spot_imgspot_img
spot_img

Kazinczy Ferenc a nyelvújító születésnapját ünnepeljük

-

Article Top Ad (AdSense)
1759 október 27-én született hazánk egyik legmeghatározóbb irodalmi egyénisége. Kazinczy Ferenc munkássága a mai napig befolyásolja hazánk irodalmát.

Kazinczy Ferenc élete

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc Érsemjénen, született, 1759. október 27-én. Magyar író, költő és az újkori nyelvújítás vezéralakja. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, kinek élete a magyar nyelv bűvkörében zajlott. Elhivatottan foglalkozott a magyar nyelv szépségével és a reformkor kiemelkedő egyéniségeként, nemzetünk ismertségét, felemelkedését köszönhetjük neki.
Fotó: wikipédia Kazinczy Ferenc portréja.
Kazinczy Ferenc régi nemesi család sarjaként 1759-ben született. Édesapja, Kazinczy József- Abaúj megyei táblabíró, édesanyja, Bossányi Zsuzsanna. Fiatal korában- pontosan nyolc éves koráig- anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc Bihar vármegye főjegyzőjének, országgyűlési követének a házánál nevelkedett. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben visszakerült a szülői házhoz. 1779. szeptember 9-én Milecz Sámuel tornai ügyészhez utazott Kassára, ott kötött ismeretséget azzal a Rozgonyi Erzsébettel, aki első szerelme lett. 1781. január 11. és 1782. június 2. között Eperjesen folytatta a joggyakorlatot. Sokat foglalkozott a művészetekkel, táncolni, fuvolázni, rajzolni, festeni tanult, sokat olvasott főleg a német írókat kedvelte. Szerelmes lett egy „mívelt leányba”, Ninos Steinmetz özvegy katonaorvosné leányába, aki nagy hatással volt rá. A magyar prózát az érzelmek festésében, a gyöngéd hangulatok kifejezésében gyakorolta.

Nyelvi tanulmányai

Ezeddig egyáltalán nem ismerkedett meg más nyelvekkel, viszont itt, magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. Ekkor édesapja felismerte rendkívüli tehetségét és maga is örömest foglalkozott vele, társalogva és tanítgatva. Kazinczy 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta előkészítő osztályban. 1769. szeptember 11-étől tíz éven át a sárospataki kollégium tanulója volt, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1775-től a főiskolán a jogi tantárgyak mellé felvette a teológiát is, egy, az iskolába érkezett francia katonatiszttől pedig franciául kezdett el tanulni. 1775-ben, édesanyja biztatására és korai halála után- közreadta első művét, ekkor alig volt 16 éves. Magyar Ország Geographica, azaz Földi állapotjának le-rajzolása címmel, amely az akkori magyar földön Kassán jelent meg elsőnek.
Fotó: wikipédia

Elhatározta, hogy író lesz

Mély hatást tett rá a főiskolának puritán szelleme, a sárospataki Rákóczi névhez fűződő dicsőséges emlékek hazafias érzését táplálták, szellemi fejlődését a kollégium gazdag könyvtára mozdította elő. Rengeteget olvasott klasszikus és kortárs műveket, melyek folyamatosan befolyásolták egyéniségének, gondolkodásmódjának alakulását. Nagy befolyással volt rá az 1777. év, amikor Zemplén vármegye küldöttsége Bécsbe utazott. E küldöttség tagja volt nagybátyja, Kazinczy Ferenc, aki őt magával vitte. Az ifjú Kazinczy ekkor járt először a császárvárosban. Ritka művészi érzéke itt megkapta az esszenciát, amit eddig nélkülöznie kellett. Mikor visszatért Sárospatakra, két új behatás érte. Egyik Baróti Szabó Dávidnak új mértékre vett versei, melyek a klasszikus alapokra helyezte a költészetet, illetve Báróczi Sándor testőr írónak művészi prózában készült Marmontel-fordítása. Kazinczyra mind a versújító, mind a stílusújító kezdemény nagy hatást tett- és ekkor végleg elhatározta, hogy író lesz.

Irodalmi pályájának első időszaka

1785 augusztusában Bécsbe utazott, hogy Van Swieten közoktatásügyi miniszternek bemutatkozzon és a Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Gömör, Torna, Abaúj, Borsod, Heves, Jászság és Kis-Kunság megyei iskolák tanfelügyelőségét kérje. A november 11-én megkapott tisztséget öt éven át töltötte be, II. József császár rendelkezései szerint mintegy kétszáz iskolát állított fel, s ezzel nagy elismerést szerzett magának.
Kazinczyt az irodalomtörténet a hazai nyelvújítás vezéralakjaként, korának nagy irodalomszervezőjeként tartja nyilván. Írói pályája két részre bontható. A fogsága előtti időszakra (1794 decemberéig) és szabadulása utáni időszakra (1801. júniusától kezdődött).
Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművéről:
„Pályaírásomnak egész ideája, igen is, csak a’ Nationalismus. Az nekem az idolumom, nem holmi apró tekintetek.”
Az első részt a felvilágosodás eszméinek hatására megába szívta a szentimentalista stílust. Ekkor megindította az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratokat: előbb harmadmagával a Magyar Museumot, majd annak szerkesztéséből kiválva egymaga az Orpheust. Segítette az első magyar nyelvű színtársulat létrejöttétben és évente jelentkező versantológiát adott ki.
„Nékem egyik tárgyam a józan gondolkozás lesz…”
Fotó: wikipédia Kazinczy Ferenc szobra Nemzeti Muzeum park

