Az emberi szervezet egy varázslatos csoda. Ahhoz azonban, hogy megértsük, miért fontos annyira az immunrendszerünk, tisztában kell lennünk azzal, hogyan működik. Ha megértjük bonyolultnak tűnő működését, sokat tehetünk azért, hogy egészségesen tartsuk.
Így működik az immunrendszerünk
Az immunrendszer egy komplex sejt- és fehérjehálózat, valamint különböző pályák összessége, amelyeken keresztül a szervezetünk harcol a kórokozók ellen. Amikor az immunrendszer egy idegen részecskével, úgynevezett antigénnel (vírus, baktérium vagy gomba) találkozik, akkor először megdöbben, majd riadót fúj, és haladéktalanul a tettek mezejére lép. Ahogy eltávolította az idegen részecskét, immunitás alakul ki vele szemben, ami azt jelenti, hogy ha legközelebb ugyanez az antigén bekerülne a testünkbe, szervezetünk emlékezni fog rá, és egy erős immunválasz kíséretében gyorsan elpusztítja. Minden alkalommal, amikor egy antigén bekerül a szervezetünkbe, mondjuk, a villamoson való utazás alkalmával, immunrendszerünk azonnal hatékony munkába kezd. Ahogy legyőz egy antigént, védelmi sejtek jönnek létre, amelyeket elraktároz.
Immunrendszerünk fontosságát a funkcióin keresztül tudjuk a legjobban megérteni, és ahhoz, hogy működését átlássuk, tisztában kell lennünk azzal, hogy miből is áll.
A fehérvérsejtek, amelyeket a csontvelő állít elő, immunrendszerünk legfontosabb elemei. Ők az immunitás őrei, folyamatosan monitorozzák a szervezetünket, és keresik a veszélyes elemeket, vagyis az antigéneket. Ahogy felfedeznek egyet, máris támadást indítanak a B-limfocitákkal, amelyek antitestet termelnek, és riadóztatják a T-limfocitákat, amelyek elpusztítják a szervezetben megsérült sejteket, és segítenek a többi fehérvérsejtnek.
Az antitestek Y alakú fehérjék, ezeket a szervezetünk termeli. Ezek a fehérjék hozzátapadnak az antigénekhez, és őket aztán a testünk már idegen részecskeként ismeri fel. Ez az azonosítás nagyban hozzájárul az immunrendszer fontosságához a betolakodók megölésében. Bizonyos antitestek már 4-12 nap múlva észlelhetők a szervezetben, míg mások csak később.
A nyirokrendszer kiterjedt, folyadékkal teli csatornák hálózata, amely fehérvérsejteket, nyirokcsomókat, nyirokereket tartalmaz. Fő feladata a rákos sejtek és a baktériumok elleni küzdelem.
A csontvelő szivacsos fehér szövet a csontokban, amely többek között előállítja a fehérvérsejteket.
A lép megszűri a vért, hogy eltávolítsa a mikrobákat, illetve a limfociták és az antitestek előállításáért is felel.
A csecsemőmirigy legfontosabb szerepe a T-limfociták előállítása, amelyeknek fontos feladatuk van az immunrendszer működésében.
Mit jelent az immunitás?
Az immunrendszer működésében nagy szerepe van az immunitásnak, amely háromféle lehet:
Velünk született immunrendszer
Minden újszülött az immunitás meghatározott szintjével jön a világra. Ez az első védelmi vonal, a testünkben lévő fizikai akadályok, amelyek célja az idegen részecskék távol tartása. Ez a védelmi vonal maga a bőrünk, illetve a torokban és a bélben található nyálkahártya.
Adaptív immunrendszer
A szerzett immunitás egész életünk során fejlődik a betegségek és az oltások által. Az ellenállás során működésbe lépnek a fehérvérsejtek, a limfociták, a nyirokrendszer és az antitestek, létrejön az immunválasz, és a memorizálás, vagyis immunrendszerünk megjegyzi, hogy milyenek voltak az antigének és az antitestek. Amikor betegek leszünk, akkor néhány napig eltart, amíg szervezetünk legyőzi a kórokozót, és elég antitest termelődik az immunitás kialakulásához. Ha szervezetünk később újra találkozik ugyanezzel a kórokozóval, akkor a limfocitáknak hála, felismeri, és a vérben lévő antitestek védettséget nyújtanak a betegséggel szemben. Mivel azonban sok vírus idővel mutálódik, a szervezetünk által termelt antitestek ezek ellen hatástalanok lesznek, nem nyújtanak védettséget.
