A törpenyúltól valamivel kisebb rágcsáló, a tengerimalac szintén rendkívül népszerű házikedvenc manapság. Mint bármilyen kisállatról való gondoskodás, ez is nagy felelősség és sok tudást igényel. Az Imádnivaló rágcsálók otthonra sorozat következő részében a tengerimalac tartásával foglalkozunk.
Mit kell tudni róla?
A kisállatot több ezer évvel ezelőtt háziasították Dél-Amerikában. Megtévesztő a tengerimalac elnevezés, ugyanis a kis rágcsálónak semmi köze nincs a disznókhoz – inkább a nyulakhoz hasonlít a testfelépítése. A közhiedelemben az él, hogy nevét a kismalacokéhoz hasonlító visító, olykor röfögő kiadott hangoknak köszönheti. Angol nyelvészek szerint régen spanyol nyúlnak hívták, később, a nyelvújítás során kapott új elnevezést. Barátságos és játékos jószág, ugyanakkor rendkívül félénk természetű is. Érdekesség, hogy a tengerimalac hallása roppantul kifinomult, az ember által hallható hangoknál jóval szélesebb tartományra terjed ki: a fajtársak egymással az ultrahang tartományban kommunikálnak. A kisállat akár 6-8 évig is tagja lehet a családnak.
Honnan?
Ha eldöntöttük, hogy egy ilyen tündéri kisállatot választunk házikedvencként, mindenképp tenyésztőtől vásároljuk meg. Már a látogatás során ajánlott megnézni a tengerimalacok állapotát, hogy hogyan tartják őket, megfelelő fény és élelem áll rendelkezésükre? A szakemberek itt szívesen válaszolnak a tartással kapcsolatos kérdéseinkre is és teljesen felkészülten vághatunk neki a malacka gondozásának. Sajnos velük is előfordul, hogy a „gazdi” megunja őket és egy dobozban végzik valahol az út szélén. Az ilyen sorsra jutott tengerimalacokat menti a Magyar Tengerimalac-védő Közhasznú Egyesület, ahonnan akár örökbe is fogadhatunk egy szerencsétlenül járt kis lelket.
Csak társsal együtt tartható!
Ezek a kedves kisemlősök igen csak szociális lények, csak fajtárssal együtt érzik jól magukat. Ha egészséges és boldog életet szeretnénk a malackánknak, akkor válasszunk mellé legalább egy társat. Az egyedül tartott példány idővel depressziós is lehet, és fogékonyabb a betegségekre is. Az összeszoktatás már egy nehezebb folyamat, mindenképp egynemű párokat tartsunk együtt ezzel elkerülve a szaporulatot. Ha viszont ivartalanítottak a tengerimalacok, akkor ellenkező nemű párosítás is szóba jöhet. Sok időt és türelmet igényel az összeszoktatás, a pontos folyamatról bővebb információt itt találhatunk.
Milyen felszerelés kell?
A tengerimalacoknak óriási a mozgásigényük, ezért minél nagyobb ketrecet vásároljunk nekik! A TVT (Tierärztliche Vereinigung für Tierschutz, azaz Állatvédelmi Állatorvosi Egyesület) minimum 120 x 160 cm méretű ketrecet határoz meg, több állat esetében nyilván arányosan nagyobbra van szükség. Mostanság népszerű a kifutó is a rágcsálók élettereként, ez is jó megoldás lehet, ha a malacka nem tud belőle meglógni. Nagyon szeretnek játszani, a ketrecbe érdemes berendezni egy kis játéksarkot, ahol kedvükre kalandozhatnak. Mi is jót vidulunk majd a mutatványokon 🙂
Faforgács alomra is szükségünk lesz, és a malacka kifinomult szaglása miatt több dologra is oda kell figyelnünk ezzel kapcsolatban. Ügyeljünk arra, hogy a faforgács ne legyen aromás vagy magas gyantatartalmú, (pl. cédrus- és a zöld, nem szárított erdeifenyő) mert ez mérgező, szaga megölheti a kisállatot. A legjobb ha száraz, nagyszemű fajtát választunk. Szintén ebből az okból fontos naponta cserélni az almot, mivel a vizeletben található ammónia szaga szintén halálos lehet.
Végül szerezzünk be egy etető- és itatótálat és a szénatartót. Itatóból golyós fajta is kapható, teszteljük le mindkét verziót, hogy a malackánknak melyikből kényelmesebb inni. Nagyon szeretnek elbújni, elrejtőzni, tehát a ketrec kötelező tartozéka egy kis házikó vagy alagút. A biztos búvóhely tudatától malackánk kevésbé lesz félős, nagyobb bátorsággal veti bele magát a mindennapokba.