Irodalmi pályájának második időszaka

Itt már kiforrott egyéniségként, jóval tudatosabban élte irodalmi életét. Műveiben, publikációiban ekkor már leginkább a klasszicista művelődéseszmény és ízlésvilág érvényesült. Előtérbe került az ízlés nevelése, a választékos stílus, a nyugati irodalmi minták követésének igénye és fontosságának hirdetése. A jelentős nyugati írók műveinek fordítását fontos feladatának tartotta, és ekkor már a magyar nyelv gazdagítását élete céljaként határozta meg. 1916-ban megjelent Tübingai pályaművében pedig a magyar nyelv polgári nyelvvé emelése és a magyar nyelv hivatalossá tétele mellett állt ki.

Nyelvújítási törekvései

Már 1805-ben írt Csokonai-nekrológja, majd Kisfaludy Sándor műveiről 1809-ben közölt recenziója vitákat váltott ki irodalmi körökben. A nyelvújítási harcot Vitkovics Mihálynak címzett verse és Tövisek és virágok című epigrammagyűjteményének megjelenése indította el (1811). Vallotta, hogy az írónak szabadságában áll új szavak alkotása, hogy a nyelvet szebbé, kifejezőbbé tegye, alkalmassá az új ismeretek befogadására. Egyes túlzó, egyoldalú nézetei miatt számos összetűzésbe került kortársaival, sőt még Kölcsey is elfordult tőle. Két munkájával indította meg Kazinczy a nyelvújítási harcot: Poetai epistola Vitkovics Mihály barátomhoz és Tövisek és Virágok. Ez utóbbi epigrammák gyűjteménye, melyekben az új és az ósdi ízlés híveit jellemzi és rendkívül nagy feltűnést, egyes érdekelt íróknál erős visszatetszést, az újítás híveinél viszont lelkesedést váltottak ki. A nyelvújítási harcot végül kompromisszumra hajló tanulmánya, az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél közzététele változtatta meg 1819-ben.
Fotó: wikipédia Kazinczy Ferenc idős kori portré

Jelentősebb Művei

1775 Magyar ország geographica, az az Földi állapotjának le-rajzolása, melyet egynehány fő-Geographusok munkájából.
1791 Helikoni virágok Pozsony és Komárom (Az utolsó években megjelent és új költeményei, másokéival együtt.)
1793 Herdernek Paramythionjai és hozzá: Lessing meséi három könyvben
1793 Sokrates Mainomanos, az az a Sinopei Diogenes Dialogusai, Wielandból
1808 Magyar régiségek és ritkaságok. I. kötet
1810 Herczeg Rochefoucauldnak maximái és morális reflexiói, három nyelven.
1810 A nagyság és szépség diadalma. Napoleonnak és Luizának menyegzőjöknél fordítás
1811 Tövisek és virágok. Kevés számú példányokban jelent meg.
1812 Hat sonett Kazinczítól és Szemerétől.
1814-16 Kazinczy Ferencz munkái. (I. Szívképző regék, Marmonteltől. Paramythek Herdertől. Révai arczk. 1814, II., III. Gessner Salamon munkái. b. Orczy Lőrincz és gr. Barkóczy Ferencz arczk. 1815., IV. Yorick és Eliza levelei. Raynalnak keservével Eliza után. Érzékeny utazások Franczia- és Olaszországban, Sterne után, A római carneval, Goethe után, Csehy József arczk. 1815. V. Esztelle, Clavigo, előadatott Miskolczon 1832. jan. 29., Nagyváradon 1835. máj. 19., Debreczenben 1835. aug. 15., A testvérek, előad. 1794. decz. 17., Goethe drámái, gr. Ráday Gedeon arczk. 1815., VI., VII. Ossziánnak minden énekei, Spissich János és br. Wesselényi Miklós arczk., 1815., VIII. A Szalamandrin és a képszobor, Wieland ut., Egmont, Goethe ut., gr. Teleki József arczk., 1816 IX. Bácsmegyeinek gyötrelmei (ez utóbbi letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból, németből, egy eredeti toldalékkal, A vak lantos, Weber Vida ut., A repülő szekér, Herder ut., Az Etna, Brydonut., Mesék, Lessing ut., Pászthory Sándor arczk., 1814. Ism. Tudom. Gyűjtem. 1818. IV.)
1831 Szent történetek az ó- és új-testamentom könyvei szerint.
1834 A bot-csinálta doktor, vígjáték három felvonásban. Moliére után fordítva.
1839 Kénytelen házasság, vígjáték, egy felvonásban.
1916 A magyar nyelv polgári nyelvvé emelése felől Kazinczy Ferenc tübingai pályaműve a magyar nyelvről.

Forrás: Wikipédia

Fotó: Wikipédia

Mindenki Kovács Katija- őt ünnepeljük

Hivatalosan is átadták az Opera Eiffel Műhelyházát

 

 

FRISS CIKKEINK

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!