Passzív immunitás
Ezt a fajta immunitást kétféleképpen szerezhetjük meg: valamilyen külső forrásból (oltásokból) vagy természetes módon. Ez utóbbi az anyaméhben és a szoptatás során jön létre, amikor is a várandós anya vérében található antitestek a méhlepényen keresztül bejutnak a magzat szervezetébe, illetve amikor a baba az anyatejből jut hozzá ezekhez. Egyes betegségek kivédésére (pl. veszettség) oltás által is a szervezetbe juttathatók antitestek, melyek rövidebb ideig tartó védettséget nyújtanak.
Mitől gyengül le az immunrendszer?
Ha szervezetünk nem jut hozzá elegendő vagy megfelelő minőségű tápanyaghoz, vagy túl sok méreganyag halmozódik fel benne, az immunrendszer túlterheltté válik. „Immunrendszerünk működését számos életmódbeli tényező is befolyásolhatja: mindennapos stresszhelyzetek (sok utazás, tömegközlekedés, szmogos levegő, zajos környezet), munkahelyi, illetve otthoni konfliktusok, családtag, barát vagy munkahely elvesztése, kedvezőtlen szociális körülmények, alváshiány, fizikai inaktivitás (túlsúlyosság és mozgásszegény életmód), helytelen vagy egyoldalú táplálkozás, szmog, dohányzás, droghasználat, stb.” – magyarázza Dr. Boros Szilvia egyetemi docens. Ezek mind immunrendszerünk ellen dolgoznak, amelynek következtében gyakrabban fordulnak elő fertőző betegségek, mint a megfázás, a hörghurut, tüdőgyulladás, húgyúti fertőzések, bőrfertőzések. Ha legyengült az immunrendszerünk, nehezebben gyógyulunk meg a betegségekből, elhúzódhat a sebgyógyulás, egyre többször érezzük magunkat fáradtnak, emésztési problémák léphetnek fel, illetve gyerekeknél a növekedés elmaradása is erre utaló jel lehet.
Az immunhiányos állapoton kívül az immunrendszer betegségei az autoimmunitás és a túlérzékenység. Előbbi esetében az immunrendszer egészséges sejteket idegen sejtekként, vagyis kórokozókként azonosít, ilyenek a cöliákia vagy az 1-es típusú diabetes. A túlérzékenységnél pedig túlzottan reagál az egészséges szövetek károsodására vagy egy allergénre, amely például anafilaxiás sokk esetében életveszélyes is lehet.
Mit tehetünk az immunrendszerünk védelme érdekében?
Az immunvédelem első lépése a helyes táplálkozás, ugyanis a bélben dől el, hogy mennyi vitamint és ásványi anyagot tud hasznosítani szervezetünk. „Különösen a jelenlegi vírushelyzetben van most ennek nagy jelentősége” – hangúlyozza a szakértő.Az egészséges bélflóra képes felvenni a harcot a vírusokkal és baktériumokkal szemben, ezért nagyon fontos, hogy odafigyeljünk rá, és mindennap elegendő élőflórás joghurtot, illetve zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk. „A polifenol vegyületet tartalmazó színes gyümölcsök (pl. áfonya, szilva, meggy, szőlő, grapefruit), zöldségfélék (pl. spenót, görögdinnye, paradicsom, cékla, sárgarépa), növények nagyban hozzájárulnak a sejtvédelemhez. A vitaminok közül a C és D-vitamin, valamint a cink és a szelén is hasznos kiegészítője lehet az étkezésnek, különösen a járványos időszakban. Emellett számos étrend-kiegészítőnek, pl. a grapefruitmag cseppnek, propolisznak, echinaceának, zöldbúzafűnek, macanak, ginzengnek, goji bogyónak, fokhagymának szintén nagy hasznát vehetjük.”
Dr. Boros Szilvia mindezek mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy sokat tehetünk immunrendszerünk védelme érdekében, ha:
- – Hetente kontrolláljuk a testtömeget és próbáljunk hetente legalább 5×30 perc testmozgást (kerékpározás, erősítés, kocogás, jóga, stb.) végezni.
- – Mellőzzük a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást.
- – A munkahelyi, ill. otthoni konfliktusokat próbáljuk minél hamarabb adekvátan megoldani.
- – Próbáljunk mindent örömmel végezni!
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy csak megbízható forrásból vásároljunk vitaminkészítményeket, és ne szedjünk többet sem az előírtnál. Erre vonatkozóan az Egészségügyi Világszervezet vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre vonatkozó ajánlását érdemes figyelembe venni.
