely a saját testünkből és lelkünkből fakad. Tudunk segíteni, hogy jobb legyen az ellenálló képességünk. Nem mindegy milyen a táplálkozásunk, a sportolás sokat segít, a pihentető alvás. Sokszor télen a napfény hiányától borús a hangulatunk, nincs energiánk, fáradtak vagyunk, nincs kedvünk semmihez, és ez sebezhetővé tesz minket. Bizonyos embereknél ez okozhat szezonális depressziót, ugyanakkor a kiégés és a depresszió nem ugyanaz.

– A környezet érzékeli, ha az egyén kiégett?

– Érzékelhetik. Ugyanakkor különbséget kell tenni a szakmai diagnózis és egy baráti észrevétel között.

– A vállalatok észreveszik a kiégett munkavállalót és tesznek valamit érte?

– Ez vegyes a mai Magyarországon. Léteznek olyan cégek, amelyek olyan meetingeket tartanak, ahol figyelnek a kollégák egészségére, jólétére. Ha valakin a kiégés jeleit tapasztalják, támogathatják a feltöltődésüket, csökkenthetik a terhelést, javasolhatnak szabadságot, vagy épp fizethetnek coachot, aki személyre szabottan segíthet nekik. De olyanok is vannak, akik az utolsó csepp energiát is kipréselik a munkavállalóból, majd ha elfogy a szufla, felvesznek helyette valaki mást.

– Melyik cégekre jellemzőbb az odafigyelés, a multikra vagy a kisebb, családiasakra?

– Ez inkább vezető függő, mint méretfüggő. Ismerek olyan nagyvállalatot és kisvállalatot is, ami inspiráló és olyat is, rossz példa. Egyébként egyre több olyan példát látok, hogy a pár fős vállalkozások törődnek vele, hogy a kollégáknak rendben legyen a mentális egészsége. Egyre többen ismerik fel, ha a munkavállaló nem ég ki, akkor több pénzt tud termelni a cégnek. Az, ha felfigyelünk a jelenségre és segítünk, nem csak egy szociális intézkedést jelent, hanem konkrét gazdasági haszna is van, erről a Harvardnak is vannak oktatóanyagai.

– Vissza lehet fordítani a kiégést és hogyan?

– A pihenés fontos elem, de nem a végső és egyetlen megoldás. Sokan gondolják, ha felmondanak a munkahelyen vagy egy féléves időszakot kivesznek feltöltődésre, rögtön meg is oldódik a kiégés. Ezek a lépések az okot nem mindig oldják meg, inkább csak a tüneteket. Az okokkal is érdemes foglalkozni. Valakinek a munkahelyi konfliktusos kapcsolatok szívják el az energiáját, ilyen esetben a kapcsolatok javítása, a kommunikáció fejlesztése, vagy épp a folyamatok optimalizálása segíthet. Egyéb esetben lehet, hogy hősünk hajlamos túlvállalni magát, ahol a személyiségfejlődést és önérvényesítést érdemes elősegíteni.

Minél korábban ismeri fel valaki, annál könnyebben jöhet ki belőle, profi segítség mellett akár 2-6 hónap alatt. Az emberi szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy helyre álljon, nem lehet siettetni a folyamatot.

– A gyakorlatban mit jelent a szakember segítsége?

– Az első lépés minden esetben a személyre szabott mélyreható felmérés. A szindróma nagyon árnyalt, különböző fázisokkal tűzdelt, ezért a kezelése és elkerülése sem oldható meg egyetlen jó tanáccsal. Az érintett a szakembernél nemcsak kiönti a lelkét. Változási stratégiát dolgoznak ki, aminek a gyakorlatba ültetését a szakember felügyeli, és az eredményeket folyamatosan újraértékelik, és mindig szükséges gyakorlatokkal haladnak előre.

Ha valaki már annyira nehéz helyzetben van, hogy, egy pszichológus már nem tud segíteni, akkor érdemes pszichiáterhez fordulni, aki a felírhat neki gyógyszert, aminek a segítségével alkalmassá válik az érintett a pszichológussal történő munkára. Ezek súlyos esetek, az emberek többségének nincs szüksége rá.

-Csak a munka területén létezik kiégés vagy kapcsolatban, családban, magánéletben is?

– A tankönyv szerint a kiégés csak a munkára vonatkozik, de a magánvéleményem szerint az élet más területén is megjelenhet, a párkapcsolatban, a háztartásban. Fontos viszont, hogy megkülönböztessük a depressziótól. Az a különbség a kettő között, hogy a depresszió az élet minden területét átszövi. Depresszió esetén az egyénnek semmihez nincs ereje és motivációja, szinte semminek nem tud örülni, nemcsak a munkahelyére vonatkozna kezek az érzések. Depresszió esetén szintén fontos a szakemberi segítség.

Fotók:Bíró Bence Péter