A HORECA szektor nincs eléggé ellátva? A képviselet komoly erőfeszítéseket tesz a szektor előrehaladásáért, mely gazdaságunk mérvadó mozgatórugója is lehetne.
Juh- és bárányhús napot tartottak
A Juh- és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet küldetésének tekinti a kiskérődző ágazat termékeinek népszerűsítését. Ezzel egyetemben szorgalmazza a hazai fogyasztás mértékének növelését. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezete és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat az Agrárminisztériummal közösen szervezte meg az eseményt. Kifejtették, hogy a fogyasztók- legyen az a vendéglátó szektor, vagy a háztáji felhasználás- elhanyagolja a területen lévő lehetőségeket. Céljuk a juh- és bárány hús fogyasztásának ösztönzése, beépítése az étkezési szokásokba, ezzel segítve a sokszínű, egészséges étkezést és a hagyományokból ismert magyar ételek visszaállítását az étrendbe. Kifejtették, hogy az egy főre jutó hazai juh- és bárányhús fogyasztás növelésével biztosítható a kiskérődző ágazat több lábon állása, a belföldi értékesítés növelése, és új piaci lehetőségeket teremthet.
A szervezet frissen alakult– és törekvései, a nemzeti érték megőrzésének alappillére lehet. Ebben az ágazatban óriási potenciálokat látnak, amit az egyesület gazdasági oldalról is megvizsgált.
Bátor Árpád, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta: „A Juh és kecskehús értékesítésének 90%-a külföldre történik. Ezzel véleménye szerint nincs is probléma, normális piaci körülmények között. Ha minden magyar állampolgár évente kétszer bárányt fogyasztana, egyet sem kéne exportálni.”
A bárányhús nagyszerű
Zömében azt is el lehet róla mondani, hogy bio. Extenzív körülmények között vannak tartva, a tápok nem tartalmaznak olyan szereket, ami a hús minőségét rontaná. Tudományos kifejtések, megállapítások alapján is egészségesnek tartják a bárányhúst, ami akár a daganatos megbetegedések megelőzésében is nagy szerepet játszhat. A promóciós tevékenység két stratégia mentén halad: A prémium kategóriás bárányhúsok népszerűsítését elsősorban a HORECA szektorban végzi a szakmaközi szervezet, míg a felnőtt vágójuhból készített ételeket elsősorban állattenyésztési rendezvényeken, vásárokon népszerűsíti. A juh- és bárányhús hazai feldolgozásával nem csupán a belföldi igényeket lehetne magas színvonalon kielégíteni, a magasan feldolgozott árukínálattal külföldi piacokat is meg tud célozni.
A hazai fogyasztás növelése érdekében 2 vágóhidat is ráállítanak az ágazatra, melyek gond nélkül el tudják látni a hazai keresletet. Az igényekhez alkalmazkodva már olyan termékeket szeretnének létrehozni, amik már majdnem konyhakészen állnak a fogyasztók rendelkezésére.
Erőfeszítések a szektor felvirágoztatásáért
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke: „Az, hogy az állomány 90%-a exportra megy- az egyértelműen azt jelenti, hogy a magyar bárány kiváló minőséget jelent Európában.”
A juh azok közé az állatok közé tartozik, amik nem versengenek az emberrel- táplálkozási értelemben- hiszen a legelő füvét fogyasztja. Ha ennek megnézzük a hasznosítási lehetőségét, óriási potenciált találhatunk benne. Jelenleg 800 ezer hektár a rét és a legelő áll rendelkezésre, ami hasznosítható lenne. Ebből adódóan a jövő élelmezési problémáinak megoldása lehet, a legelő, illetve a legelőn tartott állatok populációjának növelése. Lehetőségünk van ez által egy olyan exportképes terméket létrehozni, ami keresett Európa szerte.
Környezetvédelmi aspektusból
Egy karbantartott rét, legelő, több szén- dioxidot képes elnyelni, feldolgozni, mint egy hasonló területen fekvő erdő. Viszont rendkívül fontos a karbantartás, hiszen az ősgyepek adottak! Ezek biológiai életének fenntartása, annak általános „jóléte” alapvetése a juhtenyésztésnek is. Pontosan ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének szándéka egy úgynevezett „Gyepregiszter” létrehozása, ami követi a területeket, azok méretét, és támogatja a biodiverzitás meglétét. Céljuk, hogy a juhtartást, a többgyomrú állatok tartását a jövőben is fejlesszék és megtartsák.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke: „A nemrégiben létrejött képviselet, mint szakmaközi szervezet, ami Európában is másodikként alakult meg, nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan is átfogja a termékpályát. A legalacsonyabb szintű juhtartástól, egészen a legmagasabb szintű kereskedelemig.”
Vendéglátós szemmel
Martin Imre, a Ferdinánd Monarchia Étterem séfje, a rendezvény házigazdája elmondta, hogy a juh- és kecskehús fogyasztása évszázadokra nyúlik vissza a magyar étkezési szokásokban. Ez nem annyira ismert, viszont nagy értéket képvisel a gasztronómiában. A ropogós báránysült, burgundi kecske és bárányragu, báránypörkölt juhtúrós sztrapacska, valamint a fűszeres sült bárányborda mind bizonyíték a juh- és kecskehúsból készült ételek változatos és ízletes elkészítésének. A vendéglátásban a juh- és kecskeágazat termékei kifejezetten keresett ételeknek számítanak, azonban a séf felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyasztók megkövetelik a magas minőséget, ezért nagy igény van a HORECA szektor részéről a megbízható, jó minőségű juh és kecske termékekre.