Mit eszik?
Alapvetően növényevő állat, tehát főleg szénával, fűfélékkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel táplálkozik. Szükséges napi kétszer jó minőségű, tengerimalacnak készült táppal etetni, illetve egész nap szénát biztosítani számára. A friss víz szintén alaptétel, olykor nassolnivalóként friss gyümölcsöt vagy zöldséget is kaphat. Fontos náluk a C-vitamin bevitel, mivel szervezetük azt nem tudja előállítani.
Nagyon boldoggá tehetjük őket ha valami finom kis meglepetést (pl. egy kis szelet uborka, vagy egy petrezselyemszár) rejtünk el a ketrecükben. Tiltólistás a bab, a káposzta és minden permetezett vagy vegyszerrel kezelt gyümölcs és zöldség. Az ételmaradékokat is felejtsük el, az emésztőrendszere nagyon érzékeny, csak a felsorolt táplálékok egészségesek számára. Ha bármi mást kap, az a belek teljes leállásához is vezethet. Itt mindent megtalálhatunk a táplálásukkal kapcsolatban.
Ápolás és állatorvos?
A tengerimalacok ellátása speciális tudást igényel, ezért mindenképp egzotikus szakállatorvost kell felkeresni, ha valamilyen probléma adódna. Havonta szükséges ellenőrizni a karmának méretét. Ha karomvágásra kerül sor, nagyon ügyeljünk, hogy ne vágjunk bele a karomban futó érbe. Ha ez mégis megtörtént, mindenképp fertőtlenítsük Betadine-nal a felületet. Ha nagyon mocorog, vagy megrémült bízzuk bátran állatorvosra a feladatot, az ő rutinjával néhány pillanat alatt túl leszünk a karmok karbantartásán!
Léteznek rövidebb és hosszabb szőrű példányok is, nyilvánvalóan az utóbbi nagyobb gondozást igényel. Akár naponta is megfésülhetjük a kisállatot, türelmesen és gyengéden, ügyelve arra, hogy ne húzzuk meg a szőrét ezzel fájdalmat okozva neki. A fogazat még egy kardinális kérdés a rágcsálóknál. A széna rágása voltaképp koptatja, de előfordulhat hogy nem eléggé. Fogtúlnövés esetén lehet, hogy táplálkozni sem tud majd megfelelően, kedvtelenné válik, ilyenkor azonnal forduljunk állatorvoshoz! Az ivartalanítást is csak egzotikus állatorvosra bízzuk.
Mire figyeljünk még?
- Mindenképp tegyük „rágcsálóbiztossá” a helyiséget, ahol kiskedvencünk lakik. Minden elektromos készülék, vezeték, mérgező növény veszélyforrás számára.
- Átlagos szobahőmérsékleten érzik jól magukat, nagy hőingadozást nem viselnek jól, viszont nagyon igénylik a friss levegőt. Jól szellőztethető, de huzatmentes szoba az ideális számukra.
„Fontos! Ha a tengerimalacot felvesszük, két kézzel emeljük fel, gyengéden, de határozottan. Egyik kezünkkel nyúljunk a mellkasa alá, a másikkal a hátsó felét fogjuk meg.”
- A tengerimalac legjellemzőbb hangja az hangos visítás vagy füttyre hajazó hang. Jelentése: Élelmet akarok/érzek!
-
Felettébb törékenyek a csontjai – ha leesik a kanapéról, súlyos sérüléseket szenvedhet. Mindig tartsuk figyelemmel, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a tengerimalac tud mászni és ugrani is.
- Kerüljük a hirtelen mozdulatokat, ugyanis félelmében megharaphat.
- Örömét vagy izgatottságát sokszor egy helyben ugrálással („popcornozás”) mutatja ki, ahogy a törpenyuszik is.
- A rendszeres fürdetés szükségtelen és káros is lehet, mivel a sampon/szappan eltávolítja a bőr felületén lévő természetes faggyút. Csak indokolt esetben fürdessük, például ha különösen piszkos lett – babasampont vagy kímélő natúrkozmetikum használjunk a célra. Nagy hőség esetén kevés vízzel átdörzsölhetjük felfrissülés céljából.
Forrás: Wikipedia, Tengerimalacok.hu, Zooplus, Malacok.hu
