II. János Pál korunk egyik legnépszerűbb, leginkább nagyra tartott pápája volt, aki sok mindenben úttörőnek bizonyult, ám élete korántsem volt zökkenőmentes, különösen a fiatalkora a nácik árnyékában.
II. János Pálra a kommunizmus közép- és kelet-európai összeomlásában játszott spirituális és politikai szerepe miatt emlékeznek. Persze nemcsak emiatt él a mai napig a köztudatban. Nem lehet elfeledni a különböző vallások és országok közötti béke és együttműködés fokozására tett erőfeszítéseit. 455 év után ő volt az első nem olasz, szláv pápa, akit pápának választottak.
Mielőtt II. János Pál megszerezte volna pápa címét, Karol Wojtyła néven ismerték. 1920. május 18-án született Wadowicében. Élete első felében nagy nehézségekkel kellett szembenéznie, és 20 éves korára elvesztette édesanyját, testvérét és édesapját. Ezen túlmenően Lengyelországban élt a szovjet és a náci rezsim megszállása idején, és első kézből tudta, mit jelent elnyomás alatt élni.
A nehézségek ellenére az ifjú Wojtyła soha nem veszítette el hitét, és a sors arra vezérelte, hogy a szentek életét válassza. Papként idővel feljebb került a ranglétrán, hogy később segédpüspök, érsek, bíboros és végül szent pápa legyen. II. János Pál pápasága 26 évig tartott, és ez a történelem harmadik leghosszabb ideje volt. 2005. április 2-án elhunyt, de hagyatéka és munkája tovább él.
Itt van néhány érdekesség II. János Pál pápáról, amit nagyon kevesen tudnak:
129 országban járt, 8 nyelven beszélt
János Pál volt az első pápa a történelemben, aki ilyen nagy sebességgel beutazta a világot. Nagyon szerette az embereket, és szeretett volna kapcsolatot teremteni a világ minden tájáról érkező emberekkel. A „nép pápája” címet a munkássága, a világ körüli kirándulásai, valamint több nyelven beszélő képessége miatt érdemelte ki. II. János Pál olyan tehetséges volt, hogy folyékonyan beszélte a következő 8 nyelvet: lengyel, latin, olasz, spanyol, portugál, francia, angol és német.
Az egyetlen pápa volt, aki egyszerű munkásként dolgozott
Lengyelország náci megszállása idején minden 14 és 60 év közötti férfinak fizikai munkát kellett végeznie, ha el akarták kerülni a deportálást. Karol Wojtyła a zakrzóweki kőbányában kezdett dolgozni. Időnként olyan hideg volt, hogy Karolnak és barátjának vazelinnel kellett bekenniük az arcukat, nehogy megfagyjon a bőrük. Három hónapnyi fáradságos munka után Karolt egy kockázatosabb pozícióba léptették elő, amelyet „a robbantó asszisztensének” neveztek.
kép: pinterest
24 évesen túlélt egy balesetet
1944. február 29-én Wojtyła a kőbányai műszakjából hazafelé tartott, amikor hirtelen hátulról elütötte egy száguldó német teherautó. Egy villamoson utazó nő, akit később Józefa Florekként azonosítottak, meglátta Wojtyła szinte élettelen testét az úton, és azonnal a segítségére sietett. Floreknek sikerült segítséget szereznie egy német tiszttől, aki kórházba szállíttatta a fiút. Végül a baleset következtében „súlyos agyrázkódást, számos vágást és vállsérülést szenvedett”. A kórházban töltött két hét alatt Wojtyła megbizonyosodott arról: az eset túlélése egyértelmű jele annak, hogy csatlakozzon a papsághoz.
