A démonikus nő, a végzet asszonya, az első magyar női filmsztár. Karády Katalin, akinek a neve fogalom, a jelensége megbabonázó, a személye misztikummal teli, a sorsa pedig megdöbbentő részleteket rejt. Megpróbáljuk megidézni ennek a különleges nőnek a pályáját és megfejteni a varázsát.
Kanczler Katalinból Karády Katalin
A későbbi filmcsillag meglehetősen kemény és nehéz körülmények közt töltötte gyermekkorát, Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben. (Születésének időpontjáról, évéről többféle adat fellelhető különböző Filmlexikonokban, leggyakrabban 1910-et jelölik meg.) Apja szűkös, kis fizetéséből 9 embert kellett eltartani. A Kanczler családnak Katalinon kívül 6 gyermeke volt. Katalin még kiskorú volt, mikor 1931-ben férjhez ment egy nála jóval idősebb, elvált férfihez. Varga Rezső adótiszttel a házasságuk azonban nem tartott sokáig, pár éven belül elváltak. Ezt a love story-t az élet így írta meg.
Egyed Zoltán újságíró, lapszerkesztő fedezte fel a fiatal tehetséget. Egyed nagy lelkesedéssel menedzselte. Tőle származik a Karády művésznév is. Egyed Zoltán kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható karakterét, imázsát. Az imázsteremtés, a sztárgenerálás olyan jól sikerült, hogy a színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, fiatal nők ezrei utánozták akkoriban.
Dekoratív megjelenése, titokzatos, erotikus kisugárzása, mély, búgó hangja, szuggesztív egyénisége, megbabonázó tekintete a kor ünnepelt dívájává tette.
A színivilágba a színházi újságírók fejedelmeként emlegetett Egyed vezette be Karádyt, a film és mozivászon számára Zilahy Lajos fedezte fel.
A Halálos tavasz és a Karády-kultusz
Nálunk a családban a Halálos tavasz fogalom volt. Kamaszkoromban vasárnaponként gyakran adták a tévében, s nagymamám párás tekintettel nézte meg mindannyiszor. Mi meg tudtuk, hogy nem szabad elkapcsolni ezt a szívszaggató fekete-fehér melodrámát, bármilyen giccsesnek is tűnt számunkra. Karády filmjét nézni életérzés volt, többről szólt, mint a sztori.
Zilahy Lajos regényének filmváltozata fülledt erotikája a maga nemében nagyon merész volt a bemutatásának idején. A házasságon kívüli nemi élet, a vágy és szenvedély ilyen formán történő ábrázolása, és az öngyilkosság kérdései korábban nem jelenhettek meg a vásznon. Ráadásul mérföldkő volt Karády életében, pályájában, hiszen első filmszerepe volt. A szerep, amivel sokan azonosították, s ami a kor ünnepelt dívájává tette.
A Halálos tavasz a bemutatásakor (1939) páratlan és hangos sikert aratott és nagy botrányt is kavart.
Karády csillogott, ikon lett. 1939 és 1943 között 18 filmje készült. Ő volt a filmek abszolút főszereplője. Leggyakrabban (7 alkalommal) a kor férfi filmsztárja, a sármos Jávor Pál volt a partnere.
Karády a szerepeiben nagyrészt a végzetesen vonzó, érzéki nő szerepsémáját kapta, akiért szinte megőrülnek, akár ölnek vagy képesek lennének ölni a férfiak.
Ha szívesen hallgatnád a színésznő hangját, itt egy 2 órás anyag Karády dalaiból:
Magánéletét titkok, legendák övezték
A mozifilmeken igazi sztárként, démonikus nőként tündökölt, népszerűsége csúcsán naponta körülbelül 300 levelet kapott. Állítólag igyekezett mindre válaszolni.
Frontkatonákhoz fűződő kötelékét különösen fontosnak tartotta. 1942-ben két Magyar Királyi Honvédség számára készült rövid játékfilmben is játszott, énekelt.
A Tábori levelezőlapban fronton harcoló férjének levelet író asszonyként tűnik fel, a másikban pedig katonai kórházba látogatva énekel. A Valahol Oroszországban kezdetű dal sokak szívébe égett. Ha hihetünk a legendáknak: sok magyar katona az ő fotójával a tárcájában halt hősi halált.
Gyengéd szálak fűzték Ujszászy István tábornokhoz, aki a második világháború alatt a magyar hírszerzés és kémelhárítás irányítója volt Horthy vezérkarában. A német megszállást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. 1944. áprilisában letartóztatta a Gestapo. Több hónapig fogva tartották, megkínozták, fogait kiverték.
„Előbb a Zrínyi utcába vittek, majd a Fő utcába hurcoltak, ott három hónapig voltam magánzárkában. Hogy miért? Nem szívesen beszélek róla, nehogy kérkedésnek hasson. De az igazság az, hogy üldözötteket bújtattam. Annak idején három lakásom volt, mindegyikben jó néhány embert rejtegettem. Ezt nem valamiféle hősies áldozatnak, hanem emberi kötelességemnek éreztem.”
A részlet innen való: Kelecsényi László: Karády Katalin
Színészként ellehetetlenítették, az új politikai irányelvek szerint nem kaphatott szerepet, feladatot sem a színpadon sem a filmes világban. 1949-ben Karády, az egykor ünnepelt filmcsillag elhagyta az országot. Előbb Brazíliában élt, aztán az Egyesült Államokba költözött. Amerikában kalapszalont üzemeltetett, tisztes, korrekt jövedelemre tett szert. Művészpályája gyakorlatilag 1949-ben véget ért, de utóélete máig hat.
Ebben a cikkünkben is olvashatsz Karády kalapszalonjáról: Így vásároltak, divatoztak ők
Terefere és viccelődés
1989. november 17-én Vitray Tamás Telefere című műsorában telefonon beszélgetett Karádyval pár percig, melyben 1990 márciusa felé tervezett magyarországi látogatásáról is említést tesz. Nagy dolog volt ez akkor. Egy ikon hangja volt hallható a telefonon keresztül.
Sajnos a filmcsillag 1990 februárjában New York-ban meghalt. A műsorban még énekelt és viccelődött is: „Ez volt a veszted, mind a kettőnk veszte, hogy Vitrayt Karády fölfedezte.” – búgta kellemes hangján.
Itt megnézheted az adásnak ezt a részét: https://www.youtube.com/watch?v=H6Xx1vS9RAY
A legenda tovább él
2001-ben Bacsó Péter a Hamvadó cigarettavég… című filmben emlékezett meg a bűvös hangú szexszimbólumról. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a hősies, humanitárius tetteiért 2004 decemberében posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozta Karády Katalinnak. 2011-ben Karády Katalin Múzeum nyílt Budapesten. Később bélyeget is kibocsátottak a halhatatlan színésznő emlékére. 2020. december 29-én emléktáblát avattak New Yorkban a 2. sugárút és a 80. utca kereszteződésénél lévő lakásának udvarán. Szerepeiben örökké él.
Szerző: R. Szabó Zsuzsa
