Jégbor vajon mi?

-

Manapság már kezd elterjedté válni, de még sokan félreértelmezik, vagy nem is tudják igazából, mit is takar a jégbor. Akik viszont már tudják, könnyen a kedvenc italukká válhat, mert bizony finom!

 

Maga a név az, ami tévutakra vezetheti a laikusokat. Asszociálhatnánk arra, hogy olyan bor, amit jéggel szolgálnak fel, vagy jégbe hűtik és utána palackozzák, vagy éppen jégből készült boros ital. Elég vicces lenne mindegyik. A válasz roppant egyszerű: a jégbor arról a technológiáról kapta a nevét, ahogyan, és amikor az készül.

Mint sok mindenben, itt is a véletlenek játékának volt fontos szerepe, legalábbis a fennmaradt írások alapján. 1830-as évek környékét írtuk, a helyszín a Rajna-vidéke. A természeti adottságok révén a szőlő szüretelése ott jóval később kezdődik, mint nálunk. Történt egyszer, hogy olyan hideg volt, hogy egy gazda úgy döntött, még kicsit vár a szürettel, mert nem szándékozott a kelleténél jobban fázni, mint általában. Miután enyhült az időjárás, elvégezte a szüretet, de jóval később a kelleténél. Annak rendje és módja szerint elkészítette a borát, viszont álmélkodva vette észre, hogy sokkal finomabb, és sokkal édesebb nedű került a poharába, mint amit megszokott. Ezek után már tudatosan várt a szürettel, és végül elterjed ez a technológia.

A lényege az, ha a szőlő megfagy, hiszen a jégbornak szánt szőlő szüretelésére az ideális hőmérséklet minimum -7 Celsius fok. Ennek okán november végére, december elejére időzítik a jégbor szüretet. A tőkén lévő szőlőszemekben lévő víz megfagy, viszont a cukor és a szilárdanyag tartalom nem, ezáltal az ilyen bor cukortartalma sokkal koncentráltabb. A megfagyott szőlőszemeket a szokásos módon kipréselik, így tehát a keletkezett must cukortartalma magasabb, ugyanúgy, ahogy a savtartalma is. Ebben a technológiában a must sűrítése természetes úton, a hideg, azaz a fagyás hatására jön létre. Illata és íze kicsit mézes attitűddel rendelkezik, nem véletlen az, hogy desszertborként ismert. A jégbor magasabb ára sem véletlenek műve, ismerve a készítését, mivel nagy odafigyelést igényel. Érdemes azt is megjegyezni, hogy nem szabad összekeverni a késői szüretelésű technológiával, pláne nem az aszúborokkal. Remek kísérője lehet desszerteknek, de aperitifként is használatos. Leginkább Németországban, Kanadában és Ausztriában honosak.

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!