Megúszta, hogy a nácik elvigyék
1944. augusztus 6-án, a varsói felkelés kitörése után. Körözés volt érvényben, amelyet Lengyelország német kormányzója rendelt el, hogy letartóztassanak minden erős és ép férfit, hogy elkerüljék a varsói felkelés esélyét Krakkóban. A körözés alatt egyedül volt otthon lakása előszobájában, csukott ajtóval, miközben a náci katonák szobáról szobára keresgéltek. Szokásos testhelyzetében imádkozott, arccal lefelé feküdt a földön, karjait kinyújtotta, testét úgy helyezte el, hogy a keresztre hasonlítson. Míg imádkozott, egy őr megállt a szobája előtt, és ellenőrzés nélkül kijelentette: a ház üres. Wojtyła életét csodával határos módon másodszor is megkímélte a sors.
Megbocsátott annak a férfinak, aki megpróbálta megölni
II. János Pál pápa 1981. május 13-án túlélte a Mehmet Ali Agca néven ismert török fegyveres merényletét. A pápamobiljában ült, és a Szent Péter téren üdvözölte a zarándokokat, amikor négy golyó találta el a hasát, a bal mutatóujját és a jobb karját. János Pál kórházi ágyáról megbocsátott Ali Agcának, és egy felvételen másokat is erre buzdított. Felgyógyulása után úgy döntött, meglátogatja a bérgyilkost a börtönben, és még imádkozott is vele a börtöncellában.
kép: pinterest
Az első pápa, aki mecseteket látogatott és muszlimokkal imádkozott
János Pál nagyon szeretett minden embert, vallást és nemzetet. Küldetésének fontos része volt, hogy a katolikus egyházon kívülre terjeszkedjen, és kapcsolatot teremtsen minden vallással. János Pál második közel-keleti látogatása során, 2001. május 6-án, belépett a Damaszkusz központjában található Olmajjád mecsetbe, hogy kifejezze tiszteletét az iszlám hit iránt. Évekkel korábban, 1985-ben II. János Pál szintén 80 000 muzulmán fiatalt vonzott be marokkói beszédében, ahol kiemelte a két vallás közötti hasonlóságokat. Ez csak néhány példa arra, hogy II. János Pál mennyire tisztelte a vallásszabadságot.
Az első pápa, aki zsinagógába látogatott
Az ifjú Wojtyła saját bőrén látta, milyen diszkriminációval szembesültek a zsidók a náci megszállás alatt, és úgy nőtt fel, hogy szemtanúja volt zsidó barátai és szomszédjai hirtelen eltűnésének. János Pál pápasága alatt mindent megtett, hogy javítsa a zsidók és a katolikusok közötti kapcsolatokat. 1986. április 13-án ő volt az első pápa, aki zsinagógába látogatott Szent Péter kora óta. A látogatás során elítélte az antiszemitizmust is, és megemlékezett a holokausztban elveszett ártatlan emberek életéről.
Chuck bácsi volt a beceneve
Mielőtt pápa lett volna, Karol Wojtyła rejtett szabadtéri kirándulásokat vezetett különböző ifjúsági csoportoknak, ahol túrázni, kempingezni, síelni és kajakozni vitte őket. Ezeken az utazásokon Wojtyla atya megszerezte a Wujek Lolek vagy Chuck bácsi nevet. Ezt a nevet az ifjúsági csoport biztonsága érdekében használták, mivel tilos volt, hogy a papokat nyilvánosan kiszúrják diákjaikkal. Ezeket a kirándulásokat arra használta fel, hogy a hitre tanítsa fiatal plébánosait. Nem mellesleg 73 éves koráig síelt.
kép: pinterest
Akár színész is lehetett volna
Mielőtt Wojtyła a hivatása mellett döntött volna, mindig elhivatottságot érzett arra, hogy színész legyen. Wojtyła felnőttként vonzódott a lengyel irodalomhoz, művészethez és színházhoz. Kezdetben főszerepeket játszott középiskolai darabjaiban, majd a Rhapsodic Theatre színésze lett, egy titkos színházé, amelyet Wojtyła, színházi mentora és színésztársai hoztak létre.
főkép: pinterest.co.uk, forrás: victimsofcommunism.org
